A kormány az otthonteremtési programot azért tartja kiemelten fontos feladatnak, mert a gazdasági növekedés ösztönzésén túl olyan hosszú távú társadalompolitikai célkitűzések megvalósításához járulhat hozzá, mint a kedvezőtlen demográfiai trend megfordítása, illetve a szakképzett munkaerő itthon tartása - hangsúlyozta a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) hétfői, az MTI-hez eljuttatott közleményében.

A tárca tájékoztatása szerint tízezerrel több új lakás megépítése 200-240 milliárd forint új beruházást generálhat, ez jelentős gazdasági növekedést eredményezhet, valamint közvetlenül 15 ezerrel növelné a foglalkoztatottak számát.

A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat decemberben csaknem 17 ezer olyan álláskeresőről tudott, akik az építőipar területén kívántak elhelyezkedni az országban. Emellett az elmúlt években több intézkedés is született a munkaerőhiány kezelésére és a szakképzési rendszer továbbfejlesztésére - közölte az NGM.

A 2015. július 1-jén az NGM-hez átkerült szakképző iskolákban folyó építőipari képzések során kiemelt létszámban képeznek kőművest és hidegburkolót, festőt, díszítőt, mázoló tapétázót, ácsot, valamint magasépítő technikust. A 2014/2015-ös tanévben több mint 15 ezer tanuló kezdte meg tanulmányait az építőiparhoz kapcsolódó szakképzésekben - jelezték.

Mivel többségében hiányszakmákról van szó, ösztöndíjat is kapnak az ezekben a szakmákban tanulók. További tanulói létszámnövekedést okozhat, hogy 2015 szeptemberétől a második ingyenes szakképesítés megszerzésére külön források állnak rendelkezésre a felnőttoktatás keretében - hangsúlyozta az NGM.

A Világgazdaság hétfői számában a Költségvetési Felelősségi Intézet Budapest (KFIB) tanulmányára hivatkozva írt arról, hogy a szakmunkáshiány miatt nem tud az építőipar lépést tartani a családi otthonteremtési kedvezménnyel (csok). A cikk szerint a KFIB a csok és az új lakások áfa-csökkentésének hatását vizsgálta, eszerint előbb óriási keresletre, majd mire az építőipar felfejlődik, akár nagymértékű túlkínálatra és a buborék kipukkadására lehet számítani.

A KFIB elemzése szerint a jelenleg külföldön dolgozó szakmunkások hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd majd lecsengeni.

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ