Kényszeredetten, a munkaadói szervezetek közül utolsóként és egyáltalán nem közgazdasági érvekre alapozva írta alá a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) mai bérmegállapodást” – mondta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc.
Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) ülését követően kedden Budapesten bejelentette, jövőre a minimálbér 15 százalékkal, a garantált bérminimum 25 százalékkal nő, a munkáltatói járulékok pedig 5 százalékponttal csökkennek. 2018-ban a minimálbér újabb 8 százalékkal, a bérminimum 12 százalékkal nő és további 2 százalékponttal csökkennek a járulékok. Megállapodtak abban is, ha 2017 első 9 hónapjában a bruttó bérnövekedés meghaladja a 11 százalékot, akkor a kormány kezdeményezni fogja, hogy 2018. január elsejével további 0,5 százalékponttal csökkenjenek a munkáltatói járulékok. Összesen így 2018-ban 2,5 százalékkal csökkenhetnek a járulékok.
Varga elmondta, a megállapodás nyomán magasabb bérkiáramlás várható, ami az inflációs terv átszámításával is jár, amire a kormány készen áll. A változó feltételekhez kell igazítani további makrogazdasági paramétereket is, első körben azonban még nem kell hozzányúlni a jövő évi költségvetéshez, a kormány ráér jövő márciusban módosítani azt, ha szükséges.
Dávid Ferenc lapunknak hangsúlyozta: csak azért adták végül a nevüket a béralkuhoz, mert nem akartak kilépni a társadalmi érdekegyeztetés rendszeréből és nem szerették volna felvállalni, hogy megakadályozzák a legkisebb keresetűek bérfelzárkózását, amely céllal egyébként egyetértenek. A VOSZ véleménye szerint a mostani béralkuval a munkavállalók és az állam járnak jól, miközben a hazai tulajdonú kis- és középvállalkozások (kkv-k) tömegei számára egyáltalán nem előnyös a megállapodás.
„Az állam sokkal mélyebben belenyúlhatott volna a zsebébe, hogy érdemben kompenzálja a jelentős tehernövekedést, hiszen az államháztartás helyzete stabil, az emelkedő legkisebb bérek révén pedig jelentősen növekedni fognak az adó- és járulékbevételek, gondoljunk csak a magasabb szja, illetve a bővülő fogyasztásból eredő nagyobb áfa-, jövedéki-adó-bevételekre” – hangsúlyozta Dávid Ferenc. A főtitkár szerint mindebből az elfogadott 5 százalékpontos járulékcsökkentésnél nagyobb mértékben kellett volna kompenzálni a foglalkoztatottak többségének munkát adó kkv-k tehernövekedését.
A VOSZ szerint a kkv-ken nem segít a társasági adó csökkentése, aminek 10 százalékpontos mérséklése a Magyarországon működő félmillió vállalatból mindössze 1100-1200-at érint, a többinek csak egy százalékponttal lesz kisebb a nyereségadója. A kkv-k számára ugyanakkor számos kockázatot rejt magában az előnytelen béralku, hiszen félő, hogy sok kkv, főként vidéken nem fogja tudni kigazdálkodni a béremelést, valamint a szürke- és feketegazdaság bővülésének veszélye is fennáll – tette hozzá Dávid Ferenc.
A kormány vállalta azt is, hogy jövőre a társasági nyereségadó egységesen 9 százalékra csökken az eddigi 19 és 10 százalékról - mondta. Ezzel szavai szerint eleget tett a miniszterelnöki elvárásnak, „elment a falig”, és megjegyezte, minden partner elment a lehetséges határig, amelyet a felhatalmazó érdekképviselet lehetővé tett számára.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke azt mondta, „nagy nap a mai”, ilyen mértékű béremelésre hosszú évek óta nem volt példa. Sikerült elérni a szakszervezet stratégiai célját, hogy 2018-ra a minimálbér elérje az egyfős, egykeresős létminimum értékét, azaz a megélhetéshez szükséges bért.
Elmondta, hétfőn a MaSzSz elnöksége úgy döntött, felsorakozik a megállapodás mellett, további tevékenységet a munkahelyeken fogják folytatni, hogy a minimálbér emelés oda is „leszivárogjon”.
Futó Péter, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGyOSz) elnöke a munkaadók vállalásának súlyára hívta fel a figyelmet. „Mi vállaltuk a legtöbbet” - mondta. Nagy teher a munkaadóknak a 15 és 25 százalékos minimálbér és bérminimum-emelés, és az ezzel együtt járó további fizetésemelések, de meggyőződésük, hogy ez hozzájárul az ország versenyképességének jelentős növekedéséhez és a szakképzett munkaerő megtartásához.
Forrás: Világgazdaság
