Elhibázottnak tartja a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara (BKIK) azt a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) elnökének, Parragh Lászlónak a javaslatára – a kamarai törvény által előírt egyeztetés és az elnökség állásfoglalása nélkül – benyújtott törvényjavaslatot, amely a kamarai hozzájárulások teljes összegének beszedését az országos szervezetre bízná. A BKIK szerint a központosítás nem szolgálja az MKIK által deklarált célokat, ugyanakkor ronthatja a helyi kamarai szolgáltatások színvonalát.

Jogszabályellenesen, vagyis a területi kamarák és az országos kamara elnökségének véleményét figyelmen kívül hagyva, a kamarai törvény által előírt egyeztetés elmulasztásával, az MKIK alapszabályának nem megfelelően és a kamarai hálózat támogatásának hiányában született meg a gazdasági kamarákról szóló́ törvényjavaslat napokban benyújtott, Parragh László MKIK-elnök által javasolt előterjesztése. A törvényjavaslat a kamarai hozzájárulások beszedését és újraosztását a területi kamarák helyett a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara kezében központosítaná és gyakorlatilag kiüresítené a területi kamarai rendszert, miközben a befolyt összeg újraelosztásáról nem tartalmaz konkrétumokat – hívja fel a figyelmet a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara.

„Jelen helyzetben a kamarai rendszer minden kapacitását olyan javaslatokra kellene fordítani, melyek a bajba jutott vállalkozásokat és munkavállalóikat segítik. Ezért arra kérjük Parragh Lászlót, hogy a központosított díjfizetés helyett további hasznos programokkal támogassa a nehéz helyzetbe került hazai KKV-szektort. Az előterjesztőt és a törvényalkotót pedig arra kérjük, különös tekintettel a kamarai egyeztetés elmulasztásának jogszabályellenes voltára, jelenlegi formájában vonja vissza a kamarai törvénymódosítási javaslatot, ezáltal lehetőséget biztosítva a kamarai rendszernek, hogy meg tudja vitatni az őt, a vállalkozásokat érintő kérdéseket” – mondta Nagy Elek, a Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara elnöke.

A BKIK és több vidéki kamara vezetője szerint a törvényjavaslat mellett felsorakoztatott érvek nem állják meg a helyüket és egy ilyen törvénymódosítás kifejezetten rontaná a kamarák szolgáltatási színvonalát és hatékonyságát.

A fővárosi kamara szerint a javaslat egy téves feltevésen nyugszik. A koncepció alapja ugyanis az, hogy számos budapesti vállalkozásnak van telephelye vidéken, viszont az 5000 forintos regisztrációs díjat nem ott fizetik be, így a vidéki kamarák ettől a forrástól elesnek. A BKIK rendelkezésére álló adatbázis alapján ugyanakkor elmondható, hogy a javaslat egy mindössze kb. 2,8 millió forintnyi különbséget kíván orvosolni (a 330 193 budapesti székhelyű vállalkozás közül 5 859 cégnek van telephelye vidéken, a 770 963 vidéki székhelyű vállalkozás közül pedig 4 731 rendelkezik fővárosi telephellyel).

Mindemellett a díjak központosított beszedése nem növelné a kamarai rendszer hatékonyságát, hiszen a módosítás elfogadása esetén a beszedés helyét eltávolítják a valódi tagokat ismerő területi kamaráktól. Ezzel pedig nem csak a beszedési hatékonyság romlik, de a kamarai feladatok ellátása és a vállalkozások és a területi kamarák közötti együttműködés is veszélybe kerül.

A Budapesti Kereskedelmi és Iparkamara a területi együttműködés elősegítésére egyébként már tavaly javaslatot tett egy 50 millió forintos programra, a pénzalapot pedig el is különítette. A BKIK ugyanakkor a közelmúltban 75 millió forinttal indított szolidaritási alapot a bajba jutott vállalkozások megsegítésére a kamarai hozzájárulási díjak felhasználásával.