A HVDSZ 2000, mint a hulladékgazdálkodásban dolgozók érdekképviseletét ellátó legnagyobb hazai és egyben ágazati szakszervezet, párbeszédet kezdeményezett a MOHU-val. Az egyeztetés létre is jött augusztus elején. Király András, a HVDSZ 2000 elnöke, Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója, valamint dr. Bauer Dávid, a MOL-csoport magyarországi HR-vezetője és Turopoli Renáta, a MOL HR partnere kölcsönös és folyamatos egyeztetést szorgalmaztak a munkavállalókat érintő kérdésekben, a MOHU vezetője pedig ismertette a cég stratégiájának alapvetéseit.

Pethő Zsolt, a MOHU vezérigazgatója a tárgyalás elején leszögezte: folyamatos párbeszédre van szükség a munkavállalókkal és az érdekképviseletekkel, amelynek kereteit együtt szeretné kialakítani, most, hogy július elsejével zökkenőmentesen elindult a MOHU. Kiemelte: a klasszikus volt közszolgáltatási hulladékgazdálkodási tevékenység esetén az első pillanattól a meglévő szolgáltatókra és szaktudásra szerettek volna építeni, nem volt és nem is lesz cél párhuzamos kapacitások kiépítése. Szinte kivétel nélkül minden közszolgáltatóval meg tudták kötni a hulladék begyűjtésére a szerződéseket. Pethő Zsolt ismertette, hogy működésük első három évében mintegy 40 milliárd forintot fordítanak fejlesztésre, vagyis ebben nincs benne a pótlás. Folyamatosan szeretnék lecserélni az elavult gépeket és akár azt is elérni, hogy pár éven belül ne legyen 15 évnél idősebb gép. A MOHU fókuszában ebben az első időszakban a szemléletformálás és a kommunikáció áll majd, ennek keretében a szelektív gyűjtés lesz a fő jelszó.

Király András ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy a hulladékgazdálkodásban dolgozó kollégák is sokat tudnak segíteni a lakossággal való kapcsolattartásban, szemléletformálásban, ezzel támogatva a koncesszort is.

Fekete ürítés helyett megfelelő bérek és juttatások

 Pethő Zsolt kifejtette: alapvetően arra törekedtek, hogy a bevett gyakorlat szerint folytatódjon júliustól a hulladékgazdálkodás, és ha később lesz is változás és egységes szabályozás egyes területeken (például, hogy a szelektív hulladékgyűjtés érdekében hány kuka legyen egy háztartásban), az hosszabb idő, mint ahogyan egy egységes szabályrendszer kialakítása is.

Egyben kérte a dolgozókat, legyenek partnerek abban, hogy ne legyen fekete ürítés. „Ezt el kell fogadtatni a munkavállalókkal, és ki kell találni, hogyan lehet szankcionálni” – hozzáfűzte ugyanakkor, hogy ezt úgy kell csinálni, hogy a bér nőjön vagy legyen megfelelő juttatás. „Fehérítsük ki közösen az ágazatot” – mondta. Király András ennek kapcsán hangsúlyozta, hogy sorvezetőként szükség lenne olyan főbb szabályokra, amelyek mindenkire egységesen vonatkoznak az ágazatban, illetve fontosnak tartja, hogy a követelmények mellett egy mindenki számára elfogadható érdekeltségi rendszert is működtessenek a régió-koordinátorokon keresztül. Fontos lenne a munkafeltételek, a munkaszerződések sarokpontjainak ágazati szintű rögzítése is.

Pethő Zsolt kifejtette, hogy a MOHU nem tud ráhatni a bérekre, az elsősorban az alvállalkozón múlik, de mindenképpen fontos a párbeszéd. A bérek mellett fontos számukra a képzés, a határozott és nem határozott idejű szerződések közötti különbségek kisimítása, a munkavédelem fejlesztése, a karrierlehetőségek megteremtése és új technológiák bevezetése, valamint a továbbképzés. Arra kérdésre, hogy a régió-koordinátorokkal, alvállalkozókkal milyen időtartamra kötöttek szerződést, a vezérigazgató kifejtette, hogy a régió-koordinátorokkal egységesen 3,5 éves szerződést kötöttek, ami minden év végén újra tárgyalható, és ha valamilyen változás miatt módosításra van szükség, akkor is egységesen módosítanának. Közösen döntenek a további együttműködésről. Egyes régió-koordinátorok maguk kötöttek szerződést az alvállalkozókkal (pl.Kelet-Mo., BKM), a MOHU fő célja, hogy a régió-koordinátorral szerződjön, és utóbbi kössön szerződést az alvállalkozóval.

Ott kell lenni!

Bauer Dávid, a MOL csoport magyarországi HR-igazgató alapelvként fogalmazta meg, hogy a területen ott kell lenni, mert csak így lehet átlátni a folyamatokat. Ismertette, hogy a MOL-nak Magyarországon 10 000 saját munkavállalója van, és további 2000 -3000 a partnerhálózatban, valamint a töltőállomásokon dolgozó munkavállaló tartozik hozzájuk. Akár négy generáció is jelen van náluk, ezért nem lehet mindenkinek egyszerre és egyformán megfelelni. Több mint 60 telephelyen dolgoznak saját munkavállalókkal, és tisztában vannak azzal, hogy éppen emiatt dolgozóiknak regionális preferenciáik is vannak.

A MOL személyzeti politikájának jellemzőiről azt mondta, három fő pontja van:

• a stabilitás (munkahelyi és egészségvédelmi stabilitás)

• a közösség

• és a karrierlehetőség

Fontos elvük a párbeszéd az érdekképviselettel, szakszervezetekkel, üzemi tanácsokkal – ő is amellett volt, hogy ennek rendszeresnek kell lennie, közösen kell kialakítani a módszereket.

Király András kérdésére elmondta, hogy tízezer saját munkavállalójuk 70-80 %-a van kollektív szerződéssel lefedve. Hozzáfűzte: ahol nincs kollektív szerződés, ott is van intézményesített párbeszéd, és rögzítették a juttatási elemeket.

A HVDSZ 2000 elnöke kiemelte, hogy fontos a közös szakmai szabályok kialakítása, például a műveleti utasításoknál, illetve régóta foglalkoztatja a HVDSZ 2000- t az a bérhátrány, ami a hulladékgazdálkodásban dolgozókat sújtja, mert azt látják, hogy ez nagy hatással van a fluktuációra is, akár regionális szinten. A bérhátrány felszámolásáról mindenképpen szeretnének egyeztetni a jövőben.

Bizonytalanságok a MOHU Budapest kapcsán

A tárgyaláson a Budapesti Közművek FKF hulladékgazdálkodási divíziójának munkavállalói képviselői jelezték, hogy még mindig nagy információhiány van a MOHU Budapest, vagyis a MOHU és a BKM korábban beharangozott, közös cége kapcsán. Király András kifejtette: a munkavállalók nagy várakozással tekintettek a fejleményekre, de sok információ kering, kevés a konkrétum, és sokan csalódottak, nincs jövőképük, ami csak tovább élezheti a munkaerőhiányt, növelheti a fluktuációt. Pethő Zsolt vezérigazgató elmondta, hogy az engedélyeztetés miatt az igazgatóság alakult meg, MOL tőkével, és egyelőre türelmet kér. „Inkább jól akarjuk csinálni, mint gyorsan! Hatékony céget szeretnének kialakítani, hogy meglegyen az alapja annak, hogy a MOHU 35 évig tudja csinálni a budapesti régiót.” Hangsúlyozta: át akarják venni az eszközöket, a munkavállókat, és jobban, hatékonyabban csinálni, mint most a BKM és korábban az FKF. A legfontosabb üzenete ezzel kapcsolatban az volt, hogy a hatékonyság növekedése pozitívan hat majd a munkavállalók helyzetére és keresetére, és így az elégedettségére is, a munkavállalók is jobban szeretnek majd ott dolgozni.

Király András, elnök, HVDSZ2000

HVDSZ 2000 – Együtt erősebbek vagyunk!

A Helyiipari és Városgazdasági Dolgozók Szakszervezete 2000 (HVDSZ 2000) és jogelődjei több mint 60 éve, 1952 óta védik elsősorban a településüzemeltetési és megváltozott munkaképességű dolgozók érdekeit, de gyűjtőszervezet lévén bárki a tagjai közé kerülhet.  A jelenleg több mint 10.000 tagot számláló szervezet, alapító tagja a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének és a Magyar Szakszervezeti Szövetségnek. A HVDSZ 2000 a kormányzati, önkormányzati és munkahelyi szintű egyeztetéseken egyaránt ellátja a munkavállalói érdekvédelmet, és az érdekérvényesítés céljából partneri kapcsolatot ápol más szakszervezetekkel, az ágazatokhoz kapcsolódó munkáltatói szervezetekkel, valamint civil szervezetekkel.