A Nyugdíjas Szervezetek Egyeztető Tanácsa (NYUSZET) kérte a miniszterelnök intézkedését a nyugdíjak értékállandóságának megőrzése és az idősek súlyosbodó gondjainak enyhítése érdekében.

Érdemi választ nem kaptunk, csak két, oktató hangvételű levelet a Pénzügyminisztériumtól azokról a szabályokról és számokról, amelyeket magunk is tudtunk. Tárgyalásra, párbeszédre irányuló kezdeményezésünket nem vették figyelembe. Ez a magatartás – a süketek párbeszéde – számunkra elfogadhatatlan, különös tekintettel arra, hogy az idős társadalom helyzeténél fogva, saját erejéből nem tudja kivédeni az egyre súlyosbodó nehézségeket. A kormány próbálja igazolni saját álláspontját, mely már önnön ígéreteihez képest (inflációnak megfelelő nyugdíjemelés) sem állja meg a helyét. Legutóbbi kijelentésük, mely szerint „kiállunk az idősek érdekeiért és megvédjük a juttatásaikat” nemhogy a jelenlegi válságidőszakban, de az elmúlt 12 év átlagában sem igaz.

Az idén fokozatosan elszabadult az infláció Magyarországon, és a következő hónapokban tovább gyorsuló áremelkedési hullám várható.

A vágtató infláció olyan drasztikus emelkedése következett be szeptemberben, ami ellehetetleníti az idős társadalmat. A fogyasztói árindex a lélektani határt jelentő 20% fölé kúszott, pontosan 20,1%-ot tett ki, és ami különösen kritikus: a nyugdíjas fogyasztói kosárral számított árindex ennél is lényegesen magasabb értéket, 21,9%-ot ért el. Elfogadhatatlan a családok, különösen a nyugdíjasok és a többgyermekes családok számára, hogy az élelmiszerek ára az általános fogyasztói árindex közel kétszeresével, 35,2%-kal, ezen belül az alapvető élelmiszerek ára rendkívüli mértékben, 51%-kal emelkedett.

Az ígéretek teljesítéséhez, az elszabaduló infláció hatásainak ellensúlyozására 5 ponton

várjuk el a kormány beavatkozását:

  1. Az eddig tapasztalható folyamatok alapján az idei infláció legkisebb várható értéke 15%. (A nyugdíjas index várhatóan ennél magasabb lesz.) Ez azt jelenti, hogy a nyugdíjakat novemberben legalább további 6,1%-kal kellett volna korrigáln
  2. Ugyancsak korrekcióra szorul a nyugdíjak 2023. januári emelése. A jövő évi költségvetési törvény jelenleg 5,2%-os fogyasztói áremelkedéssel számol, amely a rendelkezésre álló adatok alapján irreális. Az elemzők egyetértenek abban, hogy 2023-ban nem várható változás az áremelkedés dinamikájában. Ennek alapján a januári emelés mértékét reálisan 15%-ban kell megállapítani.
  3. A vonatkozó törvény szerint – amit a miniszterelnök nyilatkozatai számos alkalommal megerősítettek –, a kormány elkötelezett a nyugdíjak reálértékének megőrzésében, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak emelése megegyezik az infláció éves átlagos növekedésének tényleges mértékével. Miután az infláció éves mértéke csak a következő év januárjában lesz ismert, indokolt, hogy amennyiben a nyugdíjak éves növekménye elmarad a tényleges inflációtól, akkor törvényi kötelezettség legyen a nyugdíjak kiegészítése márciusban. Ennek hiánya miatt pl. a 2021. évre vonatkozó nyugdíj-emelések 0,3%-kal maradtak el a tényleges inflációtól, amelynek pótlása indokolt. Ez becsületbeli ügy!
  4. A legrosszabb helyzetű, alacsony nyugdíjból élők megsegítésére decemberben a 160 ezer forint alatti nyugdíjakat egyösszegű, 50 ezer forintos kompenzációval szükséges kiegészíteni.
  5. A megemelkedő energiaköltségek különösen súlyosan érintik a nyugdíjasokat, ezen belül az alacsony nyugdíjban részesülőket, hiszen fogyasztásukban, az élelmiszer mellett a rezsiköltség a legjelentősebb. Esetükben sokkal nehezebben kivitelezhető a korszerű épülethatékonysági, vagy fűtésmód váltási javaslatok megfogadása is.

Szükség van ezért mind a földgáz, mind a villamos energiánál a drasztikusan emelkedő és többségében hibás fogyasztói súlyozási kulccsal megállapított mértékeknek a mostaninál sokkal differenciáltabb, lépcsőzetes megemelésére, azaz több fogyasztói sáv létrehozására, illetve a hatósági energiaárakat terhelő, kiemelten magas fogyasztási adó (ÁFA) mérséklésre, vagy a szociális helyzetnek, a nyugdíj nagyságának megfelelő kedvezményes mérték megállapítására. Legyen minden fogyasztói kör számára nyilvános: az energia beszerzési árának csökkenése miként jelenik meg a lakossági tarifa megállapításánál! Mindezt nyílt párbeszédben, egy szakmai és társadalmi egyeztetés keretében lehet igazságosan és átláthatóan megoldani, ahol a lakosság, a nyugdíjasok, a szolgáltatók és közvetve a költségvetés érdekeit egyaránt figyelembe veszik.

A NYUSZET tagsága, több százezer nyugdíjas képviseletében, jól ismeri az időstársadalom alapvető problémáit. Többször felhívtuk a figyelmet az ország lakosságának egynegyedét kitévő korosztály gondjaira, ezen belül a mintegy 1,5 millió, a megélhetési költségeket már nem, vagy fedezni alig tudó nyugdíjas lehetetlen életkörülményeire. A kormányzati sablonválaszokat már ismerjük.

A fentiek szerint KÖVETELJÜK AZ ÍGÉRETEK SZERINTI, ÉRDEMI INTÉZKEDÉSEKET!

 

  1. november 8.