A sztrájktárgyalásban részt vevő két, közoktatásban működő szakszervezet visszautasítja az Emberi Erőforrások Minisztériuma 2021. december 16-án közzétett közleményében megfogalmazott kijelentéseket. A közlemény megfogalmazójának célja nyilvánvaló, ami nem más, mint valótlan állításokon keresztül az állami iskolák működőképességének megtartásáért küzdő szakszervezetek lejáratása. Tiltakozunk az Emberi Erőforrások Minisztériumának hazugságokkal zsúfolt, hitelrontó közleménye ellen és annak visszavonását követeljük!

 Sem a PDSZ-nek, sem a PSZ-nek nincs és nem is volt köze választási kampányhoz, ahogy egyik politikai párthoz sem. Az Emberi Erőforrások Minisztériuma viszont a Kisfaludy László helyettes államtitkár által is jogosnak ítélt bérharcot pártpolitikai síkra tereli, primitív „gyurcsányozásba” kezd, és úgy idézi fel a múltbeli eseményeket, mintha megfeledkezett volna a szakszervezetek korábbi kormányok oktatáspolitikájával szembeni lépéseiről. A kormány akkor kezd el „gyurcsányozni”, amikor nem tud érdemi és hitelt érdemlő választ adni a pedagógushiányra, az alacsony és megalázó bérekre. A szakszervezetek csak azt követelik, amit az Orbán kormány 2013-ban egyszer megadott és 2015-ben elvett. 17 havi bérével tartozik a kormány 2015 óta minden oktatásban dolgozónak.

Az Emmi közleményében nem felel meg a valóságnak, hogy 10 százalékos béremelésre kerül sor jövőre. Az alapilletmények változatlanok maradtak, és a sztrájktárgyalás alatt a Magyar Közlönyben kihirdetett bérpótlékemeléssel mindössze kilenc százalékot alig meghaladó keresetnövekedés történik. Illetményemelés csak azok esetében valósul meg, akiknek a bérét fel kell emelni a középfokú végzettséghez kötött munkakörökben dolgozóknak kötelezően járó, garantált bérminimumára! 2014 óta nem emelkedett az illetményszámítás alapja, így ma már ott tartunk, hogy a 14 éve tanító általános iskolai tanár, de a nyolc éve pályán lévő, egyetemet végzett kollégák számított bére is alacsonyabb lenne ennél, ezért ki kell egészíteni ezeket a garantált bérminimumra. Ezért követeljük a pótlékokon túl a legalább 45 százalékos alapilletmény-emelést, amellyel legalább elérnénk az idei minimálbérrel számolt illetményszintet. A kormány nem akarta megtárgyalni és választ sem adott arra kérdésre, hogy 2023-ban a közoktatás átvilágítása után mekkora béremelést tervez az oktatásban dolgozók számára.

Az Emmi közleményében nem felel meg a valóságnak, hogy „a szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafeteria ajánlatát is.” A szakszervezetek semmiféle halasztást nem kértek. A kormány ajánlatát utasították el, amely szerint le kellett volna mondani a tíz százalékon túli „béremelésről”, hogy cserébe a kormány által felajánlott évenkénti 200 ezer forintos cafeteriát és a pár tízezer forint szakkönyvtámogatást a pedagógusok megkapják. A kormány kötötte ehhez a feltételhez ezeket a juttatásokat még a legutóbbi tárgyaláson is. A szakszervezetek képviselői többször rákérdeztek arra, hogy miután nem valósult meg az általuk követelt béremelés, hova tűnt a kormány ajánlatában szereplő cafeteria fedezete. Ezzel büntetik a közoktatásban dolgozókat, mert kiállnak jogos érdekeikért?! Azt a homályos válasz kaptuk: nem értjük, hogy működik a költségvetés. Továbbra sem látjuk, hogy az el nem fogadott béremelési igény hogyan emészthette volna fel a kormány által önként felajánlott cafeteriát, amely, miután a szakszervezetek nem nyugodtak bele abba, hogy a kormány visszautasította a követelést, egyszerűen eltűnt.

Az Emmi közleményében félretájékoztatja a közvéleményt, mikor azt állítja, hogy a szakszervezetek a koronavírus elleni oltással kapcsolatban következetlenek volnának. Ebben a kérdésben éppen a kormány következetlen. Amikor tavasszal a szakszervezetek azt kérték, hogy a koronavírus-fertőzésnek fokozottan kitett közoktatási dolgozók kerüljenek fel a kormány által létrehozott prioritási listára, azt a választ kaptuk, hogy a pedagógusok várják ki a sorukat, a lakossággal együtt fogják megkapni az oltást. Most pedig ugyanaz a kormány kötelezően előírja a védőoltás felvételét, de csak az állami intézményekben. A pedagógusok átoltottsága (épp a kormány szerint) 90 százalék fölötti, mégis ezt a foglalkozási csoportot állítja pellengérre a kormány, holott a beoltatlanok között sokan vannak olyanok, akik nemrégiben estek át a betegségen, illetve olyan krónikus betegségben szenvednek, ami miatt joggal félhetnek az oltás felvételétől. A betegségen nemrég átesett kollégákat is kötelezik az oltásra, pedig orvosi vélemények szerint az oltás számukra néhány hónap múlva javasolt.

A kormány félretájékoztat, amikor azt állítja, hogy a szakszervezetek elutasítják az oltást. Egyik sztrájktárgyalásban részt vevő szakszervezet sem oltásellenes. A szakszervezetek a kötelező védőoltásokkal kapcsolatos átgondolatlan, felemás rendeleteket támadják, különösen azt, amelyik – kizárólag az állami iskolákban, szakképző intézményekben – írja elő az oltási kötelezettséget, az egyházi fenntartású és magánintézményekben nem. Ezek a rendeletek végrehajthatatlanok, és fokozzák az eddig is drámai szakemberhiányt.

A kormány félretájékoztat, amikor azt állítja, hogy a szakszervezetek „pár hónapja még követelték, hogy az iskolai oktatás feltétele legyen minden pedagógus beoltása”, mert a szakszervezetek azt követelték, hogy az iskolák akkor nyissanak ki újra, amikor a napi új fertőzöttek száma 1400 alatti értéket ér el. Erről 2021 áprilisában nyílt levelet küldtünk az Emminek, és ezt a levelet ismét elküldtük 2021 novemberében.

https://pedagogusok.hu/hirek/kozlemeny-20210419/

Miután nyilvánvaló, hogy a sztrájktárgyalások eddig eredménytelenek, a kormány csak az időt húzza, a szakszervezetek számára nem maradt más, mint előkészíteni, hogy az ágazatban dolgozók számára lehetőség legyen a legradikálisabb érdekérvényesítő eszköz, a sztrájk bevetésére. A Fidesz-KDNP-kormány által módosított sztrájktörvény szerint a lakosságot alapvetően érintő szolgáltatások esetében meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. A szakszervezetek szerint a közoktatás nem tartozik e területek közé, a kormány képviselői viszont továbbra is úgy gondolják, hogy sztrájk alatt tanítani kellene. Ezért kell a szakszervezeteknek a bírósághoz fordulni. Sztrájk a jogerős ítélet után szervezhető, ezért a január végi dátum.

A fentiek miatt a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) és a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) követeli az Emmi közleményének visszavonását!

Budapest, 2021. december 17.