A szakdolgozói kamara nem tudott a védőnők pótlékemeléséről, és a mentők 10 százalékos fizetési többletéről sem. A MESZK elnöke szerint módosítani kell az ágazati bértáblát is, e nélkül ugyanis januártól lehet olyan ápoló, aki a minimálbért kapja majd – írja a medicalonline.hu.

Sem a védőnők novembertől esedékes 33 ezer forintos kiegészítő pótlékáról, sem a mentők januártól esedékes 10 százalékos béremelési többletéről nem történt egyeztetés az ágazati kollektív szerződés kapcsán, sem pedig az ágazati sztrájktárgyaláson az elmúlt időszakban – mondta a MedicalOnline megkeresésére dr. Balogh Zoltán, a Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara (MESZK) elnöke.

Mint arról lapunkban is beszámoltunk, Lázár János, Miniszterelnökséget vezető miniszter a legutóbbi kormányinfón jelentette be, hogy novembertől újabb tétellel egészítik ki a védőnők fizetését. A finanszírozási többletet jövőre is megkapják majd a szolgálatok fenntartásáért felelős önkormányzatok. Ugyanakkor a legutóbbi egyeztetéseken – amelyeken az ágazati szakszervezetek és szakállamtitkárság képviselői mellett a kamarák és a Nemzetgazdasági Minisztérium tisztviselői is jelen voltak – még arról folyt a párbeszéd, hogyan lehetne a szolgálatokat a szakellátások körébe sorolni annak érdekében, hogy a védőnők is a szakdolgozói bértábla hatálya alá tartozzanak. A 33 ezer forintos kiegészítő pótlékemelésről még a Kormányinfóval egy napon tartott ágazati megbeszélésen sem esett szó, arról sem a kamarával, sem a MESZK szakmai tagozatával nem egyeztettek – fejtette ki Balogh Zoltán.

Minden béremelést célzó intézkedést üdvözölnek, ugyanakkor az elnök emlékeztetett arra, hogy a védőnők fizetési listájában ez lesz a negyedik összeg, amely bérkiegészítésként szerepel majd. Amellett, hogy ez az összeg nem épül be a tíz éve változatlan védőnői alapfizetésbe, már korábban is problémás volt a kifizetése. Bár a kormány az elmúlt években is „felpántlikázta” ezeket az összegeket, a rendeleteket eltérően értelmezték az önkormányzatok, és rendre előfordult, hogy a vártnál kevesebbet fizetnek ki a kollégáknak. A MESZK-hez érkező panaszokból az is kiderült, hogy voltak olyan szolgálatok is, ahol egyáltalán nem jutott hozzá a védőnő a béremelésre szánt pénzhez.

Bár az egyeztetéseknek rendszeres résztvevője a Mentődolgozók Önálló Szakszervezete (MÖSZ) is, a mentők 10 százalékos béremeléséről sem esett szó a tárgyalóasztal mellett, ahogy a kamara Mentésügyi Szakmai Tagozatát sem keresték meg a januártól esedékes többlettel kapcsolatban, amelyről Balog Zoltán erőforrás miniszter beszélt a napokban.

A mentésben dolgozókra is vonatkozik a tavaly elfogadott szakdolgozói bértábla, amivel azonban megfelelő döntés hiányában problémák lehetnek novembertől – hívta fel a figyelmet a MESZK elnöke. Még két hét van arra, hogy a megnyitott, 2017. évi költségvetésben rendezzék az ágazati bértáblában tavaly rögzített összegeket, ugyanis a garantált bérminimum és a minimálbér emelése miatt összecsúsznak az egyes kategóriák; ráadásul Lázár János újabb minimálbéremelést jelentett be jövő év januárjától. Ha a bértáblát nem módosítják, 2018 első napjától egy OKJ-s végzettségű, kezdő ápoló bére az – ígéretek szerint – akkortól érvényes, 180 ezer forintos minimálbért alig haladja majd meg 300 forinttal. Balogh Zoltán megemlítette azt is, hogy míg például a multinacionális cégeknél otthagyták a korábban megszüntetett, öt százalékos szociális hozzájárulás összegét, amit a minimálbér és a garantált bérminimum emelésére tudtak fordítani a vállalatok, ezt a pénzt az egészségügy esetében elvonták, így ebből sem tudnak gazdálkodni az intézmények.

Hosszú idő óta egyébként a múlt hét csütörtöki (május 11-ei) egyeztetés volt az első, amelyről nem közös, az államtitkárság által interpretált közlemény jelent meg, ami akár arra is utalhat, hogy a korábban gördülékenynek tűnő együttműködés megtört a legutóbbi tárgyaláson.

300 ezer forintos béremelés biztosan nem lesz az OMSZ-nál

A sajtóban arról jelentek meg hírek, hogy az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) dolgozói a korábbi főigazgató, Máté Gábor ígéretében bízva 60 százalékos béremelésre számítottak májustól. A cikkekben azt is állították, hogy a kormány által is jóváhagyott dokumentumot az OMSZ-t január 16-a óta igazgató Csató Gábor több megyében is ismertette az állomásvezető mentőtiszteknek tartott előadásain.

Ezzel szemben a MedicalOnline birtokába jutott hangfelvétel szerint Csató egy ilyen értekezleten csupán arról beszél, hogy az elmúlt két évben nettó 67 százalékkal emelkedett az OMSZ teljes bértömege, így „valamilyen mértékű” alapbéremelést valamennyi mentő kapott.

„Ha valaki arra számított, hogy 300 ezer forinttal megemeljük a bérét, az tévedett, mert azt a hazai gazdaság nem tudja kigazdálkodni” – mondta, ugyanakkor hozzátette, a folyamatos bérrendezés a céljuk. Szeretnék elérni, hogy kollégáik „a másodállásukat is a mentőknél találják meg”, hiszen például a sofőrök 24 órázása a beteget, a mentést és a közvagyont is veszélyezteti; ugyanakkor jelezte: tisztában van azzal, hogy ehhez a „béreket is hozzá kell tenni”. Mint azt a főigazgató korábban lapunknak is elmondta, a mentők életpályamodell-programja nem cél, hanem eszköz, ami nem csupán a bérek emeléséről szól.

Munkaruha beszerzésre tavaly – tehát még az előző vezetés időszakában – 300 millió forintot kapott a szervezet, ám azt másra fordította az akkori menedzsment. A tervek szerint a 7000 fős kontingensnek 3-3 garnitúra, a munkakörnek megfelelő munkaruhát biztosítanának, cipővel együtt; a felszerelés tisztítását is központilag oldanák meg. A folyamat hosszát a közbeszerzés és a ruhák elkészítési ideje határozza meg.

Protokollok mentén működő OMSZ-t képzelnek el, ezért az év végére az egységes, konszenzuson alapuló, új protokollok online is elérhetők lesznek, és offline is ott kell lenniük valamennyi mentőállomáson. Munkakörönként meghatározzák a kompetenciákat is. Ezer fő dolgozik érettségi nélkül az OMSZ-nál, az igazgató azt ígérte, találnak forrást arra, hogy a következő három évben betegkísérő OKJ-s képesítést szerezzenek azok, akiknek nincsen egészségügyi végzettségük. A jövőben nők is dolgozhatnak mentőápoló és gépkocsivezető beosztásban a szervezetnél.

Átszervezik a kapacitásokat, így biztosítva, hogy egységes legyen a terhelés a mentőállomásokon. Mint Csató mondta, ez a jelenlegi gépkocsiparkból megoldható. Erről már folynak az egyeztetések az érintett területek polgármestereivel és régióigazgatóval. Hangsúlyozta azonban, hogy az OMSZ-től senkit nem bocsátanak el, és senkinek a státuszát nem építik le.

Bár vannak olyan mentőállomások, amelyek az „életveszélyes” kategóriába tartoznak, komoly a kormányzati akarat ezek megújítására – tette még hozzá a főigazgató.

Forrás: medicalonline.hu

Szakszervezetek.hu hírlevél

Iratkozzon fel hírlevelünkre, hogy első kézből értesülhessen a szakszervezetekkel kapcsolatos hírekről.