A magyar kormány tudtával és közreműködésével gyerekek éheznek és kallódnak el, gyógyítható betegek halnak meg, családok kerülnek az utcára, egészséges fákat vágnak ki, segítségre szoruló embereket börtönöznek be, közalkalmazottakat aláznak meg, a valódi híreket egyre több felületen fedi el a propaganda, miközben verőemberek védik az urizáló hatalmat.

·         Mi úgy gondoljuk, hogy ez elfogadhatatlan.

·         Mi úgy gondoljuk, hogy meg tudjuk változtatni.

·         Mi úgy gondoljuk, hogy cselekednünk kell.

Állampolgárok vagyunk, és nem alattvalók. Mi vagyunk a mindenkori kormány megbízói, nekünk tartoznak elszámolással. Felelősséget kell vállalnunk önmagunkért és a kiszolgáltatottakért.

Kiszolgáltatottak például a gyerekek – és ha nem kapnak megfelelő oktatást, azok is maradnak. Manipulálható, megfélemlíthető, megalázható, önállótlan alattvalók lesznek, pedig lehetnének képzett, önbizalommal teli, sikeres és felelősségteljes állampolgárok is.

A magyar állami iskolák jelenleg nagyrészt alkalmatlanok arra, hogy a gyerekeket helyzetbe hozzák. A pedagógusok megemelkedett óraszáma és adminisztrációs terhei, a felelőtlen, átgondolatlan átszervezésekből fakadó káosz, a kötelezően előírt, felesleges ismeretektől hemzsegő tananyag megakadályozza a tanárokat abban, hogy a legfontosabb feladatukat teljesítsék: hogy egyénileg odafigyeljenek a gyerekekre.

A magyar iskolások teljesítménye évről évre romlik nemzetközi összehasonlításban. Ha egy gyerek családjának nincs pénze különórákra, szinte lehetetlenné válik a sikeres továbbtanulás. Ha egy gyerek családjában krízishelyzet van, akkor kimarad az iskolából, lemarad az érettségiről, a szakképesítésről is. Talán kivándorló lesz, talán munkanélküli, talán közmunkás. Az iskola ma elmélyíti és bebetonozza a társadalmi különbségeket.

Ha az iskolában töltött idő csupa szorongás és kudarc, akkor a gyerek sérül, és nagy eséllyel lesz belőle helyét nem találó, bezárkózó vagy épp agresszív felnőtt. Olyan ember, aki a megoldást mástól várja, aki a felelősséget nem vállalja, az elesettet pedig megalázza, ahogy őt is megalázták annak idején.
Pedig lehetne kiút. Kiút a nyomorból, a tudatlanságból, kiút a reménytelenségből.

A Tanítanék Mozgalom hosszú távú célja az iskolák légkörének, módszertanának, gyakorlatának megváltoztatása. Olyan iskolát akarunk,

·         melynek megszervezésébe a tanárok, az oktatást segítő kollégák, a szülők és életkoruknak megfelelően a diákok is bekapcsolódnak,

·         ahol modern pedagógiai módszerekkel tanulnak a gyerekek életszerű, hasznos ismereteket,

·         ahol a pedagógust alkotó értelmiséginek tekintik, aki szabadon alkalmazkodhat tanítványai igényeihez, sőt, ezt el is várják tőle,

·         ahol kibontakoztatják a gyerekek tehetségét, akiknek pedig nehézségük van, nem büntetést, hanem segítséget kapnak,

·         ahol a tanulás öröm, ahol a tisztelet a tanárok és a diákok között kölcsönös.

Hiszünk abban, hogy azok a gyerekek válnak a társadalom sikeres, felelősségteljes és emberséges tagjaivá, akik megtapasztalják az emberséges bánásmódot, a demokratikus légkört, és azt, hogy tanulni érdemes!

Ahhoz, hogy ezt elérjük, széles körű társadalmi támogatottságra és hálózatépítésre van szükség. Ha már elég sokan vagyunk, képesek leszünk nyomást gyakorolni a mindenkori kormányra. A közoktatás Magyarországon nem függhet pártpolitikai, hatalmi játszmáktól.

Sokfelől indultunk, de egy irányba tartunk. Gyerekeink, unokáink és saját magunk jövőjét nekünk kell kezünkbe venni!

Ne féljetek! Gyertek velünk! Csatlakozzatok!

Tanítanék Mozgalom