Járulékcsökkentéssel „alapozott” a kabinet a versenyszféra és a kormány mai egyeztetésére. A munkáltatók ennél többet kérnek – írja a Népszava.

A szociális hozzájárulási adó csökkentését jelentette be kedd este Varga Mihály gazdasági miniszter. Jövő januártól a közteher 22-ről 19,5 százalékra mérséklődhet. A bejelentés időzítése nem véletlen, ugyanis ma ül össze a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (vkf), ahol többek között a múlt évi bérmegállapodások hatásait összegzik. A járulékcsökkentés amúgy a tavaly november 24-én kötött megállapodás értelmében automatikusan jár, ugyanis ha idén szeptemberig a reálbér növekedése eléri a 11 százalékot, akkor 2018-ban az eredetileg beígért 2 százalékkal szemben 2,5 százalékos járulékcsökkentéssel számolhatnak a vállalkozások.

A cégek már számolnak, hogy mennyivel könnyíti ez a fél százalék a hatéves megállapodás szerint januártól 8 százalékkal emelkedő minimálbér, és 12 százalékkal magasabb garantált bérminimum terheinek kifizetését. Abban mindenki egyetért, hogy a magyar bérek jelentősen elmaradnak a nyugat-európaiaktól. Ám zavart okozott, hogy az alacsony bérek hirtelen emelése erős nyomást gyakorolt a magasabb fizetési kategóriákra is. A munkáltatók azonban nemcsak a kormányzati lépések miatt kényszerülnek általános béremelésekre, hanem az egyre drámaibb munkaerőhiány miatt is.

Különösen a kistelepüléseken működő vállalkozások már idén is nehéz helyzetbe kerültek. A falusi kis bolt forgalma, a vállalkozások vevőközönsége ugyanis nagyjából állandó, ezért már az idei béremelések terheit is csak nehezen tudták kigazdálkodni. A járulékcsökkentés azonban csak részben enyhített a vállalkozók bérterhein és elsősorban a magyar kis és közepes vállalkozások (kkv) közül sokan kénytelenek voltak lehúzni a rolót, vagy különböző trükkökkel lefaragni a költségeikből.

A bérköltségek kitermelése valóban a kkv-knak okozta a legnagyobb gondot, hiszen sem a bevételeik, sem a hatékonyságuk nem bővült a bérkiáramlás mértékével - nyilatkozta a Népszavának Rolek Ferenc, a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke. A kicsik baja a nagyoknak is fájhat, hiszen rengeteg kkv szállít be a jelentős nemzetközi és magyar termelő-, szolgáltató cégeknek. Nagy kérdés, hogy jövőre melyik vállalkozás lesz képes kitermelni a bérterhek növekedését és melyik kényszerül visszavonulni a szürkegazdaságba.

A magasabb bérek hatására sem lesz több munkavállaló, így a cégek egymástól szipkázzák el a még itthon található jó szakembereket. A gondokat csak növeli, hogy éppen az égető munkaerőhiány miatt a cégek az élőmunkaigény csökkentése érdekében kénytelenek fejleszteni, ahol lehet automatizálni, hogy kiváltsák a hiányzó munkavállalókat. Ezekhez a beruházásokhoz jelentős források kellenének, ám a növekvő bérek és a rájuk rakódó terhek ezeket a forrásokat apasztják - figyelmeztetett az MGYOSZ alelnöke.

A vkf mai ülésén a fő téma a béremelések idei tapasztalatainak értékelés lesz, de mindenképpen szeretnénk felhívni arra a kormányzat figyelmét, hogy a béremelések forrását elő kell teremteni és ebben a költségvetésnek is szerepet kell vállalnia. Az MGYOSZ javasolni fogja, hogy a megállapodásban szereplő 2,5 százalékos járulékcsökkentésen felül a több évre elosztott csökkentés legalább egy részét a kormány hozza előre 2018-ra - említette Rolek Ferenc.

Varga Mihály azt is kijelentette, hogy ismét 40 milliárd forintot hagy a vállalkozói szektornál. Csakhogy, a Magyar Szakszervezeti Szövetség (MSzSz) tagszervezeteinek munkahelyi szervezetei az idei első 9 hónap tapasztalatai alapján megállapították, sok munkaadó a szociális hozzájárulási adó csökkentéséből felszabaduló forrásokat nem bérre fordította - fogalmazott Kordás László, az MSzSz elnöke lapunk megkeresésére. Az érdekvédő szerint sok cégnél különböző trükközéssel igyekeztek kibújni a béremelés alól. A megállapodás betartatása érdekében a kormányzatnak meg kell erősíteni a munkaügyi ellenőrzést, amelyet egyébként éppen ez a kormány épített le. A szakszervezet képviselői számon kérik a kormánytól az egy számjegyű egy kulcsos adó beváltatlan ígéretét is - mondta Kordás László.

Forrás: Népszava

Eseménynaptár

loader

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció