Kedden újabb tárgyalási forduló zajlott a legkisebb bérek 2022-es mértékéről. Abban már nincs vita a munkáltatói és a munkavállalói oldal között, hogy a garantált bérminimumot is jelentős - legalább két számjegyű - mértékben lenne szükséges emelni, de a pontos számokról és a feltételekről még komoly viták várhatóak. A munkaadói oldalon korábban még nem látott mértékű - minimum 8 százalékpontos - járulékcsökkentést javasolnak kompenzációképpen. A kormányoldalon múlik majd, milyen vastagon fog a ceruza.

Az látszik, hogy a bruttó 200 ezer forintos jövő évi minimálbér kapcsán már közel a megállapodás, a következő tárgyalási pont a garantált bérminimum emelésének mértékéről és megvalósítási formájáról szól majd. Biztos, hogy a 20 százalék körüli minimálbéremeléshez hasonlóan nagy mértékű lesz a garantált bérminimum emelése is. Pontos, százalékos arányokról ugyan még még nem esett szó, de a munkáltatók ezt a lépést várhatóan tudomásul fogják venni, nem lesz nagy ellenállás. A fő kérdés inkább az, hogy milyen mértékben kompenzálja őket a kormány járulékcsökkentés formájában. Vagyis akkor lesz érdemi megállapodás, ha a másik két fél meg tud egyezni - jelentette ki lapunknak Székely Tamás, Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) alelnöke, a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF) keddi ülését követően. 

Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter legutóbbi bejelentése szerint ugyanolyan mértékben kellene növelni a legkisebb bér mindkét kategóriáját.

Nagy Márton miniszterelnöki gazdasági főtanácsadó szerint pedig valójában annak lenne gazdasági hatása jövőre, ha a garantált bérminimum 260 ezer forintra nőne, hiszen a minimálbér-emelés egyre kevesebb embert érint. Vagyis 20 százalékos emelés lehet terítéken mindkét esetben. (Jelenleg garantált bérminimum havi összege bruttó 219 ezer forint, a havi minimálbéré 167 400 forint.) A politikus szerint azonban 5 százalékpontos munkáltatóijárulék-csökkentésnél egy kisebb kompenzáció indokolt.

Zs. Szőke Zoltán, az Áfeosz-Coop Szövetség elnöke nemrég úgy nyilatkozott:, a garantált bérminimum egylépcsős emeléséhez a munkaadókat terhelő szociális hozzájárulási adót 5-6 százalékkal kellene mérsékelni, ennél kisebb mérték esetén a kétlépcsős változatot tartja elfogadhatónak. Ám jelenleg úgy tűnik, hogy egy 20 százalékos garantált bérminimum-emelés esetén még nagyobb vágást tartanának szükségesnek a vállalkozások.

Ilyen még 2017-ben sem történt meg

A minimálbér kérdésében már megcéloztuk a 200 ezer forintos szintet, de ez csak egy feltételes megállapodás. Ha a feltételekben nem tudunk megállapodni, akkor úgy gondolom, hogy a 200 ezer sem áll, tehát még itt is kiemelt tárgyalási pont, hogy mekkora legyen a munkáltatói járulékcsökkentés - nyilatkozta lapunknak Rolek Ferenc, a Magyar Munkaadók és Gyáriparosok Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke.

A szakszervezetek (összhangban a kormányzati szereplőkkel) egy, a minimálbérhez hasonló nagyságrendű emelést szeretnének a garantált bérminimum esetében is. Munkáltatói oldalról elmondták, hogy ez elég nagy problémát okozna, mert a minimálbérhez képest a garantált bérminimum sokkal több embert érint, emelése sokkal nagyobb költségnövekedést okozna a vállalatoknak. Vagyis Rolek szerint óvatosabbnak kellene lenni, meg kellene fontolni azt is, hogy a garantált bérminimum mondjuk csak 10 százalékos mértékben emelkedjen  Egy másik lehetőség pedig az lenne, hogy egy többlépcsős emelési mechanizmus működjön a garantált bérminimumnál. Tehát ne egy lépcsőben január 1-től emeljék meg 20 százalékkal, hanem osszák el akár a tárgyévben két részre, vagy akár 2022 és 2023 tekintetében két részre.

Abban nincs vita, hogy jelentős emelés szükséges, ám a pontos nagyságrend és az ütemezés kapcsán még komoly viták várhatóak. A kormány szóvivője a VKF ülésén elmondta, hogy szándékuk megsegíteni a vállalkozásokat a járulékcsökkentés ügyében, de konkrét számot még nem említettek.

A munkáltatók viszont nagyon jelentős járulékcsökkentést várnának. Jelenleg az MGYOSZ egy felmérést készít tagvállalatai körében, a részadatok alapján pedig a cégek 60 százaléka 8 százalékpontos, vagy afölötti szociális hozzájárulási adó (szochó) csökkentést tartana szükségesnek. Ez esetben nagyobb gond nélkül meg lehetne finanszírozni a garantált bérminimum növelését, valamint az ennek következményeképpen fellépő bértórlódás kiegyenlítését - tette hozzá az alelnök. (Emlékeztetésül: a 2017-es, jelentős mértékű minimálbéremelést követően csak 5 százalékponttal csökkentették a szochót, majd az ezt követő években 2,5, majd 2-2 százalékponttal. Idén pedig nem is került sor a járulék mérséklésére, amely a nyugdíj-és egészségkassza terhére történik.) 

A MASZSZ ugyancsak azon az állásponton van, hogy a garantált bérminimum emelését nagyon át kell gondolni, mert egyébként komolyabb bértorlódás következhet be. Hasonlóképpen, mint 2019-ben, amikor a legkisebb bérek emelését követően sztrájkhullám söpört végig az országon, mert a munkáltatók nem voltak hajlandók ugyanolyan mértékben a többi bérsávban is emelni. Székely Tamás szerint az veszély is fenyeget, hogy ha nincs megfelelő mértékű kompenzáció az állam részéről, akkor a kisvállalkozások körében csődhullám jöhet. 

Ezzel együtt a szakszervezetek azon az állásponton vannak, hogy egy lépcsőben kell végrehajtani a növelést a garantált bérminimum esetében is, mert, ha két lépcsőben tennék meg, az még nagyobb bérfeszültséget okozhat.

A labda jelenleg a kormány térfelén pattog.

Forrás: napi.hu