A LIGA Vas- és Fémipari Szövetség (LVFSZ) közleménye
Az iváncsai akkumulátorgyárban történtek után a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége 2026. augusztus 28-án kezdeményezte, hogy Országos Munkavédelmi Bizottság tűzze napirendre a Magyarországon működő akkumulátor gyárakban történt balesetek, valamint egészségkárosító fokozott kockázatok kérdését, illetve a továbbiakban a munkavállalók képviselőivel történő együttműködésre szólítja fel a munkáltatót.
2026. augusztus 13-án a Fejér vármegyei kormányhivatal munkavédelmi hatósága 100 milliós bírságot szabott ki az SK On Hungary cégre. Ezzel kapcsolatban két fontos kérdés merül fel. Az egyik, hogy elég visszatartó-e a bírság összege? Más országokban korlátlan pénzbírságot is kiszabhatnak (Németország) a súlyos munkavédelmi szabálysértésért, de van olyan európai ország, ahol a büntetés mértéke átszámolva 400 millió forint (Spanyolország).
Az SK On Hungary Kft. utolsó elérhető, teljes éves nettó árbevétele 388 milliárd 175 millió 725 ezer forint volt (a 2025. évi adatok alapján), így a bírság mértéke az éves nettó árbevétel tükrében alig több, mint ennek az összegnek az egy ezreléke.
A Munkavédelmi törvény előírja, hogy „az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés követelményeinek teljesítése helyett a munkáltató pénzbeli vagy egyéb megváltást a munkavállalónak nem adhat." Ebből eredően, a kiszabott bírság sem szolgálja közvetlenül a munkavállalók biztonságát és/vagy egészségét. A bírsághatározatnak van jogerő/véglegesség dátuma, a bírság befizetésének határnapja, stb. de addig a termelés tovább zajlik, és a munkavállalók továbbra is veszélyeztetve lehetnek.
A másik fontos kérdés, hogy mindez megoldja-e a problémát? A hírek szerint, már 2024-ben a hatóság hasonló szabálytalanságokat tárt fel. Vajon az azóta eltelt két évben a munkavállalók veszélyeztetése ezek szerint folyamatos volt?
A korábbi vizsgálat szerint a gyárban dolgozók fokozottan ki voltak téve a rákkeltő, toxikus anyagok (nikkel, kobalt, lítium) hatásainak. Több tucat munkavállalónál mutattak ki a megengedett határértéket meghaladó vegyszerexpozíciót vagy foglalkozási megbetegedést/mérgezést. Az ellenőrzés feltárta, hogy a veszélyes területeken nem biztosítottak megfelelő szűrőképességű védőfelszerelést (maszkokat, védőruhákat), vagy azok használatát nem kényszerítették ki szigorúan. A technológiai elszívó berendezések működése és hatékonysága sok esetben nem felelt meg az előírásoknak. Külön problémát jelentett a nyelvhasználat és az oktatás hiánya. A külföldi (főként ázsiai és harmadik országból érkező) munkavállalók jelentős része nem kapott a saját nyelvén érthető munkavédelmi kioktatást a használt vegyszerek valós kockázatairól. Végül az alapanyagok és a gyártási hulladékok mozgatása, tárolása során nem tartották be a biztonsági adatlapok előírásait, ami megnövelte a közvetlen belégzéses és bőrön keresztüli mérgezés kockázatát.
Felvetődik a kérdés, hogy a munkavédelmi jogszabály szerint, a legmagasabb, az I. veszélyességi kategóriába tartozó üzem miképpen kapott használatba vételi engedélyt, hogyan és milyen körülmények között történt a munkavédelmi üzembe helyezés? Miért csak most derült ki, hogy például nincs az előírás szerinti fekete-fehér öltözőrendszer kialakítva. A hatóság ezeken az ellenőrzéseken részt vett? A hatóság miért nem rendelte el a munkavégzés leállítását?
Végül mi a garancia arra, hogy a 2026-os elmarasztaló határozat után a cég nem úgy viselkedik, mint a 2024-es büntetést befizetése után?
A LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége véleménye szerint változásra akkor van esély, ha a jogi kényszerítő eszközöket belső, független ellenőrzési mechanizmusokkal és a munkavállalók és képviselőik közvetlen bevonásával egészítjük ki.
A jog a munkavédelmi képviselőknek erős és önálló jogköröket biztosít, például kezdeményezhetik független akkreditált laboratóriumi mérések elvégzését, nyomon követhetik, hogy a határérték-túllépéseket vagy a foglalkozási megbetegedéseket (pl. nikkel-expozíció) és ellenőrizhetik, hogy az egészségre ártalmas folyamatokat a munkáltató bejelentette-e és megfelelően kivizsgálta-e.
Ez természetesen csak akkor működik, hogy a vállalat biztosítja a nyilvánosságot és az átláthatóságot, ha segíti a munkavállalók érdekképviseleti szerveit, illetve önszerveződését. A LIGA Vas-és Fémipari Szövetsége szeretné, ha a vállalat a munkavédelmi hatóság mellett a munkavállalók képviselőivel is közvetlen párbeszédet folytatna, a vállalatnál létrejönne kollektív szerződés, és ebben garanciák lennének a törvényi minimum feletti munkavédelmi előírásokra.
A fentiek alapján a 2026. augusztus 28-án elküldött levelében a LIGA Vas- és Fémipari Szövetsége kezdeményezte, hogy Országos Munkavédelmi Bizottság tűzze napirendre tűzze napirendjére a Magyarországon működő akkumulátor gyárakban történt balesetek, valamint egészségkárosító fokozott kockázatok kérdését, annak reményében, hogy az OMB olyan ajánlások fogalmaz meg, amely szigorítja a Munkavédelmi törvényt, és hatékonyabbá teszi a munkavédelmi ellenőrzés rendszerét.
Dr. Bognár Ferenc
a LIGA Vas- és Fémipari Szövetség elnöke
