A sztrájkot szervező szakszervezetekhez tömegesen érkeznek visszajelzések arról, hogy a tankerületi központok igazgatói értekezleten utasítják az igazgatókat jogellenes intézkedésekre, valamint olyan utasítások kiadására, amelyek megakadályozzák, hogy a munkavállalók érzékelhető sztrájkot tudjanak szervezni a munkahelyeken. Teszik ezt úgy, hogy a felelősséget az igazgatókra hárítják.

A jogellenes intézkedésekre történő utasítások országszerte azonosak, tehát nyilvánvaló, hogy központi, kormányzati akaratot valósítanak meg. A kormány kezdettől fogva nagy erőkkel azon dolgozik, hogy a sztrájkot megakadályozza, ahelyett, hogy ugyanilyen figyelmet és energiát fordítana a közoktatásban dolgozók - egyébként általuk is jogosnak tartott - követeléseinek teljesítésére.

Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatás — erről jogerős bírósági végzés is rendelkezett — semmiféle határidőt nem tartalmaz, így a munkáltató nem írhat elő határidőt a sztrájkban várható résztvevők névsorának leadásáról. A sztrájkhoz bármikor lehet csatlakozni, és bármikor ki is lehet abból lépni. A sztrájktörvény szerint bérlevonás csak a sztrájk miatt kiesett munkaidőre lehetséges, és nem automatikusan az egész munkanapra, ahogy azt a tankerületi központok jogellenesen állítják. Jár az illetmény a délutáni, kötetlen munkaidőben végzett feladatokért is, valamint minden, tanórán kívül, de kötött munkaidőben végzett munkáért (pl. adminisztráció, szülőkkel, tanulókkal kapcsolattartás, felkészülés, dolgozatjavítás), tehát jogellenes kijelenteni, hogy amikor a munkavállaló sztrájkolt, az egész napra nem jár bér.

Azt pedig, hogy a munkavállaló mettől meddig vesz részt a sztrájkban, ugyancsak a sztrájkoló határozza meg. A sztrájk alatt a munkahelyen kell tartózkodni, de a 326/2013-as végrehajtási rendelet alapján az intézményvezető nem írhatja elő, hogy a sztrájkolók büntetésből akkor is az intézményben tartózkodjanak, amikor nem az intézményben ellátandó feladatot végeznek, hanem pl. tanórára, foglalkozásra készülnek fel, dolgozatot javítanak vagy az elektronikus naplóban végeznek adminisztrációt.

Az igazgató köteles együttműködni a sztrájkbizottsággal, következésképpen jogsértést követ el, ha nem a sztrájkbizottsággal egyeztetve jár el a sztrájk szervezésével összefüggő tájékoztatásnál és adatközléskor. A szülőket pedig a sztrájkbizottság, a pedagógus, az osztályfőnök is tájékoztathatja – ezt nekik megtiltani jogszerűen nem lehet, ha a tájékoztatás nem az intézmény nevében történik. Az SNI-s gyerekekkel foglalkozók is sztrájkolhatnak, ha a gyerekeket a szülők nem viszik be az intézménybe. Egyébiránt, a velük foglalkozó munkavállalók sztrájkjogának korlátozása különösen súlyos, ami szemléletesen mutatja számunkra, hogy a sztrájkjog biztosítása érdekében minden létező jogorvoslati lehetőséget ki kell használnunk.

Valótlan az a tankerületi állítás is, hogy a pedagógusnak minden egyes nap nyolc óra munkaideje van. A pedagógusok munkaidejének húsz százaléka kötetlen munkaidő, amelynek beosztásáról saját maga rendelkezik. De nem felel meg a jogszabálynak az a furcsamódon egységes tankerületi  értelmezés sem, amely a megtartandó tanórák ötven százalékát nem a tanulók, hanem a pedagógusok tanóráira akarja érvényesíteni. A sztrájkoló tanóráinak megtartására csak akkor lehet sztrájkban résztvevőt beosztani, ha nincs más, akit be lehetne küldeni a tanórára. Nem szükséges, hogy a helyettesítő az adott szakos tanár legyen, hiszen helyettesítés esetén máskor sem tud az iskola erről gondoskodni. Vannak olyan intézmények, ahol bizonyos tantárgyak tanítására évek óta nem találnak szaktanárt. 

A tanév rendjét miniszteri rendelet szabályozza. E rendelet ugyan meghatároz tanítási napokat, ám a jogszabályi hierarchiában egy magasabb szintű jogszabály, a köznevelési törvény szerint csak akkor kell pótolni a kiesett órákat, ha enélkül a követelmények teljesítése nem lehetséges. Ha az intézményvezető úgy dönt, hogy a tanítási órákat pótolni kell, a később megtartott pluszórákat a Munka törvénykönyve rendkívüli munkaidőre vonatkozó szabályai szerint ki kell fizetni, egy órára az óradíj 150%-ával (illetmény+50% bérpótlék).

Nincs alapja annak a vezetői intézkedésnek sem, hogy minden munkanapon legalább három órát mindenképpen kötelező megtartani, különben azt a napot pótolni kell. A tanév rendjéről szóló 20/2021. (VI. 8.) EMMI rendelet 2. § (4) bekezdése szerint: A tanítási év lezárásának, a tanuló minősítésének, a magasabb évfolyamra lépésnek nem akadálya, ha az iskola a rendkívüli tanítási szünet elrendelése miatt kieső tanítási napokat a Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 30. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint nem tudja teljes egészében pótolni. Az iskola indokolt esetben gondoskodik az elmaradt tananyag 2022/2023. tanítási évben történő feldolgozásáról. Nem felel meg a hatályos jogszabálynak a kieső tanórák tanév utáni pótlásával történő fenyegetőzés sem. 

A PDSZ és a PSZ követeli, hogy a munkáltatók azonnal hagyjanak fel a sztrájk szervezését és a sztrájkjog gyakorlását korlátozó, a munkavállalókat elbizonytalanító, megfélemlítő intézkedéseikkel! Követeljük továbbá, hogy a korábban jogellenes levont illetményeket a kollégáknak fizessék ki, és intézkedjenek a biztosítási jogviszonyuk helyreállításáról!

A két szakszervezet tovább szervezi sztrájkot, kéri az oktatásban dolgozókat, éljenek alkotmányos joguk gyakorlásával.

A PDSZ és a PSZ kéri a szülőket, hogy március 16-án, 17-én és 18-án ne vigyék iskolába a gyermekeket, de gyermekfelügyelet lesz, ha valaki másként nem tudja megoldani.

A civil szervezeteknek és a diákoknak köszönjük, hogy kiállnak az oktatásban dolgozók jogos követelései mellett!

Budapest, 2022. március 10.

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ)

Pedagógusok Szakszervezete (PSZ)