Múlt héten jelentette be Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium miniszterhelyettese, hogy a nagyvállalatoknak lehetőségük van rá, hogy segítsék a járvány elleni védekezést azzal, hogy üzemorvosaik bevonásával oltást szerveznek vakcinára regisztrált munkavállalóiknak. Amennyiben egy cég élni szeretne ezzel a lehetőséggel, azt a fővárosi és megyei kormányhivataloknál jelezheti.

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara azt szeretné, hogy minél több vállalat kezdje el oltani saját dolgozóit, ennek érdekében pedig kampányt indít. Parragh László szerint főleg a nagyobb, több száz főt alkalmazó cégeknek érdemes ezt a lehetőséget kihasználni.

Az oltás Magyarországon nem kötelező, ezért a munkáltató se teheti annak beadását kötelezővé, Parragh László ugyanakkor úgy látja, ahhoz joga van a munkaadónak, hogy különböző módszerekkel rávegye munkatársait az oltásra. Az RTL Klub híradójának adott nyilatkozatában az MKIK elnök arról beszélt, hogy úgy gondolja, „a munkaadónak márpedig jogosítványa, joga van arra, hogy ne veszélyeztesse a többi munkatársát pusztán azért, mert valaki úgy dönt, hogy nem kívánja felvenni az oltást.”

Parragh a műsorban többféle eszközt említ erre, amit „lehet, és kell is” alkalmazni: például akinek nincsen védettségi igazolványa, azt ki lehet tiltani a dohányzóból vagy az üzemi étkezdéből.

„Ezek mind olyan eszközök, amelyek ha úgy tetszik puha, de mégis hatásos eszközök egy munkáltató szempontjából nézve” – véli az iparkamara elnöke.

A kérdésben megkerestük dr. Trenyisán Máté munkajogászt, aki elmondta, hogy e felvetést érdemben nem kívánja kommentálni, azonban azt elmondta, hogy álláspontja szerint jelenleg nincs olyan standard munkajogi szabály, amely alapján általános jelleggel lehetne állást foglalni abban a kérdésben, hogy egy munkáltató kötelezheti-e a munkavállalóit az oltásra. Teljesen más az egyes munkáltatók helyzete a tevékenységük jellegéből fakadóan. Álláspontja szerint általános jelleggel felelősen e kérdésben jelenleg állást foglalni nem lehet, ugyanis minden foglalkoztatási körülmény más és más.

A Társaság a Szabadságjogokért még áprilisban azon a véleményen volt, hogy diszkriminatív és alaptörvény-ellenes a vakcinaigazolvány-alapú különbségtétel. A védettségi igazolvány ugyanis a nevével ellentétben valójában egyáltalán nem a védettséget igazolja, hiszen a kártyát mindenki megkapja, akár napokkal az első oltása után is, miközben ekkor még nem előfordulhat, hogy nem alakul ki a védettsége. Ezzel pedig jogi értelemben az a probléma, hogy kihúzza a szőnyeget az alól az érvelés alól is, hogy a védettséget megfelelően biztosítja az, ha az igazolvánnyal együtt látogathatók a közösségi terek.

A jogvédők szerint ugyanis ha a kártyával rendelkezők is fertőzőképesek, akkor a különbségtétel alapja csak az lesz, hogy kinek van kártyája és kinek nincs. Ez a fajta megkülönböztetés pedig a TASZ értékelése szerint diszkriminatív és így alaptörvény-ellenes is.

Csütörtökön az MKIK a Magyar Bankszövetséggel közösen kiadott nyilatkozatában azt is javasolta, hogy az oltás napján vagy másnapján kaphassanak fizetett szabadnapot a dolgozók. A javaslat fő célja a lakosság minél teljesebb átoltottságának az elérése, mivel „a jelenlegi járványügyi ismeretek szerint a koronavírus-fertőzés terjedését az érintkezések korlátozásán és a higiénés elővigyázatosságon túl, már középtávon is leghatékonyabban a védőoltással lehet visszafogni” – írja az MTI. Emellett a „védőoltások széleskörű felvétele az élet és egészség megőrzése mellett a gazdaság gyors újraindításához is nélkülözhetetlen.”

Ezért a Magyar Bankszövetség és az MKIK annak megfontolására biztatja partnereit és valamennyi vállalkozást, intézményt, hogy a vakcinát kérő és megkapó munkavállalóik számára 1 fizetett szabadnapot biztosítsanak, akár az oltás napján vagy azt követően, ezzel is támogatva az oltás felvételének lehetőségét.

Mindkét javaslat tehát a lakosság átoltottságának növelését célozza, csak az egyik a munkavállalók mozgásterének korlátozásával, a másik pedig inkább a növelésével. Olyan szempontból mindenképp indokoltnak tűnik ez a törekvés, hogy az utóbbi hetekben nagyon lelassult az oltások beadásának az üteme. Ahhoz képest, hogy Orbán Viktor április elején arra számított, hogy május első hetében elérjük az 5 millió beoltottat, majd május közepére a 6 milliót, a harmadik hetére a 7 milliót, most már az is kérdéses, hogy a hónap végére meglesz-e a nyitás következő fázisához szükséges 5 millió beoltott.

Jelenleg ugyanis 4 millió 421 ezer beoltottnál járunk, ezt pörgetheti fel az, hogy keddig 144 ezer regisztrált foglalhat időpontot a Sinopharm-, AstraZeneca- és a Szputnyik vakcina mellett Pfizer-vakcinával történő oltásra is.

Forrás: Mérce