Lehetővé teszi az ország gazdasági helyzete a jelentős bérfelzárkóztatás elindítását, a minimálbér emelése, valamint a munkaerőpiaci problémák minden kategóriában eredményeznek fizetésemelkedést – mondták a Magyar Idők által megkérdezett érdekképviseleti vezetők. A bérek felzárkóztatására megfogalmazott hosszú távú csomagról még ebben a hónapban meg kell egyezniük a munkaadóknak, a szakszervezeteknek, valamint a kormánynak.
Teljesülne a szakszervezetek bérfelzárkóztatási javaslata, ha a munkaadók elfogadnák a kormány ajánlatát, tehát a minimálbér jövőre 15, majd 2018-ra további 8 százalékkal, a garantált bérminimum pedig 25, illetve 12 százalékkal emelkedne – mondta a Magyar Időknek Palkovics Imre, a Munkástanácsok elnöke. Kiemelte: elfogadható a kormány ajánlata, azonban az még nem világos a munkavállalói érdekképviseletek számára, hogy mi lesz a minimálbérnél magasabb kategóriába eső munkavállalókkal, így a várhatóan ma folytatódó egyeztetéseken ez lesz az egyik kulcskérdés.
A szakszervezetek ezért azt szeretnék, ha a jövőre esedékes 4, majd 2021-ig évente 2 százalékpontos szociális hozzájárulási adó csökkentését a munkavállalók kapnák meg bér formájában. Ehhez azonban szükséges az ellenőrzés, amely az ágazati szakszervezetekkel segíthető elő, mégpedig úgy, ha megismerik a vállalati-pénzügyi számokat. Emellett a kormány ígéretet tett arra, hogy növelik a munkaügyi ellenőrzések hatékonyságát. Palkovics Imre ugyanakkor kiemelte: a minimálbér és a szakmunkás-bérminimum megemelésével muszáj a vállalkozásoknak az alacsonyabb bérkategóriájú fizetéseket is megemelni, elsősorban a feszültségek elkerülése érdekében. A minimálbér a jelenlegi javaslatok szerint 2018-ra bruttó 138 ezer – nettó 92 ezer – forintra emelkedne, a garantált bérminimum pedig bruttó 180 ezer forint fölé.
– Bár nincs kényszer a kormány javaslatában a magasabb fizetési kategóriába eső munkavállalók jövedelmének emelésére, ugyanakkor a cégek várhatóan belátják, hogy legalább a járulékcsökkentést a fizetések felzárkóztatására kell fordítani, emellett a minimálbér emelése egyébként is feltolja a bértáblát – mondta a Magyar Idők kérdésére Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Emlékeztetett: a kormány ajánlása megegyezik a kamara korábbi javaslatával, amely a közterhek csökkentését, valamint a bérfelzárkóztatást sürgette.
Erre Parragh szerint most a legmegfelelőbb az időzítés, mivel a GDP-növekedés, a stabilan alacsony inflációs környezet, valamint a munkaerőpiac kedvező állapota miatt megvan erre a lehetőség. Az „olcsó munkaerő” várható eltűnése pedig nem befolyásolja a külföldi tőkebeáramlást, mivel a hazánkban működő vállalkozások már most is magasabb fizetéseket adnak a minimálbérnél, valamint a garantált bérminimumnál. A kis- és középvállalkozói szektorra ugyanakkor nagy nyomást helyez a tervezett intézkedéscsomag, mivel a cégek többsége lemaradásban van a termelékenységben.
A kkv-szektornak ezért az élőmunkaigény csökkentésére is nagy hangsúlyt kell fektetnie, akár úgy is, hogy a járulékcsökkentésből modern eszközöket vásárolnak. A kamara elnöke megkerülhetetlen, kemény piaci folyamatnak nevezte a következő időszakot a vállalkozások számára. A hosszú távú felzárkózást eredményező csomagról még ebben a hónapban meg kell állapodniuk a feleknek, hogy a változások már januártól életbe léphessenek. – Ha az érdekképviseletek megegyeznek és a gazdasági környezet nem változik, akkor 2021-re várhatóan elérhető lesz a 35-40 százalékos reálbér-növekedés – tette hozzá Parragh.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke lapunkat arról tájékoztatta, kisebb minimálbér-emelést, emellett nagyobb járulékcsökkentést szorgalmaznak, mivel szerintük sok vállalat nem tudja kigazdálkodni a magasabb fizetésekhez szükséges költségeket. A járulékcsökkentés kötelezően bérre fordításának kérdése egyelőre lekerült napirendről, az elvárás egyébként sem releváns, mivel a cégek már eddig is nagyobb mértékben emeltek a béreken, mivel egyre nagyobb a munkaerőpiaci nyomás. A napirenden lévő javaslat az MGYOSZ számításai szerint a minimálbér-emelés miatt 180 milliárd forint többletet hagyna a költségvetésben.
Orbán Viktor miniszterelnök tegnap a parlamentben ellenzéki képviselői kérdésre adott válaszában kiemelte: a kormánynak három eszköze van a bérek megemelésére. Az egyik a járulékok csökkentése, a másik a közszféra bérrendezése, amely jelenleg is folyamatban van, a harmadik pedig a minimálbérek emelése, amely az elmúlt években már jelentősen nőtt a munkaadókkal és a munkavállalókkal egyetértésben. Megerősítette: megvalósítják a tíz év alatt egymillió munkahely létrehozására vonatkozó tervet.
Forrás: Magyar Idők
