Mi, a magyarországi munkavállalókat képviselő szakszervezetek október 7-e, a Tisztes Munka Világnapja alkalmából, közös nyilatkozatban erősítjük meg: a magyar munkavállalóknak érdemi, jogilag kötelező erejű garanciákra van szükségük a jövő munkahelyi kihívásaival szemben. Az Európai Bizottság által kezdeményezett Quality Jobs Act (Minőségi Munkahelyekért törvény) és az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC) állásfoglalása világos útmutatást ad: az átalakuló gazdaságban nem ajánlásokra, hanem kikényszeríthető munkavállalói jogokra, kollektív védőhálóra és emberközpontú jogszabályi rendezésre van szükség.

 Ezért kérjük a magyar kormányt, hogy támogassa a Bizottság beterjesztett javaslatát, amely az alábbi hat kulcsterületen kezdeményez jogszabályi rendezést:

1. Mesterséges intelligencia és algoritmikus irányítás a munkahelyen

Az algoritmikus irányítás és a túlzott munkahelyi megfigyelés kikezdi a munkavállalók autonómiáját és jogbiztonságát. Az EUMSZ 153. cikke és a Platformmunkáról szóló irányelv védelmi szintje alapján minden szektorban garantálni kell, hogy kritikus munkajogi döntéseket (felvétel, teljesítményértékelés, elbocsátás) ne hozhasson meg kizárólagosan algoritmus. Jogilag kikényszeríthető „emberi felügyelet” (human-in-control) elvet, átláthatóságot és előzetes kollektív tájékoztatási és konzultációs jogot követelünk a munkahelyi MI-rendszerek bevezetése előtt.

2. Munkahelyi egészségvédelem és biztonság, a pszichoszociális kockázatok megelőzése

A túlhajszoltság, a krónikus létszámhiány és a folytonos elérhetőség tömeges kiégéshez és egészségromláshoz vezet. A megbetegedések és balesetek társadalmi költsége az EU GDP-jének 3,3%-át (mintegy 476 milliárd eurót) teszi ki. Önálló, kötelező erejű EU-s és hazai szabályozást követelünk a pszichoszociális kockázatok, a munkahelyi zaklatás, a munkahelyi kiégés, a váz- és izomrendszeri megbetegedések, valamint az extrém időjárási (pl. hőség) ártalmak megelőzésére.

3. A munkavállalói jogok védelme az alvállalkozói láncokban és a munkaerő-közvetítés során

A visszaélésszerű és végtelen alvállalkozói láncolatok a bérprés, a bejelentetlen munka és a munkavédelmi mulasztások melegágyai. Az EUMSZ 153. cikke alapján az Unió jogosult szabályozni a közvetítést és az alvállalkozási láncokat az egyenlő bánásmód biztosítása érdekében. Szigorú felelősségi rendszert, korlátozásokat az átláthatatlan alvállalkozói láncokban, és az „egyenlő munkáért egyenlő bért” elvének érvényesítését követeljük az alvállalkozóknál dolgozókra is.

4. Igazságos átállás a zöld és digitális gazdaságra (Just Transition)

A zöld és digitális gazdasági átalakulás nem járhat tömeges munkahelyvesztéssel és a munkakörülmények romlásával. Az ipari szerkezetváltás miatt munkahelyek százezrei forognak veszélyben. Vállalati szintű igazságos „átállási terveket”, továbbá a munkaidőben történő, ingyenes át- és továbbképzéshez való jogot követelünk.

5. A „lekapcsolódáshoz” való jog és a távmunka

A folyamatos elérhetőség kultúrája (always-on culture) elmossa a munka és a magánélet határait, súlyos mentális megterhelést okozva. Az Európai Szociális Partnerek megállapodásaira és az ETUC követeléseire építve jogszabályban kell kimondani, hogy a munkavállalót munkaidőn kívül nem érheti hátrány az elérhetetlensége miatt (Right to Disconnect), a távmunkával kapcsolatos eszköz- és energiaköltségek pedig a munkáltatót terhelik.

6. Kollektív tárgyalások és a szociális partnerek szerepe

A szakszervezeti jelenlét és a kollektív tárgyalások jelentik a minőségi munkahelyek legfőbb garanciáját. Az EU megfelelő minimálbérekre vonatkozó irányelve - kötelezi a tagállamokat a kollektív tárgyalások támogatására. Ennek érdekében fel kell számolni a szakszervezet-ellenes intézkedéseket, és garantálni kell a sztrájkjogot mint a kiegyensúlyozott kollektív érdekérvényesítés alapvető eszközét. Mindez Magyarország számára különösen fontos, a szakszervezeti oldal egységes álláspontja szerint ugyanis a szociális párbeszéd rendszere mielőbbi átfogó felülvizsgálatra szorul. Az Európai Bizottság ajánlásaival összhangban valós, érdemi egyeztetésekre van szükség a munka világát érintő jogszabályok és szakpolitikák kialakítása során, biztosítva a dolgozói érdekek tényleges megjelenését a jogalkotásban.

A minőségi munkahely alapja a tisztességes megélhetést biztosító munkabér, a stabil munkaviszony és a kiszámítható munkaidő. A magyar szakszervezeti mozgalom egységesen áll ki amellett, hogy a gazdasági versenyképesség nem épülhet a munkavállalói jogok és a munkakörülmények szétverésére. A Quality Jobs Act keretében megalkotandó szabályozásnak jogilag kötelező, kikényszeríthető és jövőálló védelmet kell nyújtania minden magyar és európai munkavállalónak. Ennek kialakítása során a szakszervezeti oldal kész javaslataival támogatni a kormányzati álláspont kialakítását, és nyitott a további szakmai egyeztetésekre annak érdekében, hogy a Quality Jobs Act valós előrelépést jelentsen a munkavállalók számára.

Mindenkinek jár a rendes munkahely! –  Minőségi munkahelyet mindenkinek!

Budapest, 2026. október 6.