Nemcsak a dolgozók, hanem a munkanélküliek és a kisgyerekesek is veszítenek a minimálbéremelés halogatásával. A kormány mégsem töri magát a megállapodásért – írja a Népszava.

 A 2003-as év kivételével 1997 óta minden év január 1-jén emelkedett a minimálbér: a 24 évvel ezelőtti bruttó 17 ezer forintról így tavaly január 1-jére 161 ezer forintig kúszott fel a dolgozóknak kötelezően megfizetendő legkisebb havi összeg. Az idei január 1-je azonban úgy köszöntött be, hogy az összeg változatlan maradt. A munkáltatói és a munkavállalói szervezetek nem tudtak ugyanis tavaly év végéig megállapodni az emelés mértékéről: előbbiek álláspontja 3, utóbbiaké 5 százalékon merevedett be. „A kormányzat kompromisszumos megállapodás kialakítására törekszik” - erre hivatkozva tolta el a kormány a 2021-es minimálbérösszeg kihirdetését idénre, és egyúttal az egyeztetések januári folytatását javasolta. Mindeddig azonban nem hívta össze a tárgyalásoknak keretet adó Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs fórumának (VKF) következő ülését. A kabinet ráadásul az eddigi tárgyalásokon csak passzív megfigyelőként vett részt, mondván: a munkáltatóknak és a munkavállalóknak kell a legkisebb bérek kérdésében megállapodniuk.

A minimálbértárgyalásokon a kormány által képviselt állam is munkáltató, méghozzá jelenleg a legnagyobb Magyarországon: 658 ezer közszférában dolgozó kifizetéséért felel. Emellett a legnagyobb hazai cégek is állami kézben vannak: a Magyar Posta Zrt.-nél mintegy 30 ezren, a Volánbusz Zrt.-nél és a MÁV Zrt.-nél egyaránt mintegy 18 ezren dolgoznak. A versenyszférában persze jóval több, 2,44 millió alkalmazott van, ám még a legnagyobb piaci cégnél, a Spar Magyarország Kft.-nél is csupán 18 ezer fős a munkavállalói létszám. Szakszervezeti becslések szerint az országban összességében mintegy egymillió ember dolgozik a legkisebb bérekért, vagy keres csak kicsivel többet.

Az innovációs tárca háttéranyaga szerint a munkáltatók által javasolt 3 százalékos, inflációkövető minimálbér- és garantáltbérminimum-emelés a vállalati szférában 649 ezer, a közszférában 134 ezer dolgozót érintene. A szakszervezetek által elvárt 5 százalékos bérfejlesztés a versenyszférában 867 ezer, a közszférában 147 ezer munkavállaló keresetét növelné.

A legkisebb bérek emelése ugyanakkor kihat a magasabb fizetési kategóriákban dolgozók bérére is, hiszen ha az alacsonyabb kereseti szinten emelkedik a fizetés, akkor a bértorlódás elkerülése érdekében az afelettieknél is emelniük kell a cégeknek. De nemcsak a dolgozókat érinti a január 1-i béremelés elmaradása, hiszen számos szociális juttatás is a minimálbér mindenkori összegéhez van kötve. Ez határozza meg az álláskeresési ellátás összegét: az a jelenleg 78 ezer ember, aki egyáltalán jogosult rá, nem kaphat többet a legkisebb munkabér összegénél, bármennyit is keresett elbocsátása előtt. A gyermekgondozási díj (gyed) a minimálbér kétszeresének maximum 70 százaléka, a táppénz napi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének a harmincad része lehet.

Ha létrejön még januárban egy megállapodás, akkor a megemelt bérek kifizetését a februári bérszámfejtés során, nem túl elegáns módon ugyan, de még meg lehet oldani. A szociális juttatások összegéről azonban a jogosultság kezdő napján hatályos legkisebb munkabér alapján hoznak határozatot, vagyis az érintettek reálértéken veszíteni fognak – mondta érdeklődésünkre Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) elnöke.

Mint mondta: rengeteg embert érint közvetve vagy közvetlenül a minimálbér összege, ezért is lenne fontos, hogy mielőbb létrejöjjön a megállapodás, és ebben a kormánynak is aktívan közre kell működnie, hiszen háromoldalú egyeztetésekről van szó. A munkáltatói és a munkavállalói oldal is régóta hangoztatja, hogy egy adócsökkentéssel közelebb lehetne hozni egymáshoz a felek álláspontját, a kormány azonban mindeddig nem jelentett be ilyen lépéseket.

A MASZSZ most azt javasolja: 3 ezer forintig adjon adójóváírást a kormány a minimálbérre, jelenleg ugyanis a felek nagyjából ekkora összegen vitatkoznak. A 3 százalékos béremelés ugyanis 5 ezer, az 5 százalékos 8 ezer forintos növelést jelentene. Ha tehát a kettő különbségét adójóváírás formájában elengedi a kormány, akkor a 3 százalékos bruttó béremelés nettóban 5 százalékos növekedést jelentene: ezt elfogadnák – fogalmazott Kordás László.

Megjegyezte: ez egyelőre csak a MASZSZ javaslata, a másik két szakszervezeti konföderációval a héten egyeztetnek, péntekre pedig a munkáltatók is egyeztetésre hívták a szakszervezeteket. Hangsúlyozta: az 5 százalékos nettó keresetnövekedésből nem engednek, hiszen a dolgozók a tavalyi év során már rengeteg, anyagiakban is mérhető áldozatot hoztak. A cégek túlélése érdekében elfogadták a csökkentett munkaidőre járó csökkentett bért, fizetés nélküli szabadságra mentek, fizetett szabadságukat pedig akkor vették ki, amikor a cégnek arra szüksége volt.   

Torz kereseti adatok

Még októberben is 8,8 százalékkal nőtt az átlagkereset, amely ekkor a KSH legfrissebb adatai szerint bruttó 397 400, nettó 264 200 forint volt. A jó hírt némiképp árnyalja, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdasági átlagot közli, holott az adatok két éve a rendelkezésére állnak, mivel 2019 januárja óta a Nemzeti Adó és Vámhivatal járulékbevallásaiból számolják az átlagkereseti összegeket.

 Az adóhivatal felé nem csak az 5 fősnél nagyobb cégeknek kell jelenteniük, a KSH azonban továbbra is csak ezekét közli. Ez azért torzító hatású, mert jellemzően a kisebb cégeknél keresnek kevesebbet a dolgozók.

A figyelembe vett körből is csupán a teljes állásban lévők bérét számolják bele az átlagba, holott a koronavírusjárvány miatt százezreket küldtek részmunkaidőre. Ezen dolgozók csökkentett fizetése azonban nem rontja le az átlagkereseti statisztikát, mivel bele sem kerül. Nem véletlen, hogy a Pénzügyminisztérium napokban közzétett prognózisában is alacsonyabb (4,4 százalék) bértömegnövekedéssel számol az idei évre, mint amekkora átlagkeresetnövekedést vár (4,7 százalék). Előbbi mutatja meg ugyanis, ténylegesen mennyivel fizetnek ki többet a munkáltatók. A két mutató közti olló látványosan nyílt ketté 2020-ban: a tárca számításai szerint tavaly 9,3 százalékos átlagkeresetnövekedés mellett csupán 5,2 százalékkal nőtt a bértömeg. A koronavírus által még nem érintett 2019-es évben ugyanakkor a 11,4 százalékos átlagkeresetnövekedés még 11,8 százalékos bértömegnövekedéssel járt együtt. A tárca 4,7 százalékos bruttó átlagkeresetnövekedési várakozása egyébként jelzésértékű lehet a minimálbérre nézve is, hiszen a legkisebb keresetek emelése az utóbbi években rendre elmaradt annak mértékétől. 

Forrás: Népszava