Székely Tamás a VDSZ elnöke, levélben fordult mind Orbán Viktor miniszterelnökhöz, mind a parlamenti pártok frakcióvezetőihez.
Az indok: a 2012-ben megújult Munkatörvénykönyve változásának, valamint az öregségi nyugdíjkorhatár 65. életévhez történő kötése következtében az a szakszervezet tapasztalata, hogy a munkából élő dolgozók életkorváltozása során a jelenleg hatályos szabadságok száma nem éri el a megnövekedett aktív életvitelhez szükséges mértéket!
Az iparban, a szolgáltatásban és a közüzemi tevékenységet folytató munkavállalók életkor emelkedésével nem nőtt egyenes arányban a kiadható szabadságok száma. Ez ma azt jelenti, hogy egy negyvenöt éves munkavállaló (nő és férfi egyaránt) a 20 nap alapszabadsága mellett csupán maximum 10 nap pótszabadságra jogosult. Így a fennmaradó 20 évig (az öregségi nyugdíjkorhatárig) már nem tud több fizetett szabadságot igénybe venni. Ez jelentősen kihat a dolgozók mentális- és egészségügyi-, valamint a pszichoszociális állapotára. Az elmúlt évek tapasztalatai során fontos kérdéssé vált a családdal töltött idő, valamint a munkahelyi stressz kezelésének kérdése. A VDSZ számos felmérést és vizsgálatot folytatott, amelynek tapasztalatai alapján az alábbi javaslatot terjeszti elő:
2024 január 1-től járjon az Mt. 117.5 (1) bekezdés szerinti
- életévtől 11,
- életévtől 12,
- életévtől 13,
- életévtől 14,
- életévtől 15,
- életévtől 16 munkanap pótszabadság.
Ezzel kiegyensúlyozottabb és hosszú távon eredményesebb lehet a munkavállalók életpályája, továbbá stabilizálja a magyar munkavállalók helyzetét a jelenleg kialakult magyar munkaerőpiacon.
A VDSZ elnöke bízik a politikai konszenzusban, mert ez a kérdés nem lehet vita tárgya. Ez a lépés a magyar munkavállalók számára pozitív üzenet lehet a mai kiélezett helyzetben.
