Továbbra is élesen kritizálja, legalább 8 pontját meg is változtatná a magát családbarátnak valló kormány tervezett Mt. módosításának a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ elvárja, hogy a döntéshozók vegyék figyelembe a szakszervezetek álláspontját, s csak annak megfelelően változtassanak a Technológiai és Ipari Minisztérium által az Országgyűlésnek benyújtott, „a foglalkoztatási tárgyú jogszabályok módosítását” célzó törvényjavaslaton.
- Járjon teljes díjazás (a távolléti díj 100%-a) az apasági szabadság tartamára annak érdekében, hogy az apák valóban élni tudjanak vele!
A javasolt normaszöveg alapján az apasági szabadság első 5 napjára (a mostani szabályokat érintetlenül hagyva) a távolléti díj 100%-a illeti meg a munkavállalókat, a szabadság 6. és 10. napja között ugyanakkor annak már csak 40%-ára lennének jogosultak az apák. Ezt a különbségtételt lényegében semmi nem indokolja, a kormány ezzel egyértelműen az uniós jogi követelmények abszolút minimumának kíván csupán megfelelni. Mindez az apákat sújtó jövedelemkiesés miatt sokak számára lehetetlenné is tenné az apaszabadság második felének igénybevételét.
- Az apasági szabadság legyen 15 munkanap, ikrek esetén pedig 20 munkanap, egy része pedig legyen már a szülés előtti napokban is igénybe vehető!
A javaslat – a szakszervezetek korábbi kérése ellenére – az apaszabadság hosszában is csupán az uniós irányelv szerinti minimumot, azaz 10 munkanapos tartamot rögzít. A korai kötődés kialakítása és az apa támogató jelenlétének biztosítása azonban indokolttá teszi egyrészt a minimumnál hosszabb apaszabadság, másrészt a rugalmas, részben a szülés előtti igénybevétel lehetőségének megteremtését is az apák számára.
- Legyen összesen 4 hónapos a szülői szabadság!
A kormány előterjesztése az irányelvben megfogalmazott uniós jogi követelményekkel szemben csupán 44 munkanapos szülői szabadságot tenne lehetővé. Ezzel azonban még az alapvető minimumnak sem felelne meg a magyar jog. Ugyanakkor a probléma áthidalható lehetne a gyermek legfeljebb 8 éves koráig kivehető, összesen 4 hónapos szülői szabadság törvénybe foglalásával, ami a munkavállaló szülők alapvető érdeke.
Probléma az is, hogy az igénybevételhez a gyermek születését követően legalább 1 éve tartania kell az éppen fennálló munkaviszonynak, ami tovább szűkíti az igénybevételre jogosultak körét, ellehetetlenítve például a munkahelyet váltók vagy a frissen munkába állók számára a szabadság igénybevételét. Indokolt lenne ennek a megszorításnak az elhagyása.
- Járjon tisztességes díjazás a szülői szabadság és a gondozói szabadság tartamára!
A szülői szabadság tartamára az uniós irányelv ugyan nem ír elő konkrét díjazási mértéket, azt ugyanakkor rögzíti, hogy annak olyan mértékűnek kell lennie, ami elősegíti a szülők számára a szabadság igénybevételét. A javaslat ehhez képest a távolléti díj 10%-ának (!) megfelelő mértéket ír csupán elő, amelyet az egyidőben igénybe vett ellátásokkal (GYED, GYES) is csökkenteni kell. Ez bizonyos esetekben teljesen ellehetetlenítené a szülői szabadság igénybevételét. Szükséges tehát a díjazás mértékének érdemi növelése.
Ugyancsak szükséges lenne valamilyen formájú díjazás biztosítása a gondozói szabadságot igénybe vevőknek. Gondozói szabadság az uniós jogi követelmények szerint azoknak jár, akik súlyos egészségi okból gondozásra szoruló hozzátartozójukat, vagy a velük közös háztartásban élőket személyesen gondoznak. A jelenlegi javaslat egyáltalán nem tartalmaz díjazást a gondozói szabadság idejére, ami jelentősen megnehezítené a gondozást végzők körülményeit.
- Ne korlátozhassa a munkáltató a munkavállalót a szabadságról való rendelkezésében!
A hatályos Mt. értelmében a munkavállaló az éves szabadságából 7 munkanap felhasználásáról maga dönthet. A javaslat ugyanakkor bizonyos esetekben lehetővé tenné, hogy a munkáltató a munkavállaló által kért időpontnak megfelelő szabadságkiadást megtagadja. A szabadság egy részéről való rendelkezés ugyanakkor olyan garanciális jelentőségű munkavállalói jogosultság, amelynek a mostani kereteken felüli, további korlátozása nem indokolt.
- Ne legyen lerontható a munkaidő-beosztás közlésére, valamint a közölt beosztás módosítására vonatkozó szabályozás!
A hatályos Mt. értelmében a már közölt munkaidő-beosztás módosításának feltételei kollektív szerződésben korlátlanul leronthatók. Ez sokszor megfelelő ellentételezés nélkül kíván extrém rugalmasságot a munkavállalóktól, hiszen a beosztás röviddel a munkakezdés előtti módosításával megspórolható az állásidőre és a rendkívüli munkaidőre járó díjazás. A gyakorlatban némely munkáltató a kollektív alku feltételének tekinti e megoldás alkalmazását. A javaslat ebből a szempontból ugyan előremutató, hiszen minimális korlátok közé kívánja szorítani a beosztás módosításának szabályaitól való eltérési lehetőséget, ugyanakkor szükséges lenne ebben a kérdéskörben általános jelleggel kizárni a munkavállaló hátrányára történő eltérést.
- Az egészségügyi okból munkaköre ellátására alkalmatlan munkavállalót ne fosszák meg jövedelmétől!
A javaslat értelmében semmilyen díjazás nem illeti meg a munkaköre ellátására egészségi okból alkalmatlan munkavállalót. Ez egyrészt diszkriminatív jellegű, hiszen az egészségi állapotuk alapján tesz különbséget a munkavállalók egyes csoportjai között, másrészt nincs összhangban a munkáltató foglalkoztatási és bérfizetési alapvető kötelezettségével sem. A módosítás értelmében így a munkáltató költségek nélkül várhatja meg, hogy az adott munkakörre egészségi okból alkalmatlan munkavállaló maga szüntesse meg munkaviszonyát, megfosztva ezáltal a felmondási időre és végkielégítésre vonatkozó jogosultságoktól.
- Ne váljon bizonytalanabbá a munkavégzés helye!
A javaslat a munkavégzés helyét a munkaszerződés eltérő rendelkezése hiányában a hatályos szokásos munkavégzési hely helyett a munkakörben szokásos munkavégzési hellyel azonosítja. A munkavégzési hely munkakör fogalmával való összekapcsolása bizonytalanná teheti a munkavégzés tényleges helyének jogi fogalmát, így vitákat, bizonytalanságokat szülhet a javaslat ezen pontjának jelen formában történő elfogadása.
