Kedden megállapodott a kormány a szociális partnerekkel, így megvan, hogy mennyi lesz a minimálbér és a bérminimum (szakmunkás minimálbér) jövőre (meg 2018-ra). Mindkettőnél két számjegyű a növekedés – írja a 24.hu.
- Az emeléssel a jelenlegi 110 ezer forintról 2017-ben 127 650 forintra emelkedik a minimálbér 2017-ben, ami nettóban a mostani 73 815 forint helyett jövőre 84 887 forintot jelent.
- A bérminimum (szakképzett minimálbér) jelenleg bruttó 129 ezer forint – jövőre 161 250 forint lesz, a nettó pedig a mostani 85 785 forintról 107 231 forintra emelkedik. (A nettókat családi adókedvezmény nélkül kell érteni.)
Emellé a munkáltatók kiengesztelésére bértehercsökkentés is dukál. Mint Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a VKF után közölte: jövőre a munkáltatói járulék (=szociális hozzájárulási adó) 5 százalékponttal csökken (27-ről 22 százalékra), és 2018-ban is minimum 2, de lehet, hogy 2,5 százalékot faragnának belőle (utóbbi akkor jöhet szóba, ha 2017 első 9 hónapjában a bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot).
Na de mi a helyzet a többi bérkategóriában? Hiszen bérajánlás nem született. Vagyis nincs egy olyan általános mérték, amiben megállapodtak volna a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek a VKF-en…
Folytatódik a bérharc
Nem véletlenül mondta a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke, hogy még nem ért véget a bérharc. Kordás László hangsúlyozta: a járulékcsökkentést ugyanis béresíteni kell a munkahelyeken.
Szeretnék elérni, hogy a garantált bérminimum feletti bérkategóriákban is legalább két számjegyű béremelés legyen – jelentette ki. Ezért még helyben meg kell küzdeni, ezért nagyon fontos a mostani, kiindulópontot jelentő megállapodás – tette hozzá.
Munkáltatók: szükség van rá
A munkáltatók sem tiltakoztak kifejezetten a tervezet ellen. Bár a Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke szerint ők vállalták a legtöbbet. De Futó Péter szerint a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések meggyőződésük szerint hozzájárulnak az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához. Igaz, ő az MTI tudósítása szerint nem tért ki arra, hogy a további fizetésemelések mekkorák lehetnek.
Elemző: jövőre két számjegyű is lehet a bruttó béremelkedés
Jövőre a járulékcsökkentési és béremelési megegyezés megvalósulásával a bruttó bérek éves átlagos növekedése akár két számjegyű is lehet, miközben az éves átlagos infláció 2 százalékra emelkedhet – írta a KSH kedden kiadott szeptemberi bérstatisztikai adatait kommentálva Oszlay András, a Takarékbank elemzője.
Mindenki két számjegyű emelést kaphat
Számoljunk csak: a szakszervezet, és az elemzők két számjegyű emelésre számítanak, Varga Mihály is utalt rá, hogy nem tartja kizártnak a 11 százalékos emelkedést sem. És a munkáltatók is tisztában vannak vele, hogy emelniük kell. Igaz, ők nem mondták, hogy “két számjegyűt”. De tegyük fel, megléphetik.
A legfrissebb, keddi statisztika szerint szeptemberben (és január szeptemberben is) 257 900 forint volt az átlagos bruttó bér, aminek a nettója 171 504 forint. Ez a bér jelenleg 331 402 forintjába kerül összesen a munkáltatónak.
Ha 10 százalékkal emelkedik jövőre a bruttó átlagbér, azaz 283 690 forint lesz, akkor ahhoz 188 653 forintos nettó társul (+ 17 149 forint!), és a munkáltató havi terhe a szochocsökkentés révén nem 364 542 forint lesz, hanem csak 350 357 forint. Vagyis a munkaadó kiadásai 33 140 forint helyett csak 18 956 forinttal (nem 10, hanem 5,7 százalékkal) nőnek a béremelés miatt. 14 184 forint közterhet megtakarít ugyanis a munkáltatói járulék csökkentése révén.
Az arányok a többi bérkategóriában is hasonlóak lesznek: egy 10 százalékos béremelés és az 5 százalékos szochocsökkentés mellett csak 5,7 százalékkal nőnek a foglalkoztatók terhei.
Vagyis az emelés bő felét kell csak pluszban kifizetniük a munkáltatóknak. Kérdés, hogy ez elég lesz-e ahhoz, hogy valóban meglegyen a két számjegyű béremelés. Egyelőre minden jel arra mutat, hogy van rá esély.
Forrás: 24.hu
