A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete aggályai „A munkaidő-szervezés egyes kérdéseiről” benyújtott törvénymódosítási javaslattal összefüggésben.

A Kormány – mint már annyiszor, most is - eliminálta a Versenyszféra Konzultációs Fórumát (VKF), s így az érintettekkel – a munkáltatói és munkavállalói érdekképviseletekkel - történő egyeztetés nélkül terjeszti javaslatát a Parlament elé, melyben kezdeményezi a Munka Törvénykönyve (Mt.) módosítását, amely alapján akár harminchat hónapos munkaidőkeret is bevezethető lesz.


A benyújtott törvénymódosítási javaslat deklaráltan a hosszabb távú gazdasági trendekre figyelemmel kívánja biztosítani a munkaidő-szervezés megfelelő kialakításának lehetőségét kizárólagosan akkor, ha erre kollektív szerződésben kerül sor. Ez különösen a hosszú, akár 6-7 éves termékciklusokkal működő ágazatokban – pl. autóipar - segítheti elő a kereslethez igazodó termelést, ahol a törvényben rögzített, legfeljebb 12 hónapos munkaidőkeret korlátai szűknek bizonyulnak. Ugyanakkor továbbra is figyelemmel kell lenni arra, hogy 12 hónap átlagában a heti munkaidő a rendkívüli munkavégzést is beleszámítva nem haladhatja meg a 48 órát.

Fentieket értelmezve ellentmondás feszül a hároméves munkaidőkeret és a garanciális elemként megjelenő, a 12 hónap átlagában heti 48 órás munkaidő korlát között. E korlátozást figyelembe véve ugyanis a 36 hónapos munkaidőkeret okafogyottá válik. Jelentős feszültségforrás lehet azonban, hogy a munkavállaló a rendkívüli munkavégzésért járó díjazást csak a munkaidőkeret lejártakor kaphatja meg, hiszen az ezt szabályozó jelenlegi előírásokat nem érinti a javaslat. Ugyancsak gondot jelenthet az a helyzet, amikor a munkáltató a rendkívüli munkavégzést részben szabadidő biztosításával kívánja ellentételezni. Ebben az esetben ugyanis az ugyancsak változatlanul hagyott jelenlegi szabályok alapján a szabadidő a következő keret végéig vagy akár a rákövetkező év végéig adható ki. Ad abszurdum az is előfordulhat, hogy a rendkívüli munkavégzés kompenzálására a 6 év elteltével kerül sor [Mt. 143. § (6) bekezdés].

Összességében véve álságosnak tartjuk a törvényjavaslat általános indoklásának utolsó bekezdését, mely szerint: „A törvény célja – a teljesítendő munkaidő és az üzemidő jobb összehangolása által – a munkavállalók védelme, a változó gazdasági környezetben munkahelyük megtartásának, folyamatos és egyenletes bérkereseti lehetőségüknek biztosítása, és ezzel párhuzamosan a munkáltatók számára a termelés kiszámíthatóvá és tervezhetővé tétele, valamint a megfelelő munkaerő folyamatos biztosítása.”

Nehezen látható be ugyanis, hogy a módosító javaslat a néhány - a munkavállalók védelmét szolgáló - garanciális elemet is figyelembe véve mennyiben járul hozzá munkahelyük megtartásához, avagy hogyan szolgálja a munkáltatókat a „megfelelő munkaerő folyamatos biztosítása” tekintetében, mint ahogy azt sem, hogy egy ilyen tartalmú módosítást követően mitől lesz kiszámíthatóbb, tervezhetőbb a termelés egy jelentős mértékben kereslet által vezérelt, konjunktúra érzékeny iparágban.

Megítélésünk szerint sokkal inkább arról van szó, hogy a törvényalkotó ismételten a munkáltatóknak igyekszik kedvezni a munkaidő vonatkozásában a még szabadabb mozgástér biztosításával, munkavállalók kiszolgáltatottságának további fokozásával. Mindezeken felül ettől a módosítástól sem várható a kollektív szerződések számának növekedése, hiszen azokon a területeken, ahol a munkáltató szükségesnek ítélte a hosszabb munkaidőkeret alkalmazását, ott már eddig is volt kollektív megállapodás. A magyar viszonyok közt jellemzően munkahelyi szintű kollektív szerződések hosszabb időtartamú munkaidőkeret bevezetése által indokolt újratárgyalása során elvileg jelentkezhet munkavállalói oldalon alkupozíció javulás, azonban nem téveszthető szem elől, hogy ezen a szinten nem azonos súlycsoport a munkavállalói és munkáltatói oldal.

A Bánya-, Energia- és Ipari Dolgozók Szakszervezete megítélése szerint a szociális partnerek bevonása nélkül benyújtott törvényjavaslat elfogadhatatlan, azt sürgősen vissza kell vonni, le kell venni a Parlament napirendjéről.

Budapest, 2017. április 19.

BDSZ Titkárság

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

Megvá­lasz­tot­tak — Mi lesz most?



Bill Barry, a mun­ka­he­lyi szak­szer­ve­ze­ti tiszt­ség­vi­se­lők­nek szó­ló új könyv a­me­ri­ka­i szer­ző­je 2017. má­jus má­so­dik fe­lé­ben könyv­be­mu­ta­tó­kat tart Bu­da­pes­ten, Szom­bat­he­lyen, Kecs­ke­mé­ten és Mis­kol­con.

To­vábbi in­for­má­ció