Továbbra is kétarcú a hazai munkaerőpiac, miközben Csongrád-Csanád megyében 1,1 százalék az állástalanok aránya, addig Szabolcsban a 9 százalékot is meghaladja. Ráadásul egyre kevésbé magyarázható a jelenség a keleti-nyugati megosztottsággal. A Világgazdaság cikke.
Több magyarországi megye lényegében elérte a teljes foglalkoztatást, ám továbbra is kettészakítottság jellemzi a hazai munkaerőpiacot – ez derül ki a Központi Statisztikai Hivatal Fókuszban a megyék – Térségi összehasonlítás című tavalyi, negyedik negyedéves és egész éves adatokat összegző kiadványából.
Bár a múlt esztendő végén országosan az állástalanok aránya az előző évi 4,1 százalék után 3,7 százalékra mérséklődött, és megközelítette a koronavírus-járvány előtti időszak kedvező adatait, az egyes térségek között óriási eltérések alakultak ki. Míg
- Csongrád-Csanád,
- Komárom-Esztergom,
- Vas,
- Veszprém
- és Győr-Moson-Sopron megyében
a 2 százalékot sem érte el, addig
- Nógrád,
- Borsod-Abaúj-Zemplén
- és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében
a 7 százalékot is meghaladta a munkanélküliségi ráta, amely az utóbbiban 9,2 százalék.
A fizetések terén ugyanez a kettősség köszön vissza, továbbra is a legrosszabb munkaerőpiaci statisztikával rendelkező megyék szerepelnek a rangsor végén: Szabolcsban a havi nettó átlagbér tavaly 90 ezer forinttal maradt el az országos átlagtól. A fizikai foglalkozásúak esetében szintén ez a tendencia rajzolódik ki, ahogy az elmúlt években mindig, ezúttal is Győr-Moson-Sopronban keresték a legtöbbet, a nyugati határszélen 395 ezer forint volt a bruttó átlagbér, Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében pedig mindössze 232 ezer forint.
Az iparosodottság és a bérszínvonal között van összefüggés, ráadásul az ipari keresetek magasabbak a nemzetgazdasági átlagnál, vagyis a több ipar felfelé húzza a területi bérszintet
– ezzel magyarázta a VG-nek a regionális egyenlőtlenségek lehetséges okait Matheika Zoltán, a Kopint-Tárki vezető kutatója. A szakértő arra is rámutatott, hogy az egy főre jutó ipari termelés alapján a legnagyobb értéket előállító Győr-Moson-Sopron megye után a sorban Komárom-Esztergom és Fejér megye következik, amit a fizetési lista egy az egyben lekövet, e három megyében évek óta a legmagasabb a nettó átlagbér.
Az ipari termelés terén tavaly annyiban történt változás, hogy Pest megyében állították elő a legnagyobb értéket, az egy lakosra jutó termelés viszont továbbra is Győr-Moson-Sopron és Komárom-Esztergom megyében volt a legmagasabb, az országos átlag (4,2 millió forint) több mint kétszerese. Baranya, Somogy és Békés megyében ugyanakkor a hazai szint felét sem érte el a mutató.
Errefelé sajnos egy kezemen meg tudom számolni a nagy iparvállalatokat
– ezt Orosz Tivadar, a Békés Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke mondta a VG-nek, megerősítve a KSH által közölt adatokat. Ugyanakkor a megye fejlődése szempontjából döntő jelentőségűnek nevezte az M44-es beruházást, amely sok évtized elhagyatottság után köti be az ország egyik legszegényebb régióját a gyorsforgalmi hálózatba.
Márpedig épp ez lehet a kulcs a jövőre nézve, a beruházások felpörgetése lehet az egyetlen megoldás a területi egyenlőtlenségek kisimítására.
Az elmúlt évek adatai alapján megállapítható, hogy a közép-magyarországi régión kívül ma már a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei cégek a legaktívabbak, tavaly csaknem 500 milliárd forint értékű beruházást hajtottak végre, ami két és félszerese a 2017-es adatnak, és jelentősen meghaladja a korábbi listavezető Győr-Moson-Sopron megye hasonló értékét. Vélhetően ennek is köszönhető, hogy a hagyományosan erős iparral rendelkező Győr-Moson-Sopron, Fejér, Komárom-Esztergom és Jász-Nagykun-Szolnok megye után Borsod ma már az ötödik legiparosodottabb térségnek számít, miközben 2015-ben még csak a nyolcadik volt a sorban.
Forrás: Világgazdaság
