A védőnők a sajtóból értesültek arról, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) egy nemzeti védőnői szolgálat létrehozását tervezi. Az Emmi azt közölte a Világgazdasággal, hogy egyeztetés alatt van a védőnők bérének átstrukturálása.

A védőnők jelenleg a közalkalmazotti bértábla alapján kapják a fizetésüket, valamint az ellátottak száma alapján bérkiegészítés is jár nekik. Így van olyan védőnő, aki egy aprófalvas településen végzi a munkáját negyven éve, és az ő fizetése sokkal kevesebb, mint egy nagy létszámú iskolát ellátó védőnőé, aki viszont még csak a pályája elején jár – mondta Csordás Ágnes, a Magyar Védőnők Egyesületének elnöke a Világgazdaságnak. Ha az egészségügyi bértábla alá tartoznának, az „bérkisimítást és béremelést is jelentene a védőnők számára”.

Márciusban több mint 600 védőnő küldött levelet a közjogi méltóságoknak, amelyben megírták, hogy diszkriminatívnak tartják a fizetésüket. Selmeczi Gabriella, a parlament népjóléti bizottságának elnöke ezután kért személyes találkozót a védőnőktől.

A szakmai vezető példaként említette, hogy ma Magyarországon a védőnők bérkiegészítését – amelyet jogszabály határoz meg – négy külön paragrafus alapján kell kiszámítani. A védőnők 89 százaléka a helyi önkormányzatok alkalmazásában áll, közalkalmazottként látja el a munkáját. De van, aki egyéni vállalkozóként, más gazdasági társaság alkalmazottjaként dolgozik, és van olyan is, aki egyházi intézménytől kapja a fizetését.

A közalkalmazotti bértábla alapján a védőnők kezdő fizetése bruttó 122 ezer forint, amit a garantált bérminimum bevezetésével 161 ezer forintra korrigáltak. Ezzel viszont a pályakezdő és a húsz éve pályán lévő védőnő alapbére megegyezik. A legtöbbet kereső védőnő bére ma 216 ezer forint – mondta Csordás Ágnes. Ha az egészségügyi bértábla alapján számolnák a védőnői béreket, akkor a pályakezdők alapbére 196 ezer forint lenne, míg a plafonnál 306 ezer forint – tette hozzá az egyesületi elnök.

Az Emmi a Világgazdaságnak azt írta: szeretnék ha a védőnők élet- és munkakörülményei tovább javulnának, de még egyeztetés alatt van a bérek átstrukturálása, ezért konkrétumokat még nem árulhatnak el. Emlékeztettek ugyanakkor, hogy a tavaly elfogadott adótörvények lehetőséget biztosítanak az önkormányzatoknak, hogy iparűzésiadó-mentességet adjanak a háziorvosoknak, házi gyermekorvosoknak, fogorvosoknak és védőnőknek. Arra is felhívták a figyelmet, hogy tavaly 14 milliárd forintot kaptak az alapellátásban dolgozók, ami a védőnők esetében havonta 30-35 ezer forint bevételnövekedést jelentett.

Forrás: Világgazdaság