A kormány nemrég jelentette be, januártól bruttó 200 ezer forintra növeli a minimálbért, a garantált bérminimum pedig 260 000 forintra nő. A minimálbér esetében ez nettó 133 ezer forintot jelent, amely még így is nagyjából a létminimumhoz szükséges összeg. A kormány ráadásul nagyon munkáltatóbarát alkut kötött, a minimálbér-emelésért azzal kompenzálja a munkaadókat, hogy csökkenti az adóterheiket, köztük a szociális hozzájárulási adót, és 2022-ig meghosszabbítja a 2021-ben bevezetett iparűzési adó megfelezését.
Az eddigi adatok szerint a be nem oltott tanárok csaknem 19 százaléka nem vállalja az oltást a Pedagógusok Demokratikus Sakszervezetének (PDSZ) felmérése szerint. Nagy Erzsébet, a szakszervezet választmányi tagja a Spirit FM Aktuál című reggeli műsorában azt mondta, hogy ezek a tanárok más munkát fognak keresni, ha fizetés nélküli szabadságra küldik őket.
Tragikus állapotokra és fájdalmas előttünk álló hónapokra hívja fel a figyelmet friss közleményében a Magyar Orvosi Kamara (MOK) elnöksége, mely szerint gőzerővel dolgozva is belefulladnak a betegekbe sürgősségi és intenzív osztályok, miközben újabb és újabb osztályokat alakítanak át és nyitnak meg a Covid-ellátáshoz, szemészeket, urológusokat, sebészeket és nővéreket átvezényelve. Az egészségügy kapacitása azonban véges – és közel kerültünk a végéhez, csakhogy a kormány nem lép, az emberek pedig nem érzik a helyzet súlyát.
Tegnap és tegnapelőtt több helyütt megjelent a sajtóban, hogy közös zuhanyzós, négyágyas szobákban, a részleges felújítás alatt álló zajos, lőgyakorlatoktól is hangos Hős utcai kollégiumban helyezték el azt a húsz egészségügyi szakápolót, akiket Hévízről és Balatonfüredről rendeltek Budapestre, hogy a Honvédkórházban ápolt Covid-betegek ellátását biztosítsák. Erről a Vasutasok Szakszervezete számolt be hétfőn egy közleményben, amelyet szerkesztőségünkhöz is eljuttatott. A Mérce cikke.
A közép-magyarországi régióban a Covid-19 leginkább a vendéglátóipart és a logisztika területét sújtotta. Ugyanakkor a harmadik országbeli munkavállalók megjelenése itt is tömeges. Hogyan alakultak a bérek, mekkora a munkanélküliség, kikre, milyen szakemberekre van leginkább kereslet? Ennek jártunk most utána - írja a hellovidek.hu.
Amint arról lapunk tegnap beszámolt, a Vasutasok Szakszervezete (VSz) tájékoztatása szerint a Covid-járvány miatt a budapesti Honvédkórházba rendelt egészségügyi szakápolók megalázó körülmények között kaptak szállást - írja a hang.hu.
A mai világban nem kérdés, hogy szükség van az angoltudásra vagy a nyelvvizsgára egy ideális állás megtalálásához, ezek nélkül ugyanis a munkavállaló könnyen hátrányt szenvedhet. Juba-Nagy Ágnes, a Don’t Panic Nyelviskola hálózat szakmai vezetője elmondta, drasztikusan nőnek a nyelvtudásra vonatkozó elvárások a cégeknél, az elmúlt pár évben ezzel párhuzamosan jelentősen emelkedett azoknak a száma, akik a leendő munkahelyük feltételrendszere miatt iratkoznak be tanfolyamra. A tapasztalt angol nyelvtanár arról is szót ejtett, 2021-re nagyrészt a pandémia hatásainak következtében az online nyelvoktatás ugyanolyan népszerű lett, mint a személyes órák.
Az egyik legnagyobb magyar egyetemen, az Eötvös Loránd Tudományegyetemen (ELTE) a legmagasabb fokozattal rendelkező oktatók-kutatók között a legkisebb a nők aránya – ez derül ki az intézmény Nemi Egyenlőségi Tervének első változatából.
A miniszteri utasításról szóló dokumentumot Kunetz Zsombor mutatta be. Szerinte „pontosan tudják, hogy mekkora a baj”. A HVG cikke.
December 15-éig minden pedagógusnak be kell oltatnia magát, különben fizetés nélküli szabadságra küldhetik. Az oltatlan tanárok kiesése sok helyen óriási gondot okozna, néhol az órák szakszerű ellátása is veszélybe kerülhet. Az Emmi ugyanakkor nem számít működési zavarra - írja a 24.hu.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu