Eltérően értékelik a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának (VKF) szociális partnerei a kormány béremelési ajánlatát, amelyet Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter jelentett be pénteken a VKF Kibővített Testületi Fórumán - a VKF munkáltatói, illetve munkavállalói oldalának egy-egy képviselője formált erről véleményt az MTI megkeresésére.
Varga Mihály bejelentése szerint a kormány 15 százalékos minimálbér, illetve 25 százalékos garantált bérminimum emelést és 4 százalékpontos munkaadói járulékcsökkentést ajánl jövőre. 2018-ban a minimálbér újabb 8, a garantált bérminimum újabb 12 százalékkal emelkedhet, a munkáltatói járulék pedig további 2 százalékponttal csökkenhet. 2019-től 4 éven keresztül újabb 2-2 százalékponttal csökkenne a munkáltatók járulékterhe, ha a reálbérek emelkedése eléri az évi 6 százalékot. Varga Mihály hangsúlyozta: a kormány 6 évre szóló béremelést és munkaadói járulékcsökkentést tartalmazó megállapodást szeretne kötni.
Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MaSzSz) elnöke szerint a tárcavezető jelentős mértékű minimálbér, illetve garantált bérminimumra vonatkozó béremelési ajánlatát a munkavállalói oldal minden tagja pozitív irányba tett jó lépésként értékelte.
A szakszervezeti vezető kiemelte: a tárcavezető béremelési ajánlata azt mutatja, hogy a kormány végül meghallgatta a munkavállalói érdekképviseletek közel 2 éves küzdelmét.
A kormány béremelési javaslata révén a munkavállalói oldal részéről látható közelségbe került a bérmegállapodás - közölte a MaSzSz elnöke.
Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke azonban úgy vélte, hogy a Varga Mihály által javasolt bérfelzárkózási program így összességében nem hajtható végre, különösen nem 2017-ben. Mindez ugyanis olyan mértékű béremelést tenne szükségessé a vállalkozói szférában, ami előzetes számításaik szerint meghaladná az 1000 milliárd forintot - tette hozzá.
A VKF munkáltatói oldalának képviselői a kormány ajánlatától eltérően jövőre a minimálbérnél 10 százalékos, a szakmunkás bérminimumnál pedig maximum 20 százalékos béremelést javasolnak - mondta. „Figyelembe véve a nagy vállalkozói terheket, valamint a költségvetés pozitív helyzetét és pozitív egyenlegét, a munkáltatói oldal azt kérte a kormánytól, hogy a 2017-re ajánlott, munkaadókat érintő 4 százalékpontos járulékcsökkentésnél mindenképpen nagyobb szerepet vállaljon a költségvetés és nagyobb munkáltatói járulékcsökkentésre kerüljön sor” - fogalmazott az MGYOSZ alelnöke.
Rolek Ferenc arról is beszámolt, hogy a munkáltatói oldal nem zárkózik el egy több évre szóló bérfelzárkózást segítő megállapodástól, hiszen a kiszámíthatóság fontos a gazdaság szereplőinek. Az elhúzódó béremelési programnál azonban annak ideje alatt egyebek mellett figyelembe kell venni a gazdasági helyzet alakulását és a vállalkozások hatékonyságát is.
