Orbán Viktor miniszterelnök szokásos péntek reggeli interjújában a munkáltatók által elrendelhető kötelező oltásról, a minimálbéremelésről és a kormány rezsiharcáról is beszámolt. Az interjú alatt érdekes ellentmondás bontakozott ki – az oltás és a minimálbér kapcsán a miniszterelnök elmondta, hogy a kormánynak csak minimálisan szabad beavatkoznia a gazdaságba, így a bérek és az oltás is elsősorban a munkaadóknak és munkavállalóknak a magánügye, míg az interjú második felében a rezsiárak szabályozása kapcsán már a gazdaságba való beavatkozást, a „nemzeti kormány” multicégekkel való küzdelmét éltette.
A 27-ből a a 26. helyen áll Magyarország a nemek közötti egyenlőségi index szerint, amivel az Európai Unió országai közül egyedül Görögországot előzzük meg. Mivel a nők alig kerülnek a politikai és társadalmi döntéshozatal közelébe, nem véletlen, hogy a nők és férfiak közötti legnagyobb szakadékot a hatalom területén mérték Magyarországon. Az Orbán-kormány hatalomra kerülése óta ráadásul nőtt is a különbség: a nőket leginkább a gazdasági döntéshozatali pozíciókból hagyják ki, ezzel pedig sikerült 10 év alatt az utolsó helyre letornáznunk magunkat. Nagy űr tátong a magyar nők és férfiak közötti házimunka megoszlásnál is: míg a nők több mint fele minden nap végez házimunkát, a férfiaknak csupán 13 százaléka nyúl a seprűhöz vagy a mosogatószivacshoz. A QUBIT cikke.
A kormányfő nem csupán belengette júniusban a 200 000 forintos bruttó minimálbért, de a munkaadók és munkavállalók közti megszokott érdekegyeztetést mintegy felülírva meg is „szavaztatta” a fideszes szavazókat éberen tartó soron következő nemzeti konzultáció keretében. A Mérce írása.
A menetjegyellenőri intézkedések, eljárások szakszerűsége, valamint az ellenőröket érő esetleges tettlegesség, inzultus is visszakövethető lehet annak a testkamera rendszernek a segítségével, amelyet november 2-án, hétfőn kezdett tesztelni a Tüke Busz Zrt. A bama.hu cikke.
A Fővárosi Önkormányzat az érdekképviseletekkel való konzultációt követően nem rendeli el általánosságban a kötelező oltást, ugyanakkor a Fővárosi Önkormányzat COVID járvány által leginkább veszélyeztetett bentlakásos szociális intézményeinél (idősotthonok, BMSZKI) a munkavállalók körében szükséges lesz a védőoltás - írja közleményében a Főpolgármesteri Hivatal.
Debrecenben, Egerben, Siófokon, Kazincbarcikán sem kötelező beoltatniuk magukat az önkormányzati cégek és intézmények – például az óvodák és a bölcsődék – dolgozóinak. Siófokon ehelyett "extra táppénzt" kínálnak azoknak, akik kérik a vakcinát, Kazincbarcikán pedig már október végén kötelezővé tették az intézményekben a maszkviselést.
A G7 közölt egy hosszabb cikket arról, hogy a hazai cégek – legyenek multik, vagy kkv-k- alapvetően miért nem pártolják, és akarják elrendelni a kötelező oltást. Ennek alapvető oka, hogyha az oltás miatt nagyszámú alkalmazott esik ki, jó eséllyel nem tudják pótolni őket, ami a működést is veszélyezteti. A jelenlegi munkaerőpiaci helyzetben – amikor amúgy a munkaerőhiány a jellemző – „kockázatos belengetni a munkavállalók 25-30 százalékának szabadságolását vagy elbocsátását. Ha az érintettek egységesen lépnek fel, akkor könnyen működésképtelenné válhat az érintett cég”.
A kétgyermekes családmodell vesztett a népszerűségéből, jelentősen nőtt az egy gyereket vállalók aránya.
A főpolgármester a szakszervezetekkel egyeztetett a kérdésről, s minden érintettel erre készül, még a kormánnyal is, ha egy hét után válaszolnának - írja a Népszava.
A PSZ és a PDSZ képviselői szerdán három és fél órán keresztül tárgyaltak az Emberi Erőforrások Minisztériumában, ahol azt az ígéretet kapták: a kormány jövő hét szerdáig átgondolja a szakszervezetek követelését a kötelező oltás visszavonásáról. A Népszava cikke.
© 2024 szakszervezetek.hu
1098 Budapest, Csengettyű utca 7. II. em. 11.
+36 1 3384 059
Jogi tanácsadást nem vállalunk!
Facebook
infoszakszervezetek.hu