A védőnők a sajtóból értesültek arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy nemzeti védőnői szolgálat létrehozását tervezi. Az Emmi azt közölte a Világgazdasággal, hogy egyeztetés alatt van a védőnők bérének átstrukturálása.

A védőnők jelenleg a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket, valamint az ellátottak száma alapján bérkiegészítés is jár nekik. Így van olyan védőnő, aki egy aprófalvas településen végzi a munkáját negyven éve, és az ő fizetése sokkal kevesebb, mint egy nagy létszámú iskolát ellátó védőnőé, aki viszont még csak a pályája elején jár – mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak. Ha az egészségügyi bértábla alá tartoznának, az „bérkisimítást és béremelést is jelentene a védőnők számára”.

Márciusban több mint 600 védőnő küldött levelet a közjogi méltóságoknak, amelyben megírták, hogy diszkriminatívnak tartják a fizetésüket. Selmeczi Gabriella, a parlament népjóléti bizottságának elnöke ezután kért személyes találkozót a védőnőktől.

A szakmai vezető példaként említette, hogy ma Magyarországon a védőnők bérkiegészítését – amelyet jogszabály határoz meg – négy külön paragrafus alapján kell kiszámítani. A védőnők 89 százaléka a helyi önkormányzatok alkalmazásában áll, közalkalmazottként látja el a munkáját. De van, aki egyéni vállalkozóként, más gazdasági társaság alkalmazottjaként dolgozik, és van olyan is, aki egyházi intézménytől kapja a fizetését.

A közalkalmazotti bértábla alapján a védőnők kezdő fizetése bruttó 122 ezer forint, amit a garantált bérminimum bevezetésével 161 ezer forintra korrigáltak. Ezzel viszont a pályakezdő és a húsz éve pályán lévő védőnő alapbére megegyezik. A legtöbbet kereső védőnő bére ma 216 ezer forint – mondta Csordás Ágnes. Ha az egészségügyi bértábla alapján számolnák a védőnői béreket, akkor a pályakezdők alapbére 196 ezer forint lenne, míg a plafonnál 306 ezer forint – tette hozzá az egyesületi elnök.

Az Emmi a Világgazdaságnak azt írta: szeretnék ha a védőnők élet- és munkakörülményei tovább javulnának, de még egyeztetés alatt van a bérek átstrukturálása, ezért konkrétumokat még nem árulhatnak el. Emlékeztettek ugyanakkor, hogy a tavaly elfogadott adótörvények lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy iparűzésiadó-mentességet adjanak a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, fogorvosoknak és védőnőknek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy tavaly 14 milliárd forintot kaptak az alapellátásban dolgozók, ami a védőnők esetében havonta 30-35 ezer forint bevételnövekedést jelentett.

Forrás: Világgazdaság

 

 

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



A szem­lé­le­té­ben teljes mér­ték­ben újdon­ság­nak szá­mí­tó könyv egy­részt meg­oldást nyújt a ma­gyar szak­szer­ve­ze­te­ket is súj­tó fo­lya­ma­tos tag­lét­szám­csökkenés meg­állí­tá­sá­ra, más­részt se­gít át­te­kin­te­ni a mun­ka­he­lyi tiszt­ség­gel já­ró fe­la­da­to­kat, va­la­mint azok si­ke­res el­lá­tá­sá­hoz gya­kor­la­ti ta­ná­csok­kal lát­ja el a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lőket.

To­vábbi in­for­má­ció