Azonnal vonja vissza a kormány a már korábban is nagy felháborodást kiváltott, salátatörvénybe bújtatott két szakszervezet- és munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatát! - követeli a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A közalkalmazottak szakszervezeti tagdíjbeszedési tiltásáról, valamint a munkavédelmi törvény életveszélyes lazításáról szóló módosítást az érdekvédők heves tiltakozása – és a „Brüsszelnek” tett ígérete – ellenére ismét előzetes egyeztetés nélkül készül a parlament elé vinni a kormány – olvasható a MASZSZ közleményében.
Megdöbbentek a szakszervezetek, hogy a korábbi heves tiltakozásuk ellenére a kormány ismét előzetes egyeztetés nélkül készül két, már augusztusban napvilágot látott, s most ismét előkerült munkavállaló-ellenes törvénymódosító javaslatot megszavaztatni a parlamenttel. Nem is változtatás nélkül. Sőt! A közalkalmazottakra szabott, időközben elhíresült szakszervezeti tagdíjlevonási kötelezettség megszüntetése elleni tiltakozásuk a remélt hatásnak éppen az ellenkezőjét váltotta ki a törvényalkotóknál: újabb, ezúttal a korábbinál még durvább ötlettel álltak elő – magyarázta Zlati Róbert. A Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke szerint az új módosítással rátett még egy lapáttal a kormány, kőkemény retorzióval reagált a korábbi tiltakozásra. Azzal ugyanis, hogy a parlament elé kerülő módosító javaslat értelmében a törvényalkotó már nem csupán felmenti a munkáltatókat a levonási kötelezettség alól – nyitva hagyva a helyi megállapodás lehetőségét –, hanem kategorikusan megtiltja nekik a közreműködést, bezár minden kiskaput a felek előtt. A törvényt még a megegyezésre hajló, a szakszervezetekkel való együttműködésre nyitott munkáltató sem szegheti meg.
A változtatás nagy érvágás lenne a szakszervezeteknek, hiszen plusz figyelmet és – a törvénytervezet indokolásával ellentétesen – plusz adminisztrációt jelent, amit egyénileg vélhetően nem mindenki fog vállalni, s végül drámai létszámcsökkenést eredményezhet – jelentette ki a szövetség elnöke, aki szerint a törvénymódosítással éppen ez a gyengítés a törvényalkotók célja. Érthetetlen – véli Zlati Róbert. Vagy talán mégis: elképzelhető, hogy egyre jobban fél a kormány az egységbe tömörülő munkavállalóktól, munkásoktól.
Az előző tervnél is sokkolóbb a másik törvénymódosító tervezetnek, a munkavédelmi törvény átírásának a bevezetése, annak ugyanis túlzás nélkül életveszélyes következménye lehet. A kormány gyakorlatilag teljesen levenné a munkavédelmi tájékoztatási felelősséget a munkáltatók válláról, s kontroll nélkül a dolgozókra bízza, ismerjék meg a rájuk váró munkahelyi veszélyeket és az esetleges balesetek elleni megfelelő védelmet is. „Természetesen” ezt, a munkavállalók millióinak az egészségéről és életéről szóló változtatási tervet is a szakszervezetekkel és szakértőikkel való egyeztetés nélkül, az „az állam működésének további egyszerűsítésével összefüggő rendelkezésekről” szóló salátatörvénybe bújtatva készül az előterjesztő megszavaztatni a parlamenti többséggel. A szakszervezeti konföderációk egységesen úgy vélik, a törvénymódosítás legijesztőbb eleme szerint a munkáltató letudhatja az oktatást egyetlen, kézbe adott vagy e-mailen küldött írásos „tematikával”, s az egyénre bízza, elolvassa-e, megérti-e azt egyáltalán. Ennek akár végzetes következményei lehetnek – szögezte le Zlati Róbert. Az első változat megismerésekor tiltakozó, érvelő, szakmai egyeztetést követelő levelek százait zúdították a „társadalmi egyeztetésre” megjelölt kormányzati e-mail címre, ám érdemi választ nem kaptak. Pontosabban: a válasz az ismét előterjesztésre bekészített, változtatás nélküli szöveg. Vagyis, semmit nem számított a heves tiltakozás, az „egyeztetést” csak a munkavállalók érdekeit védő szervezetek vették komolyan, a kormány lesöpört minden érvet, az emberek életének védelméről szóló aggályokat is – szögezte le a MASZSZ elnöke.
A MASZSZ elnöke szerint a kormány nemcsak arcul csapta a munkavállalókat, hanem ismét megszegte a „Brüsszelnek” tett egyeztetési ígéretét, és mint már annyiszor, megint lesöpörte a szakszervezetek egységes tiltakozását, kukába dobta az érdemi tárgyalást szorgalmazó hivatalos kéréseket. Vagyis: totálisan semmibe vette a munkavállalók jogait. A szakszervezetek elvárták volna, hogy az előterjesztő a hivatalos fórumokon álljon elő tervezetével, ám erre sem a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fóruma (VKF), sem az Országos Közszolgálati Érdekegyeztető Tanács (OKÉT) ülésén nem került sor.
A MASZSZ felszólítja az illetékeseket, vonják vissza a két aggályos előterjesztést.
