A Munkaügyi Bírák Országos Egyesületének közgyűlése 2016. október 07-én volt, mely megállapította, hogy jelenleg nincs olyan társadalmi, gazdasági, költségvetési vagy közjogi körülmény, mely a jelenlegi elsőfokú bírósági szervezeti rendszer megváltoztatását alappal igényelhetné.


A jelenlegi rendszer 3 éve történt bírósági reform eredménye, mely a regionális szinten működő közigazgatási-munkaügyi kollégiumok létrehozását eredményezte.

Az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartásának érvei:

A jogszabályban az egyik oldalon mindig a munkáltató áll, függetlenül annak elnevezésétől. A polgári jogi jogviszonytól eltérően a munkáltató-munkavállaló jogviszonyában nem a mellérendeltség érvényesül, hanem egyenlőtlen helyzetűek a felek, ezért ezen ügyek elbírálása más felkészültséget igényel,

A közszférában a humán erőforrás felett az állami hatalom gyakorlása a munkajog útján történik. A közszféra munkaügyi pereinek elbírálását nem indokolt a közigazgatási perek közé helyezni.  A munkaügyi per nem egyszerű polgári per, hanem a munkaügyi konfliktusok feloldását is szolgálja, amely közigazgatási perben nem lehetséges.

A közszolgálat jogviszonyai a munkajog részét képező speciális jogterületet jelentik, valamint a társadalom a társadalombiztosítás és a szociális szféra joga (nyugellátás, egészségbiztosítás, családtámogatás, gyermekvédelem) is munkajogi szaktudást, munkaügyi bírósági hatáskört igényel.

A specializáció a jelenlegi szervezeti keretek között az egy bíróságon belüli két szakág különállásával továbbra is megvalósítható, egy legalább a jelenlegi rendszer fenntartása indokolt, azonban az EU országaiban több példa is van az önálló különbíróságként való működésre is.

A MASZSZ az utóbbi szervezeti formában látja biztosítottnak a munkavállalók érdekében az önálló munkaügyi bíráskodás fenntartását, kifejezetten tiltakozik a munkaügyi perek járásbírósági hatáskörbe helyezése ellen.
       
Magyar Szakszervezeti Szövetség