A szakképzés és ezen keresztül a munkaerőpiaci helyzet javítása elengedhetetlenül szükséges a gazdaság nemzetközi versenyképességének javításához és a bérek felzárkóztatásához.

 A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége vezetői sajtótájékoztató keretében ismertették szakképzés-modernizáló elképzeléseiket, 2018. szeptember 19-én a szervezet székházában. A „Javaslatok a Tudás Alapú Innovatív Gazdaság Szakképzésének Stratégiájához” című eseményen a sajtó munkatársai részletes tájékoztatást kaptak arról a rövid- és hosszú távú tervről is, amelyet a hazai szakképzési rendszer fejlesztése érdekében az MGYOSZ a közelmúltban megalkotott.

 2016 tavaszán a Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége (MGYOSZ) országos eseménysorozatot indított azzal a céllal, hogy új lendületet adjon a hazai szakképzési rendszerről zajló szakmai diskurzusnak.

 Az egyre növekvő hazai munkaerőhiány már nemzetgazdasági problémákat okoz. A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetsége a hazai szakképzési rendszer megújításában látja a legkomolyabb lehetőséget a kihívások hosszú távú kezelésére.

 Az MGYOSZ Elnökség felkérésére a Szövetség Oktatási és Képzési Bizottsága megoldási javaslatokat dolgozott ki. A munkában számos tagvállalatának és szakmai szövetségének képviselője vett részt. A Szövetség megismerte a szakképzés elismert szakértőinek állásfoglalását, országszerte konzultációkat folytatott a cégek, a szakképző intézmények, szakképzési centrumok vezetőivel és hallgatóival annak érdekében, hogy minél szélesebb körből gyűjtsön tapasztalatokat a kérdésben. 

Tanulmányozták és összegezték a hazai és külföldi jó gyakorlatokat is és ezeket figyelembe vették az átfogó javaslatcsomagjuk kialakításában.

 Az elvégzett munka eredményeit és tanulságait ismertették szeptember 19-i sajtótájékoztatójukon az MGYOSZ vezetői, akik bemutatták az elmúlt évek munkáján alapuló javaslataikat és részletesen informálták a sajtó képviselőit arról a stratégiai tervről, amely a Magyar szakképzés felzárkóztatását és fejlesztését hivatott előmozdítani, egyebek között a családok, a munkaadók és az oktatási intézményekben dolgozók pozitív motivációján keresztül.

 Gablini Gábor az MGYOSZ alelnöke beszédében a következőket mondta:

 “Munkaadói és motivációs szempontból vizsgáltuk a szakképzést, mely alapján megállapítottuk, hogy komplex átfogó megújítására van szükség. Ennek a megközelítésnek a legfontosabb eleme, hogy a családokat, munkaadókat és az oktatási intézményekben dolgozókat, pozitív módon motiváljuk. Csak kompletten lehetséges azt a pozitív hatást elérni, amely hozzáadott értéket ad a szakgimnáziumi képzéshez, és ez egyértelmű értéktöbbletet jelent a családok részére. Azért a családot helyeztük fókuszba, mert a gyermekek továbbtanulásában alapvetően a család dönt. A döntés alapja jelenleg, hogy hol látják biztosítva a gyermek továbbtanulási esélyét. Hisszük, hogy a továbbtanulási arány növelése csakis pozitív megközelítéssel, motivációval érhető el.”

Gablini Gábor kiemelte: „célunk az, hogy az emberek minél szélesebb körben megismerjék a stratégiánkat.

Irányadónak tekintjük a tavalyi évben elfogadott német duális szakképzés 2030-ig szóló koncepcióját, mivel a Magyar gazdaság évszázadok óta kisebb-nagyobb megszakításokkal a német gazdaságot tekintette irányadónak.”

 Ezt követően részletesen ismertette a javaslat sarkalatos pontjait, mint:

 - A tanulás megalapozásaként fontos az óvoda és az általános iskola első osztálya közötti felkészítő év bevezetése

 - Alapkompetencia vizsga bevezetése az általános iskola 4. osztályában, valamint az általános iskola utolsó évében is, ami egyben felvételiként méri és értékeli a diákok, a pedagógusok és iskolák teljesítményét

 -A szakképzésre felkészítő áthidaló programok szervezése

 - A tankötelezettség korhatárának 18 éves kora történő felemelése

 - A szakmai és pályaalkalmassági vizsga országos bevezetése

 - Egyenlő esélyek biztosítása a szakgimnáziumokban végzettek részére a felsőfokú továbbtanulásban,

 - Állami ösztöndíj program, amely a szakiskolai és szakközépiskolai tanulók részre a mindenkori nettó minimálbérhez kötött százalékosan meghatározott alanyi jogú állami juttatást jelenti

 - A szakiskolai és szakközépiskolai tanulóknál a munkaadók által fizetett, tanulószerződéses juttatás összegének felemelése

 - Csúcstechnológiai központok létrehozása melyben a legújabb gépek, technológiák elérhetőek a diákok számára

 - Független vizsga- és kompetencia központok létrehozása

 - Az egész rendszer működtetésére az országos és megyei szinten működő duális képzési tanácsok felállítása, melynek fő feladata lenne a legfrissebb szakmai tudásanyag begyűjtése, az oktatásból érkező visszajelzések alapján a rendszer korrigálása.

 - A szakképzési centrumok teljesítményalapú finanszírozása

 Mindezek mellett felhívta a figyelmet arra, hogy feltétlenül szükséges a munkavállalói státusz meghatározóvá tétele, a gazdálkodó szervezetek felelősségvállalása, a gyakorlati oktatók bérének, jogszabály által előírt kötelező juttatások, szükséges eszközök szakképzési hozzájárulásból történő finanszírozása. Ahhoz, hogy a szakoktatói hiányt megszüntessük feltétlenül szükséges, hogy szakoktatók átlagfizetése a minimálbér háromszorosát elérje.

 Az esemény zárásaként összefoglalta, hogy kooperációra van szükség, a család, a munkaadók, az oktatási intézmények, és az ott dolgozó pedagógusok között. Leszögezte, hogy a pedagógusok az egyik legnagyobb értéke a rendszernek, hiszen tudjuk, hogy a minőségi oktatás garancia arra, hogy olyan diákok kerüljenek ki a képzésből, akik a gazdasági igényeknek megfelelően rugalmas, új és új ismeretekekkel rendelkeznek.

 Gablini Gábor végszóként elmondta:

 “A frissen megalakult Szakképzési Innovációs Tanácsban állandó képviselettel rendelkezünk. Az MGYOSZ célja, hogy a munkacsoportok munkáján keresztül a stratégiából igyekezzünk minél többet megvalósítani, mivel egyértelmű, hogy a jelenlegi szakképzési rendszer toldozgatása foldozgatása nem elegendő. Egy komplex, egységes rendszerre van szükség.” 

A stratégia részletes leírása innen letölthető, a sajtótájékoztató összefoglalója pedig itt olvasható el.