Alaptörvényben szavatolt jogokat, s a társadalombiztosításon alapuló méltó megélhetést garantáló nyugdíjrendszert, valamint folyamatos és érdemi párbeszédet követelnek a mindenkori kormánytól a nyugdíjasok. A korosztály képviselői sürgetik az erőteljesen növekvő nettó bérek és a nyugdíjak közötti egyre nagyobb szakadék mielőbbi megszüntetését, az idősügyi tanács és a nyugdíjas kerekasztal újraszervezését – közölte a Magyar Szakszervezeti Szövetség Nyugdíjas tagozata.

Elegük van a nyugdíjasoknak abból, hogy eltartottként kezelik őket az aktív dolgozók, holott az egész életüket tisztességgel végigdolgozták, sokan évtizedekig tartó nehéz fizikai munkával szereztek jogot a nyugdíjra. Az a tény, hogy az elmúlt évek során a gazdagok gazdagabbak, a szegények szegényebbek lettek, a nyugdíjasokra is igaz – állítja Juhász László. A MASZSZ Nyugdíjas tagozatának elnöke emlékeztet: 2020-ban félmillió nyugdíjas élt a létminimumnál kevesebb ellátásból vagyis, nyomorgott, Tízezreknek 60 ezer forintnál is kevesebb ellátást, félmilliónál több idős embernek pedig havi 100 ezer forint alatti összeget kell egy hónapra beosztani, miközben egyre többen élnek milliós nagyságrendű nyugdíjból.

Az elnök sajnálatosnak tartja, hogy egyre nagyobb az olló a szerencsére erőteljesen növekvő nettó bérek és a nyugdíjak között. A mostanra kialakult jelentős különbségeket sürgősen meg kell szüntetni – szögezte le Juhász László, aki a MASZSZ tagozatának az idősek világnapja alkalmából a kormány számára összeállított követelés csomagjából három lényegi változtatást emel ki:

• a nettó átlagkeresetek emelkedésével arányosan növelje a nyugdíjak vásárlóértékét,
• évenkénti nyugdíj korrekcióval szüntesse meg a bérek és a nyugdíjak közötti aránytalanságot,
• sürgősen találjon megoldást  a mélyszegénységben, a nagyon alacsony nyugdíjból élők megsegítésére a nyugdíjrendszeren belül és azon kívül egyaránt.

A nyugdíjak közötti jelentős különbségek sokszor indulatokat váltanak ki úgy az aktív munkavállalók, mint a nyugdíjasok körében, s gyakran elhangzik a vád, a nyugdíjasok eltartottak. Ez nem igaz – szögezi le az elnök, aki szerint sürgősen el kell oszlatni ezt a téves és végtelenül káros nézetet. Az idős emberek aktív korukban a keresetükből nyugdíjjárulékot, társadalombiztosítási járulékot, adót fizettek, azaz befektettek a társadalomba azért, hogy a nyugdíjasként ennek a befektetésnek a hozamából biztonságban éljenek. Ennek megvalósítása ugyanolyan kötelessége a társadalomnak, mint például a külföldi hitelek kamatainak, tőkéjének visszafizetése – szögezte le Juhász László. A nyugdíjasok tehát nem eltartottak vagy kiskorúak, ezért elvárják, hogy nélkülük senki ne dönthessen róluk. A nyugdíjasok nem statisztikai adatok, hanem érző és gondolkodó emberek, akik tenni akarnak azért, hogy mindenkire biztonságos és hosszú távon kiszámítható öregkor várjon – érvel az elnök. A szövetség nyugdíjas tagozata ezért elvárja a mindenkori kormánytól, hogy alaptörvényben szavatolja a nyugdíjasok jogait, a társadalombiztosításon alapuló nyugdíjrendszert, s az idős emberek szerzett jogainak megőrzését.

A kitűzött célok megvalósításának érdekében – is –, folyamatos érdemi párbeszédet sürgetnek a nyugdíjas érdekképviseletek és a kormány között. Juhász László szerint valamennyi idősügyi szervezet bevonásával újra kell szervezni az idősügyi tanácsot, valamint a nyugdíjas kerekasztalt. A szervezet azt is elvárja, hogy az államigazgatásban legyen az idős ügyekért felelős önálló apparátus.

Mottó:

„Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság." ... „Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét. Részlet Magyarország Alaptörvényének „Nemzeti Hitvallásából", amit az Országgyűlés a 2011. április 18-i ülésnapon fogadott el,