Nemsokára kiderül, mekkora problémát okoz az építőiparban a szakmunkások hadának külföldre vándorlása és a megfelelő utánpótlás hiánya – ez következtethető ki a Költségvetési Felelősségi Intézet (KFIB) nemrég publikált tanulmányából, amely a családok otthonteremtési kedvezményének (CSOK) és az új lakások áfacsökkentésének hatását vizsgálja. Az elemzés szerint előbb óriási keresletre, majd mire az építőipar felfejlődik, akár nagymértékű túlkínálatra és a buborék kipukkadására lehet számítani – írja a Világgazdaság.

A magyar építőipar az elmúlt években átlag 800 ezer négyzetméternyi lakást hozott létre évente. Ennél elméletileg jóval többre is képes, hiszen az előző lakástámogatási program az 1999-es 1,9 millió négyzetméterről – öt év alatt viszonylag egyenletes ütemben – 3,9 millióra futtatta fel a teljesítményt. Ez azonban időbe telik, és nemcsak az új cégek alakítása, az engedélyek beszerzése jelent problémát, hanem hogy nincs elég szakmunkás, aki építeni tudna. A KSH adatai szerint a 2000-es évek közepén még mintegy 330 ezren dolgoztak az ágazatban, tavaly már csak 270 ezren.

Az építési piac elmúlt két évben tapasztalt bővülése markánsan felszínre hozta az építőipari szakmunkáshiányt, a képzés hiányosságait – hívta fel a figyelmet tavaly októberben saját felmérésére hivatkozva az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ). A vállalkozások háromnegyede jelezte, hogy az alacsony megrendelésállomány ellenére sincs elegendő szakképzett munkaerő a piacon. Hiányszakmaként említették az Országos Képzési Jegyzékben megtalálható építőipari szakmák csaknem felét, legtöbben a kőműves-, ács-, bádogos-, burkoló-, asztalos-, vasbetonszerelő-, központifűtésszerelő-, villanyszerelő-, valamint az épület- és szerkezetlakatos-szakmát jelölték meg.

A vállalkozások többsége gyakorlattal rendelkező szakmunkásokat keres, a náluk gyakorlati képzésben részt vevő tanulókat csupán 25 százalékuk jelölte meg lehetséges új munkaerőként. Az ÉVOSZ szerint ennek az az oka, hogy a kezdő szakmunkások gyakorlati tudását és önálló munkavégzését gyengének tartják a cégek, elméleti tudásuk közepes szintű, motiváltságuk igen alacsony, ami részben a bérszínvonal alacsony szintjével magyarázható.

Jelenleg a külföldön dolgozók tömeges hazatérésére nem lehet számítani, a szakképzési területek átszervezésével pedig három-négy év múlva lépnének be a piacra a szakmunkások, épp akkor, amikor a piaci kereslet már kezd lecsengeni – hangsúlyozta a KFIB. Ha a gazdaságban állást találna minden olyan munkanélküli, aki a legutóbbi munkahelyén építőipari vagy bármilyen ipari tevékenységet végzett, évente akkor is legfeljebb 1,6 millió négyzetméterrel tudnák a jelenlegi fölé emelni az épített lakások összterületét. Így a szakemberhiány következtében az új lakások száma legfeljebb 20 ezerrel nőhet a jelenlegi szinthez képest, és ez is csak négy év alatt érhető el.

Forrás: Világgazdaság

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ