Tíz százalékkal emelkedhet jövőre a bruttó minimálbér, a munkaadóknak pedig ötszázalékos járulékcsökkentést adnának – a Magyar Nemzet információi szerint a ma délután folytatódó bértárgyalásokon ezt az ajánlatot fogja tenni a kormány a munkaadók és a munkavállalók képviselőinek. Ez azt jelentené, hogy a most bruttó 111 ezer forintos minimálbér (ami nettóban 73 815 forint) jövőre 122 ezer forintra emelkedne, legalábbis ez szerepel a nemzetgazdasági tárca által a tárgyalás előtt a szociális partnereknek kiküldött „kalkulációban”.

Arra Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter is utalt a tegnapi kormányinfón, hogy „határozott és jelentős” jövő évi béremelés a kormány célja a ma kezdődő bértárgyalásokon. (A bértárgyalások egyébként nem most kezdődnek, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma, a VKF már több fordulóban tárgyalt a bérekről.) Lázár János elmondta, hogy a kormányzati béremelési ajánlattal kapcsolatban konkrét számot nem mond, azt viszont kijelentette, hogy elengedhetet­len a jelentős béremelés, mert a versenyképességet nem lehet tovább az olcsó munkaerővel, illetve az alacsony bérekkel biztosítani Magyarországon

A VKF mai ülésén egyébként a munkavállalói oldal a minimálbér esetében jövőre 10,4, 2018-ra pedig 11,8 százalékos emelést szeretne elérni, ez biztosítja ugyanis a szakszervezetek szerint azt, hogy a nettó minimálbér két éven belül elérje az egy főre számított létminimumot, ami jelenleg mintegy 88 ezer forint. A garantált bérminimum esetében ennél valamivel nagyobb, 16,3, illetve 13,3 százalékos emelést akarnak. Ezt persze a jelenlegi adótörvények és járulékterhek alapján számították ki. Az ő kalkulációikon például az módosíthatna, ha a munkavállalói terheket, például az szja-t tovább csökkentenék. Lapunknak szakszervezeti ve­zetők arra is felhívták a figyelmet, hogy a munkaadói terhek csökkentése kedvező ugyan, csak egyáltalán nem biztos, hogy a munkáltatók az így jelentkező megtakarítást teljes mértékben a bérekbe forgatják majd vissza.

A munkaadói oldal információink szerint hároméves programban szeretne megállapodni azzal, hogy a munkaadói terhek jövőre öt százalékkal csökkenjenek, 2018-ban és 2019-ben pedig további két és fél, két és fél százalékkal.

A mostani ajánlatával a kormány a munkaadók és a munkavállalók elvárásait egyszerre teljesítené. Így a korábbi éveknél könnyebb lesz a béralku, azt viszont nem tudni, hogy a tízszázalékos béremelés és az ötszázalékos járulékcsökkentés mekkora bevételkiesést jelent a költségvetésnek.

(A versenyszférában ugyan az egyes munkaadóknak jelent pluszterhet a magasabb bér, a közszférában viszont a költségvetést terheli ez, ahogyan a járulékcsökkentés hatása is ott jelentkezik.)

Közben újabb, országos sztrájkot hirdetett december 5-re a szociális ágazatban dolgozókért a Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete. A sztrájkkal elsősorban azt akarják elérni, hogy november 12-e, a szociális munka napja fizetett munkaszüneti nap legyen, és január elsejétől 30 százalékkal emelkedjen az ágazatban dolgozók keresete – áll a szervezet közleményében. Mint írják, a szociális területen már most is nagy a munkaerőhiány, az alacsony keresetek miatt pedig egyre nehezebb munkavállalókat találni. A szakszervezet szerint fenntarthatatlanok a szociális ágazatban tapasztalható munkafeltételek, és a több diplomával rendelkező munkavállalók a munkaszerződésben rögzítettnél sokkal többet kénytelenek dolgozni átlagosan 110 ezer forintos nettó bérért. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma azzal reagált, hogy 2014 és 2016 között átlagosan 16 százalékkal, bruttó 24 ezer forinttal emelkedett az ágazatban dolgozók bére.

Balog Zoltán miniszter pedig épp a sztrájk bejelentésének napján méltatta a magyar szociális rendszert. A szociális munka napja alkalmából rendezett díjátadón a miniszter azt mondta, hogy minden rendszer annyit ér, amennyit azok munkája, akik működtetik, és mivel a magyar szociális rendszerben kiváló emberek dolgoznak, ez a rendszer nagyon értékes, az egyik legjobb Európában.

A Magyar Közalkalmazottak, Köztisztviselők és Közszolgálatban Dolgozók Szakszervezete idén már kétszer, júniusban és szeptemberben is sztrájkolt. Akkor szintén 30 százalékos béremelést szorgalmaztak, mégpedig az önkormányzati köztisztviselőknek. Azzal érveltek, hogy a több mint 36 ezer önkormányzati dolgozó közül 24 ezernek a fizetése nyolc éve nem változott. Elsősorban azt kifogásolták, hogy a járási hivatalok – és később, várhatóan januártól a megyei kormányhivatalok – dolgozóitól eltérően ők nem kapnak béremelést. A kormány azonban többször is azt hangoztatta, hogy az önkormányzati dolgozóknak nem a kabinet a munkáltatója. Később viszont Lázár János már arról beszélt: „Nem vitatjuk, jó néhány önkormányzati tisztviselőnek az igénye jogos, hogy béremelést szeretne.”

A Miniszterelnökséget vezető miniszter tegnap már élesebben fogalmazott. Azt mondta, hogy a közszolgálatban nem tudnak több fizetés melletti munkaszüneti napot biztosítani. A szociális dolgozók ügyéről pedig ugyan készek tárgyalni, de szerinte ettől elkülönítve kell kezelni a köztisztviselőket és az állami tisztviselőket. – A „bürokráciában dolgozóknak” ugyanis nem tudnak több kedvezményt adni – mondta. Az önkormányzati tisztviselőkkel kapcsolatban Lázár János felvetette, hogy ezen a területen van olyan, aki 1,5 millió forintot keres havonta, ami magasabb, mint a miniszteri fizetés. – Nem nagyon érzékelem, hogy mi volna az emelésnek a módja és a célja – mondta, bár azt elismerte, hogy ez a jövedelmi szint nem mindenkire igaz, például a kistelepülésen dolgozó önkormányzati tisztviselők valóban keveset visznek haza.

Forrás: mno.hu