Halasszák el 2-3 héttel a megállapodást a minimálbérről, mert akkor talán már több lesz az információ – ezt javasolta a kormányoldal a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumának december 30-ai ülésén. Ez azt jelenti, hogy nem tudni, 2021-re mennyi lesz a kötelezően adandó minimálbér. Szokatlan a helyzet, az utóbbi években mindig kihirdette a kormány rendeletben – még ha december végén, nem ritkán az év utolsó napján is – a január 1-jétől kötelező legkisebb bér összegét, akkor is, ha a munkaadók és a munkavállalók nem tudtak egymással dűlőre jutni. Egy éve például december 30-án kelt a rendelet, és 8 százalékos emelést hirdetett ki a kormány, így 161 ezer forintra nőtt a minimálbér és 210 600 forintra a garantált bérminimum.

Ezúttal azonban nem akarta a döntnök szerepét vállalni a kabinet, ragaszkodott ahhoz, hogy a munkaadói és a munkavállalói oldal jusson megállapodásra – számolt be az utolsó tárgyalási fordulóról lapunknak Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke és Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára egybehangzóan.

A két fél ugyan engedett korábbi álláspontjából, de még mindig két százalékpontos rés tátong az ajánlatuk között:

a munkavállalók 5 százalékos emeléshez ragaszkodnak, a munkaadók 3 százaléknál többre nem hajlanak, azt is nagyvonalú ajánlatnak tartják a válságos helyzetben.

Palkovics László innovációs miniszter is részt vett az ominózus ülésen, de nem állt elő olyan ajánlattal, ami feloldotta volna a patthelyzetet, nem akart állást foglalni az állam nevében, amely amúgy a legnagyobb munkáltató. A rés áthidalásához elég lenne, ha a kormány vállalná a szociális hozzájárulási adó korábban belengetett 2 százalékos csökkentését, de ilyen ajánlat nem hangzott el. Sőt  a kormányoldal színt vallott: nem tudja megmondani, van-e lehetősége a szociális hozzájárulási adót csökkenteni, és nem tud ígéretet tenni a munkavállalók adó- és járulékcsökkentésére.

Bruttó bérnövekedés

Érvekkel, javaslatokkal nem segítette elő a megállapodást a kormányoldal – mondta lapunknak Kordás László, aki amúgy nem sok értelmét látja a halasztásnak. Szerinte 2-3 hét múlva sem lesz több érdemi információ a megállapodáshoz, viszont számos problémát okoz az, hogy nem rendelkeztek január 1-jével új minimálbérről. Ha hónap közben, mondjuk január 16-án hirdetik ki a 2021-re kötelező minimálbért, az január elejétől nem lesz érvényes, mert visszamenőleges hatállyal nem rendelkezhetnek, vagyis veszítenek a dolgozók a késlekedés miatt – érvelt a szakszervezeti vezető.

Perlusz László ezzel szemben úgy véli, hogy ha még januárban megegyeznek, akkor a probléma technikailag áthidalható, a bért ugyanis utólag fizetik, a januári bért a hónap végén vagy február elején utalják, a munkaadók tehát a rendelet dátumától függetlenül fizethetnek magasabb összeget. Kétségtelen, hogy nem jó a bizonytalanság és a bérszámfejtők sem fognak örülni a pluszfeladatnak – ismerte el. Ha pedig hosszabb ideig nyúlna el az egyezkedés, akkor más lenne a helyzet, felmerülhetne a visszamenőleges jogalkotás problémája.

A gond azonban ennél messzebbre hat, a minimálbér sokkal szélesebb kört érint, mint a munkahelyeken a legalacsonyabb bérrel foglalkoztatott dolgozókat, ugyanis számos juttatás, szociális ellátás megállapításának kiindulópontja. A dolgozó idősektől, rokkantaktól kezdve a táppénzeseken keresztül az álláskeresőkig sokak számára nem közömbös, mekkora összeget hirdetnek meg és mikor.

• A nagyszülői gyed havi összege legfeljebb a minimálbér kétszeresének 70 százaléka lehet.

• Aki dolgozik és bizonyos betegségekben szenved (például laktózintoleranciában), az a minimálbér 5 százalékának megfelelő mértékű adókedvezményre jogosult.

• A gyed plafonja a minimálbér kétszeresének 70 százaléka.

• A táppénz napi összegének maximuma a minimálbér kétszeresének harmincad része lehet.

• Az álláskeresési járadék összege nem lehet magasabb a jogosultság kezdő napján hatályos minimálbér napi összegénél.

• Megváltozott munkaképességű emberek foglalkoztatása esetén a járulékot a minimálbér kétszereséig elengedi az állam.

A bérek megtartása is nehéz lesz

A minimálbértárgyalások célja a legkisebb keresetűek bérfelzárkóztatása úgy, hogy a gazdaság egyensúlya ne boruljon fel, a cégek működni tudjanak, ne menjenek csődbe a legkisebb vállalkozások se, még ebben a válságos helyzetben sem. Ebben mindegyik fél érdeke egyezik – mondta lapunknak Perlusz László.

Megemlítette, a hatéves bérmegállapodásban szerepelt a szociális hozzájárulási adó folyamatos csökkentése (2016-ban 27 százalékról indult, 2020 júliusa óta 15,5 százalék és elvileg még kétszer kell csökkenteni 2-2 százalékkal, ha megvalósul a 6 százalékos reálbér-emelkedés). A munkáltatói oldal azt kérte, hogy a kormány 2021. januártól lépje meg a következő 2 százalékos emelést, erre azonban most nem látszik esély.

2020-ban úgy valósult meg a 8 százalékos minimálbéremelés, hogy közben a GDP 6,5-7 százalékkal esik vissza, csökken a termelékenység, és az infláció 3-3,5 százalék körül alakul.

Ilyen körülmények között a legkisebb bérek szinten tartása is rendkívül megterhelő, hát még a növelésük

– jegyezte meg. A 2021-re szóló 3 százalékos ajánlatunk azt jelenti, hogy  két év alatt több mint 11 százalékot emelnek a legkisebb béreken, ami reálértékben két év alatt 4-5 százalék – helyezte más megvilágításba a munkavállalói ajánlatot.

A magyar vállalkozások sem rosszabbak

Arra a munkáltatói érvelésre, hogy a nagy bajban még a bérek szinten tartása is nehéz, Kordás László azt válaszolta, a szakszervezetek is látják, hogy nehéz helyzetben vannak a cégek, vállalkozások, ahogy a környező országokban is. Azonban azt is látják, hogy a bajok ellenére Lengyelországban 7,7 százalékkal nő a minimálbér, Szlovákiában 7,4 százalékkal (580 euróról 623 euróra, azaz cirka 228 ezer forintra).

A magyar vállalkozók nem rosszabbak, mint a lengyel vagy a szlovák vállalkozók. Ha ők meg tudják oldani a 7 százalék feletti emeléseket, akkor nyilván a hazai vállalkozások is képesek lennének erre.

Egyébként azt nem vitatják a munkáltatók sem, hogy a minimálbér-emelésnek termelékenység- és hatékonyságnövelő hatása van. Márpedig az idevágó magyar adatok nem túl fényesek uniós szinten – hozott még egy érvet az érdemi emelés mellett.

A Magyar Szakszervezeti Szövetség továbbra is amondó, hogy a kormánynak a személyi jövedelemadót kellene csökkentenie, különösen az alacsonyabb keresetűeknél, hogy ezzel is nőjön a nettójuk. Megemlítette, hogy az Állami Számvevőszék elnöke is  egy számjegyű szja-t javasolt a jelenlegi helyzetben, hogy a munkáltatói terhek növelése nélkül tudjanak nőni a nettó bérek, illetve a fogyasztás.

Lépésről lépésre

Két hónapja kezdődtek a bértárgyalások a VKF-ben, ahol a munkáltatói oldal a járványhelyzet miatti bizonytalanságra hivatkozva sokáig tartózkodott attól, hogy konkrét számot mondjon, a szakszervezetek viszont mindenképpen infláció feletti emelést akartak, és szorgalmaztak egy olyan hosszú távú megállapodást, amellyel a gazdasági mutatókhoz (például infláció, bérkiáramlás) kötnék a minimálbéri adott évi emelésének mértékét.

A szakszervezetek az első körben jó magasra tették a mércét, a 2020-ra kihirdetett 8 százaléknál is nagyobb, 10 százalékos emelést javasoltak, de december közepére már lejjebb adták, 7,5 százalékról beszéltek és jelezték, hogy 4-5 százalékkal nem lennének elégedettek. A munkavállalói oldal már korábban javasolta a lépcsőzetes emelést is, januártól 6,5 százalékkal indítva, júliustól a gazdaság teljesítménye alapján folytatva. Ehhez előre rögzített kritériumokat javasoltak. December 17-ére a munkaadói oldal is megtette javaslatát a lépcsőzetes minimálbér-emeléshez, januártól inflációkövetőt, azaz 3 százalékost, és a gazdasági helyzettől függően újabb emelést júliustól. Hozzátették, ha a kormány januártól csökkenti a szociális hozzájárulási adót további 2 százalékponttal (15,5-ről 13,5-re), akkor indulhatna a január 4 százalékos emeléssel. A Liga szakszervezetek felvetették, hogy a kormány törölje a (tb-járulékba beépült) 1,5 százalékos munkaerőpiaci járulékot, amivel nőhetne a dolgozók nettója.

Az év végére leegyszerűsödött a helyzet, a munkaadók azt jelezték, hogy a jövő évre hivatalosan betervezett 3 százalékos inflációval egyező emelést vállalnának, ennél többet akkor, ha a kormány csökkenti a terheiket. A szakszervezetek is belátóbbnak mutatkoztak, ezzel együtt a 3 százalékot kevesellték, 5 százalékos emelést tartottak elfogadhatónak.

Forrás: 24.hu