A munkavállaló nem dolgozhat szabadság nélkül, vagy a törvényben meghatározottnál kevesebb szabadsággal. Hogy kinek pontosan hány nap jár egy évben, legkönnyebben online kalkulátorral ellenőrizheted, melyek megbízhatóan kiszámolják és nem kell a törvényi értelmezéssel bajlódni. De mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni a neki járó napokat: pénzre válthatja azokat? Ennek járt utána a Pénzcentrum.

A minap szaladt körbe az interneten a hír, ami elsőként a Nógrád megyei hírportálon jelent meg, miszerint Nagyoroszi polgármesterét felfüggesztette az önkormányzat képviselő-testülete, mivel a falu vezetője évek óta nem hajlandó kivenni törvényileg előírt szabadságát. Hogy végül mi lesz az ügy kimenetele, egyelőre még nem tudni, maga a helyzet azonban érdekes és rengeteg magyar munkavállalót érinthet: mi van abban az esetben, ha a munkavállaló nem tudja, vagy nem akarja kivenni a szabadságait? Arra a kérdésre, hogy a Munka törvénykönyve miként szabályozza a kiadható és kivehető szabadságokat, Dr. Bergendi-Rácz Diána ügyvéd, európai és nemzetközi üzleti szakjogász válaszolt a Pénzcentrumnak.

A jelenleg hatályos munka törvénykönyve a mindennapokban csak „szabinak” nevezett rendes szabadságot úgynevezett alap- és pótszabadságban határozza meg, amely a munkavállalót a munkában töltött idő alapján illeti meg. 

Az alapszabadság mértéke 20 munkanap, míg a pótszabadság mértékét és megadásának módját meghatározott életkor betöltéséhez, köti a jogalkotó. Ezen kívül pótszabadság illeti meg többek között a 16 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő munkavállalót, az apát gyermeke megszületése esetén, vagy a fiatal munkavállalót, illetve a föld alatt állandó jelleggel vagy az ionizáló sugárzásnak kitett munkahelyen naponta legalább három órát dolgozó munkavállalót is. Fontos megjegyezni, hogy a munkavállaló részére, ha munkaviszonya év közben kezdődött vagy szűnt meg a szabadság arányos része jár. A fél napot elérő töredéknap egész munkanapnak számít.

Így veheted ki

Az Mt. akként rendelkezik a szabadság kiadásáról, hogy a szabadságot - a munkavállaló előzetes meghallgatása után - a munkáltató adja ki. A munkáltató évente hét munkanap szabadságot legfeljebb két részletben a munkavállaló kérésének megfelelő időpontban köteles kiadni. Itt kivételt képez a munkaviszony első három hónapja. A munkavállalónak erre vonatkozó igényét legalább tizenöt nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie.

A szabadságot az Mt. szerint köteles a munkáltató kiadni akként, hogy a munkavállaló naptári évenként egy alkalommal, legalább 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól. A szabadság kiadásának időpontját a munkavállalóval legkésőbb a szabadság kezdete előtt tizenöt nappal közölni kell. 

Fontos, hogy a szabadságot a megváltani nem lehet, amely alól kivételt képez, a munkaviszony megszűnésekor ki nem adott arányos szabadság kötelező megfizetése.

Alapszabály, hogy a szabadságot esedékességének évében kell kiadni. Abban az esetben, ha a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött, a szabadságot a munkáltató az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Akkor, ha a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett a szabadságot az esedékesség évében kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított hatvan napon belül ki kell adni a szabadságot. (Az esedékesség évében kell kiadottnak tekinteni a szabadságot, ha igénybevétele az esedékesség évében megkezdődik és a szabadság következő évben kiadott része nem haladja meg az öt munkanapot.)

Érdemes kiemelni, hogy a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdek vagy a működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén a szabadság kiadásának közölt időpontját módosíthatja, a munkavállaló már megkezdett szabadságát megszakíthatja, vagy kollektív szerződés rendelkezése esetén a szabadság egynegyedét legkésőbb az esedékességet követő év március 31-ig adhatja ki. Ezen esetekben a munkavállalónak a kiadás időpontjának módosításával vagy a megszakítással összefüggésben felmerült kárát és költségeit a munkáltató köteles megtéríteni.

 - hívta fel a figyelmet Dr. Bergendi-Rácz Diána

Forrás: Pénzcentrum

Hozzászólok a Facebookon

 

Ha tetszett a cikk, LIKE-old Facebook oldalunkon!

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ