A járvány ugyan a nyugdíjas-szövetkezeteket is megviselte, az utóbbi hónapokban azonban ismét 20 és 30 ezer között van a folyamatosan munkát vállaló tagok száma. Közben zajlik a „kismama-szövetkezetek” népszerűsítése is. A Világgazdaság cikke.

Ott tartaná? Visszahívná? Rugalmasan foglalkoztatná?

– teszi fel a kérdést a Közérdekű Nyugdíjas Szövetkezetek Országos Érdekképviseleti Szövetségének (Közész) a nyugdíjasok alkalmazásának az előnyeit bemutató szakmai fórumokra szóló meghívója, amely ezzel lényegében össze is foglalta, milyen lehetőségei vannak egy munkaadónak, ha úgy dönt, hogy szövetkezeti keretek között ad munkát a nyugdíjba vonulásra készülő kollégáknak vagy a már inaktívaknak. Az atipikus foglalkoztatás e módozatára öt éve ad lehetőséget a jogszabályi környezet, az ez idő alatt elért eredmények pedig jó reményekkel kecsegtetnek a jövőre nézve is.

2017 júliusától rohamos gyorsasággal alakultak a nyugdíjas-szövetkezetek, a számuk rövid idő alatt elérte a 165-öt. Később azonban néhány megszűnt, így a piacon most nagyjából 120 ilyen jogi személy működik. Vannak köztük olyanok, amelyek csak helyi feladatok ellátására jöttek létre, ám üzemelnek regionális és országos szintű szervezetek is

– adott betekintést a Figyelőnek a nyugdíjas-szövetkezetek világába Dolgos Attila, a piac hatvan százalékát lefedő Közész alelnöke. A koronavírus-járvány jegyében telt elmúlt két év persze az ő helyzetüket sem könnyítette meg, a létszámbeli visszaesés mértéke 40-50 százalék körüli volt. De Dolgos Attila a 2021-es adataikra hivatkozva hangsúlyozta: a pandémia előtti, 2019-es számokat már hozza, sőt felül is múlja a jóval több mint tízmilliárd forintot elérő szektor, tehát „a pálya felfelé ível”. A tagok mintegy százezren vannak, ami azt jelenti, hogy ennyien váltottak szövetkezeti tagi részjegyet, vagyis 2017 óta legalább egy napot dolgoztak nyugdíjas-szövetkezetben.

Az érdekképviseleti vezető 20-30 ezerre becsülte azoknak a számát, akik aktívan, minden hónapban dolgoznak.

Forrás: Világgazdaság