A szakszervezet a munka törvénykönyvéből vagy kollektív szerződésből eredő igényét bíróság előtt érvényesítheti. E kereset előterjeszthetőségének lehetősége nem azonos a tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatti bírósághoz fordulás lehetőségével – a Kúria eseti döntése. A jogaszvilag.hu írása.

Ami a tényállást illeti, a felperes szakszervezet az alperes munkáltatóval konzultációt kezdeményezett, az e tárgyban zajló levelezés során az alperes közölte, hogy a szakszervezetet képviselő személy részére nem kíván a gyárba belépési engedélyt adni. Ezt később annyiban módosította, hogy a belépését nem akadályozta meg, de a konzultáción nem kívánatos személynek minősítette. Emiatt kudarcba fulladt a konzultáció, mivel a munkáltató nem volt hajlandó a szakszervezet képviseletében megjelenő személlyel tárgyalni.

A felperes keresetében azt kérte, a bíróság állapítsa meg, hogy a felperes szakszervezet az alperessel történő konzultáció során a képviseletére jogosult személyeket szabadon állapíthatja meg, amelyre tekintettel az alperes által az egyik konzultáción a felperest képviselő személy „nem kívánatos személlyé” történt minősítése jogszabálysértő. Érvényesíteni kívánt jogként megjelölte többek között a munka törvénykönyve (Mt.) konzultációra, illetve a tájékoztatási, véleményezési és képviseleti jogra vonatkozó rendelkezéseit is. A szakszervezet szabadon állapíthatja meg működését, amely körbe az is beletartozik, hogy szabadon határozhatja meg a munkáltatóval való konzultáción részt vevő tárgyalódelegációjának összetételét, abba a munkáltató nem szólhat bele.

Az első- és másodfokú eljárás

A törvényszék visszautasította a keresetlevelet, mivel úgy ítélte meg, a felperes kérelmében lényegében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az Mt. konzultációs szabályait. A tájékoztatásra vagy a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatt igény polgári nemperes eljárásban érvényesíthető, ezért a keresetlevél visszautasításának van helye a Pp. alapján.

Az ítélőtábla helybenhagyta az elsőfokú döntést. Meglátása szerint az elsőfokú bíróság helyesen vonta le azt a következtetést, hogy a felperes lényegében annak megállapítását kérte, hogy az alperes megsértette az Mt. konzultációs szabályait (a konzultációt a megállapodás érdekében, a kezdeményezésben megjelölt célnak megfelelően oly módon kell lefolytatni, hogy biztosított legyen a felek megfelelő képviselete, a közvetlen, személyes véleménycsere, az érdemi tárgyalás – 233. § (2) bekezdés). Határozott kereseti kérelmében ugyanis kifejezetten a konzultációval összefüggésben kérte jogszabálysértés megállapítását. Egyértelműen az általa megjelölt képviselő nem kívánatos személlyé nyilvánítását sérelmezte, az alperes ezzel kapcsolatos magatartását tekintette jogellenesnek, illetve azt, hogy bele kívánt szólni a szakszervezeti tárgyalódelegáció összetételébe. A bíróság szerint a keresetlevélben előadottak az Mt. 233. § (2) bekezdésében szabályozott tárgykört érintik, ezek hiányát kifogásolta a felperes, azaz igénye az Mt. 233. §-ából eredő alanyi joga érvényesítésére irányult. Így a felperes igényének elbírálására az Mt. 289. §-a az irányadó, amelynek értelmében a konzultációra vonatkozó szabály megszegése miatti jogvita nemperes eljárásban bírálható el.

A felülvizsgálati kérelem tartalma

A felperes a jogerős végzés hatályon kívül helyezését és a törvényszék új eljárásra és új határozat hozatalára való utasítását kérte, mivel meglátása szerint sérti az Mt. 285. § (1) bekezdését, melynek értelmében a szakszervezet az Mt.-ből vagy kollektív szerződésből, vagy üzemi megállapodásból származó igényét bíróság előtt érvényesítheti.

 A Kúria megállapításai

A Kúria megalapozottnak találta a felülvizsgálati kérelmet. Meglátása szerint a bíróságok a keresetlevelet nem megfelelően, hanem csak annak egyes részeit kiragadva értelmezték, figyelmen kívül hagyva azt az elvet, mely szerint a bíróság a fél által előadott kérelmeket, nyilatkozatokat nem alakszerű megjelölésük, hanem tartalmuk szerint veszi figyelembe. Valamely jog vagy jogviszony fennállásának vagy fenn nem állásának megállapítása iránt akkor terjeszthető elő kereseti kérelem, ha a kért megállapítás a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása érdekében szükséges, és a jogviszony természeténél fogva vagy a kötelezettség lejártának hiányában vagy valamely más okból marasztalás nem kérhető. A Kúria szerint a felperes keresete megállapításra irányult, mert elsődlegesen annak megállapítását kérte, hogy a felperesi szakszervezet az alperessel történő konzultáció során a képviseletére jogosult személyeket szabadon állapíthatja meg. Jóllehet a felperes a keresetlevelében utalt a konzultációra vonatkozó rendelkezések megsértésére is, azonban a felperes az általa kért megállapítást annál jóval tágabb értelemben, a felek közötti munkaügyi kapcsolatokra nézve kérte.

Világosan megfogalmazta, hogy nem egy konkrét konzultáció szabályainak megsértését panaszolja, hanem a felperes által delegált szakszervezeti képviselőnek az alperes munkáltatóhoz való belépése megtiltását, majd a kollektív szerződés módosítására irányuló tárgyalásokon „nem kívánatos személlyé” nyilvánítását kifogásolja, amelyek a szakszervezet szabad működését garantáló szakszervezeti alapjogok megsértését valósítják meg. A felperes keresete tehát nem a konzultációra vonatkozó szabály megszegésére vonatkozott, nem emiatt kívánt munkaügyi pert indítani, hanem a szakszervezeti alapjog, a szervezkedés szabadsága körébe tartozó, a működését és a munkavállalók gazdasági és társadalmi érdekei előmozdítását, védelmét szolgáló törvényes jogainak, a képviselője kijelölésére vonatkozó szabad döntésének munkáltató általi megsértését sérelmezte.

Mindezek alapján a Kúria szerint a felperes a felülvizsgálati kérelmében megalapozottan hivatkozott arra, hogy a jogerős végzés ellentétes az Mt. 285. § (1) bekezdésével és 289. §-ával, mivel a felperes igényét munkaügyi perben eljáró bíróság előtt keresettel érvényesíthette. Téves volt ezért az a jogkövetkeztetés, hogy a felperes által a keresetében előadottak kizárólag nemperes eljárás megindítására adtak volna alapot. A Kúria a jogerős végzést hatályon kívül helyezte, az elsőfokú végzést megváltoztatta és a keresetlevél visszautasítását mellőzte. Felhívta a törvényszéket, hogy a perfelvételre alkalmas keresetlevelet annak alperessel történő közlését követően perfelvételi tárgyalásra kell kitűznie.

Az ismertetett döntés (Kúria Mfv.X.10.007/2021.) a Kúriai Döntések 2021/10. számában 288. szám alatt jelent meg.

Releváns jogszabályhely: 2012. évi I. törvény 285. § (1) bekezdés.

 Forrás: jogaszvilag.hu