A nemek közötti bérszakadék mielőbbi felszámolására szólítja fel a kormányt a nemzetközi nőnap alkalmából – is – a Magyar Szakszervezeti Szövetség. A MASZSZ egyetért az Európai Bizottság törekvésével, miszerint minden kormány kötelezze a munkáltatókat a bérpolitikájuk átláthatóságára, a nemek közötti bérkülönbségek nyilvános felvállalására és megszüntetésére, valamint a kettős mérce eltörlésére.
A dolgozó nők számára a legszebb nőnapi virágcsokornál is többet érne, ha a munkájukat a férfiakéval egyenértékűnek tekintenék a munkáltatók, s így a bérezés között sem lenne különbség – közölte Kordás László, a Magyar Szakszervezeti Szövetség elnöke. Azonos értékű munkáért azonos bért! – követeli a MASZSZ. A szövetség nem először hangoztatja a nemek közötti béregyenlőség fontosságát, ám az Európai Bizottság korábban hozott hasonló tartalmú ajánlását máig nem ratifikálta a kormány.
A Bizottság ezúttal európai szintű jogszabályban tiltaná a hátrányos megkülönböztetést, a bérkülönbségek alkalmazását, s azt, hogy a munkáltatók már az állásinterjúkon a nők számára hátrányos kettős mércét alkalmazva válasszanak a jelentkezők közül. A jogszabály európai szintű elfogadását követően Magyarországnak is két éve lesz az intézkedésekre.
A MASZSZ elvárja a kormánytól, hogy vegye végre komolyan a nemek egyenlőségének a megteremtését a munka világában, és kötelezze erre a munkáltatókat is. Az elnök szerint a cégeknek átláthatóvá kell tenni a bérpolitikájukat, mert ebből világosan kiderül, hogy hol, milyen különbségek vannak az azonos munkát végző nők és a férfiak javadalmazása között. Ez a munkára jelentkező nőket is orientálja, ezért a munkáltató is kénytelen lesz megszüntetni a szakadékot, vagyis, a kettős mércét.
Jó ötletnek tartja Kordás László azt is, hogy a munkáltatóknak az álláshirdetésben vagy az állásinterjú előtt tájékoztatniuk kell a jelentkezőt a kezdeti bérszintről vagy bérsávról, ám ők nem kérhetnek az álláskeresőktől korábbi bérükre vonatkozó információkat. Az eu-s jogszabály azt is rögzítené, hogy a tagállamoknak konkrét szankciókat kell megállapítaniuk az egyenlő díjazás szabályának megsértése esetére.
Ezt a folyamatot nem lehet egyik napról a másikra eredményesen megvalósítani, de Kordás László leszögezi: itt az ideje, hogy a kormány hozzálásson végre, hiszen az első hasonló ajánlás óta eltelt csaknem hat év alatt semmit nem tett a nők munkahelyi hátrányának a felszámolásáért.