A városvezetés tartani kívánja magát a tavaly aláírt bérmegállapodáshoz
BKV: Nincs garancia a csőd elkerülésére
- Kategória: Hírek
Egy fillért sem terveztek be bérfejlesztésre a közlekedési vállalat jövő évi üzleti tervében, de így is szükség lenne 10 milliárd forint hitelre a működőképesség fenntartására – írja a Népszava.
Az átlagos nyugdíj kicsivel több mint 150 ezer forint
Napokon belül pénzeső hull a nyugdíjasokra
- Kategória: Hírek
Jövő hét csütörtökön fogja utalni az Államkincstár a nyugdíjasoknak a járandóságukat, amely azonban nem a normál havi lesz csak, hanem annál jóval több. A postás pedig pár nap múlva csenget - írja a 24.hu.
A kormány képviselői nem tettek ilyen ígéretet
Cáfol az Emmi: Nem gondolják át a tanárok kötelező oltását sem
- Kategória: Hírek
Annak ellenére sem, hogy a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint ők ígéretet kaptak arra, hogy jövő szerdáig a kormány átgondolja a szakszervezetek kérését a kötelező oltás visszavonásáról.
Szolgálati idő a családtámogatási ellátásoknál
- Kategória: Munkajog
Bemutatjuk, hogy az egyes családtámogatási ellátások milyen kapcsolatban állnak a nyugdíjra jogosító szolgálati idővel - írja az ado.hu.
Több járadék maximuma emelkedik
Sokan nyernek a 200 ezres minimálbérrel, de lesznek vesztesei a béralkunak
- Kategória: Miből élünk?
A minimálbér és a garantált bérminimum emelésével több járadék maximális összege is emelkedik. A béremelési hullám az egész gazdaságon át fog futni, de az emelések értékének egy részét elviszi majd az infláció, amit maguk az emelések is fűtenek majd. A vállalkozásoknak ki kell gazdálkodniuk az emeléseket, ehhez kapnak 600 milliárd forint adókönnyítést az államtól, de amúgy is jelentős emeléseket kellene végrehajtaniuk. Az állami kieséseket részben kompenzálják a jobban pörgő adóbevételek. Az önkormányzatok mozgástere szűkül – írja a HVG.
A minimálbér 19,5%-al emelkedik
A szakszervezetek szerint a 11 százalékos béremelés nem oldja meg a rendvédelmisek anyagi gondjait
- Kategória: Hírek
A Belügyi Érdekegyeztető Tanács Munkavállalói Oldala nyílt levelet írt Pintér Sándor belügyminiszternek, ugyanis szerintük a dolgozók juttatásainak 11%-os tervezett emelése nem jelenti az érintettek egzisztenciális, anyagi gondjaik megoldását, valamint elvándorlást sem akadályozza meg. A BÉT azt is kiemelte, hogy jövőre a minimálbér 19,5%-al emelkedik, ennek fényében pedig végképp nem elegendő a 11%.
„A kormány nem hárít”
A béremelésért és a kötelező oltásért nem a kormány a felelős, de a rezsiárakért igen?
- Kategória: Hírek
Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye, míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.
A cégek egy része feltérképezi az átoltottság mértékét
Lábon lövi magát a munkáltató, ha elrendeli a kötelező oltást
- Kategória: Munkajog
A szakszervezetek szerint a munkáltatók többsége nem vevő a kötelező oltás elrendelésére, több okból sem. Nem akarják rákényszeríteni a dolgozókat az oltásra, ha ezt ők nem akarják. Úgy tűnik, akik eddig nem oltatták be magukat, a kötelezés ellenére is kitartanának álláspontjuk mellett. Csakhogy munkaerőhiány van, a munkáltatók pedig nem engedhetik meg maguknak, hogy dolgozókat veszítsenek. A számos tisztázatlan jogi kérdés is visszatartja őket attól, hogy oltásra kötelezzenek.
A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint
Magyarországon a nők nem kapnak a hatalomból, de legalább jut idejük mosogatni
- Kategória: Hírek
A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. A QUBIT cikke.
Van-e közgazdasági/gazdaságpolitikai realitása a 200 ezer forintos minimálbérnek Magyarországon 2022-ben?
Havi 200 fixszel az ember könnyen viccel?
- Kategória: Hírek
A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is „szavaztatta” a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A Mérce írása.
Közlemények
- Újraválasztották a VDSZ vezető tisztségviselőit - 2024.11.07.
- Szövetség a válságba került ágazat munkavállalóiért - 2024.11.05.
- Nyugdíjpénztári megtakarításból lakás? - 2024.10.24.
Kiemelt hírek
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu