A szakszervezetek aggódva figyelik, mire lesz elég a gazdaságvédelmi akcióterv. Mészáros Melinda, a Liga elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, az irány jó, de további válságkezelési intézkedések kellenek. Finomítanának a bérkiegészítésen, és az álláskeresési járadék összegét, illetve folyósítási idejét is növelnék. A HVG írása.

Egy héten belül kétszer is összeült a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, hogy a kormány gazdaságvédelmi csomagjáról tárgyaljon. Legutóbb szerdán egyeztettek. A kormány részéről az Innovációs és Technológiai, illetve a Pénzügyminisztérium küldött képviselőket a tanácskozásra.

Van okunk az aggodalomra, további válságkezelési intézkedésekre lesz szükség

– mondta az ülés után Mészáros Melinda, a Liga Szakszervezetek elnöke a hvg.hu-nak. Az érdekképviseletek már hétfőn kérték az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, hogy rendszeresen adjon tájékoztatást a foglalkoztatási adatokról. Kiderült, hogy az elmúlt két hétben jelentősen nőtt az álláskeresők száma,

zömmel azok veszítették el a munkájukat, akik a turizmusban vagy a vendéglátásban dolgoztak, Vas, Zala, illetve Csongrád megyében. „De országosan is elmondható, hogy a korábbi tendenciával ellentétben nagyon komolyan nő az álláskeresők száma” – mondta az elnök. Ez azt jelenti, hogy

februárhoz képest megközelítőleg a duplájára ugrott a regisztrált álláskeresők száma, vagyis most már meghaladja a 300 ezret.

Mészáros Melinda szerint komoly problémát jelent, hogy

• a munka nélkül maradtak ötöde 55 éves vagy annál is idősebb,
• magas, 50 százalékos a legalább középfokú iskolai végzettséggel rendelkező álláskeresők száma,
• és az összes álláskereső 6,1 százaléka diplomával is rendelkezik.

Hozzátette, hogy ha csak az április 1-jétől nyilvántartásba vett munkanélkülieket vesszük, akkor is nagyon lehangoló a kép: április 1-jétől durván 4400-4600 ember jelentkezett regisztrált álláskeresőként, ebből 400-500 el tudott ugyan helyezkedni, de a szám még így is nagyon magas.

Előbb Orbán Viktor miniszterelnök, majd Palkovics László innovációs és technológiai miniszter beszélt a kormány gazdaságvédelmi akciótervéről, amelynek pontos részletei máig nem ismertek. Annyi biztos, hogy a Járvány Elleni Védekezési Alap 634 milliárd forintos keretének nagy része úgy jön össze, hogy az Országvédelmi Alapot átkeresztelték. A bruttó hazai termék 18-20 százalékát csoportosítják át és a költségvetési hiány az elfogadott 1 százalék helyett 2,7 százalék lesz. Öt program indul el:

• rövidített munkavégzés esetén átvállalják a munkaadóktól a bérköltségek egy részét,
• 450 milliárd forint megy beruházások támogatására,
• újraindítják a turizmust, az egészség-, az élelmiszeripart, a mezőgazdaságot, az építőipart, a logisztikát, a közlekedést, a film- és a kreatívipart,
• a vállalatok kamat- és garanciatámogatott hitelekhez juthatnak,
• négy részletben visszaépítik a 13. havi nyugdíjat.

Ahogyan arról korábban a hvg.hu is beszámolt, az innovációs miniszter csak órákkal később, az Inforádióban fejtette ki, hogy a kiesett munkaidő után járó bér 70 százalékát állja az állam.

Minket arról tájékoztattak, hogy ez egy felülről nyitott keret, amely a tervek szerint hozzávetőleg 1 millió munkavállaló támogatását biztosítaná

– mondta a szakszervezeti vezető. Közben a 444.hu hozzájutott egy olyan kormányzati munkaanyaghoz, amelyből további részletek is kiderülnek:

• a támogatás legfeljebb 214 ezer 130 forintos nettó fizetésig jár,
• dolgozónként átlagosan 64,5 ezer forintos juttatással számol a kormány,
• az intézkedés várható költsége 3 hónapra 193,6 milliárd forint lesz.

A legutóbbi konzultációs fórumon a munkaadók azt kérték, hogy a kormány gondolja át ezt a javaslatot. Jelenleg ugyanis nagyon sok helyen, elsősorban a kereskedelemben nincs munkája az embereknek, a plázák üzletei bezártak, a bérleti díjakat viszont a vállalkozásoknak ettől függetlenül is fizetni kell.

Az ő helyzetükre ez nem jelent megoldást – jelentette ki Mészáros Melinda, aki azzal állt elő: a jelenlegi egészségvédelmi intézkedésekkel, a "maradj otthon" szlogennel ellentétes, hogy a munkáltatók az állami bérkiegészítésért cserébe szervezzenek továbbképzést. "Arra kaptam ígéretet, hogy megfontolják azt a lehetőséget, hogy a képzéseket csak a 3 hónapos támogatási időszak végén kelljen megtartani."

A minisztériumok képviselői arról is tájékoztatták, hogy a bérkiegészítést az állam közvetlenül a dolgozóknak utalja, adómentesen.

Ha valaki például minimálbért keres, akkor 32 ezer 500 forintot kap, garantált bérminimum esetén 50 ezret. Aki a minimálbér kétszeresét keresi, annak 75 ezer forint jár

– magyarázta Mészáros Melinda, aki egyetértett a munkaadókkal abban, hogy szélesíteni kell a jogosultak körét, a cégek helyzete ugyanis eltérő, úgy fogalmazott, biztos, hogy ezen valamiféle finomhangolást végre kell hajtani.

A fórum ülésén tájékoztatást kaptak a kutatás-fejlesztés területén dolgozók támogatásáról is, rájuk ugyanis más szabályok vonatkoznak.

Ott 40 százalékos bérhányadot vállalna át az állam a szektor dolgozóinak átlagfizetéséhez képest. Ez egy magas összeg, 318 ezer forintot jelentene fejenként, havonta.

A pénzt itt nem a munkavállaló, hanem a munkáltató kapná, „ezzel a kutatás-fejlesztésben dolgozók elvándorlását szeretnék visszafogni”.

Mészáros Melinda szerint a kormány gazdaságvédelmi csomagja összességében jó, de további válságkezelési intézkedésekre is szükség lesz. "Ami probléma és amit jeleztünk is, hogy a jelenleg fizetett, illetve fizetés nélküli szabadságon lévők helyzete megoldatlan."

Azt szeretnék, ha a kormány változtatna a társadalombiztosítási szabályokon, és táppénzre mehetnének, akik még állásban vannak, és 14 évnél fiatalabb gyerekükkel vannak otthon, gondozzák őket, tanulnak velük, vagy éppen a vírussal küzdő hozzátartozójukról gondoskodnak. Erre a felvetésre egyelőre nem kaptak választ. Ezt a gyakorlatot több ország követi.

Arra is volt szakszervezeti javaslat, hogy mi legyen azokkal, akik már elvesztették a munkájukat. Nyilván az álláskeresési járadék időtartamának meghosszabbítása jöhetne szóba, de ez attól is függ, hogy milyen gyorsan sikerül majd új munkahelyeket teremteni.

Mészáros Melinda szerint első körben duplájára, azaz 180 napra kellene kitolni az álláskeresési járadék folyósításának idejét. Figyelve a statisztikai adatokat, a korábbi álláskeresők 9-12 hónap alatt találtak megfelelő állást, nagyon sokan egy éven túl sem.

Éppen ezért az sem biztos, hogy a 180 nap elegendő lehet. „Ha beindul a gazdaság, akkor újból keletkezik egy felszívó erő, a turizmus, a vendéglátás és a szolgáltatások területén is a munkáltatók visszavárják az alkalmazottakat.” Csakhogy nekik addig is élniük kell valamiből, a családjukat el kell tartani.

Nagyon nehéz hónapok előtt állunk, csak reménykedni lehet, hogy 3 hónap alatt lecseng a járvány – mondta, hozzátéve, hogy a kormányzati csomag nem titkolt célja a munkahelyteremtés és a munkahely-megőrzés, ezzel az álláskeresési járadék némileg ellentétes juttatási forma.

Szerinte nem csak a járadék folyósításának idejét, hanem az összegét is emelni kellene – fogalmazott, hozzátéve, biztosan lesz egy olyan réteg, akinek az álláskeresési járadék magasabb mértékű és hosszabb időtartamú folyósítására is komoly szüksége lenne.

Arra, hogy a kormány emelje az álláskeresési járadékot, a Liga szakszervezetek 3 hónappal ezelőtt már tettek javaslatot, volt egy réteg akkor is, aki nagyon nehezen és hosszú időn keresztül nem talált állást, az ő helyzetükön szerettünk volna javítani.

Most úgy látja, hogy nemcsak járadékemelésre, képzésekre is szükség lesz. Nagyon valószínű, hogy az álláskeresők egy része azon a területen, ahol korábban dolgozott, nem tud újra elhelyezkedni. Úgy látja, a bértámogatásnak is ezért lett ez része, hogy a munkáltató szervezzen továbbképzéseket.

A hvg.hu-nak korábban adott interjújában azt mondta, hogy ha júniusra-júliusra nem áll helyre a rend, akkor a dominóelv alapján elindulhat egy láncreakció. Most ismét kiemelte, hogy azok a ma még termelő vállalatok, ahol egyelőre se az alapanyaghiány, se a beszállítói kör kiesése, se a kereslet hiánya nem okozott problémát, megszenvedhetik, ha elhúzódik a járvány. Ezt azzal magyarázta, hogy a mostani termelési láncok miatt az egymástól nagy távolságra lévő, de tevékenységüket nézve összefüggő vállalkozásoknál befolyásoló tényező lehet, hogy a nyugat-európai cégeknél milyen gyorsan indul be újra a termelés.

Forrás: HVG