A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete (TDDSZ) 2020. február 26-án fordult először az Elnök Úrhoz és az Irányító Testület tagjaihoz, hogy az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) vezetése nyújtson hivatalos és érdemi információkat a kutatóhálózati dolgozók közalkalmazotti státuszának tervezett elvételéről, kezdjen érdemi tárgyalásokat a volt akadémiai kutatóhálózatban reprezentatív szakszervezettel, és kérje ki a dolgozók véleményét.

A TDDSZ 2020. június 26-án újabb levelet küldött az ELKH vezetésének a 2020. évi többletforrás juttatásának módjáról és az új típusú finanszírozási rendszer bevezetéséről szóló kormányhatározat kapcsán. A szakszervezet ebben jelezte, hogy az ELKH vezetősége a legnagyobb nyíltsággal kezelje a finanszírozási és bérjuttatási átalakítást célzó kormányzati elképzeléseket és azok megvalósítási szándékának minden részletét, továbbá ezeket közvetítse a kutatóhálózat kollektívája felé is.

Ekkor ezzel a kérdéssel kapcsolatban az Elnök Úr – sajnálatos módon csak a sajtó nyilvánosságán keresztül (Magyar Hírlap, 2020. július 20.) – úgy nyilatkozott, hogy “A korábban az Akadémia kivéreztetését vizionálók vagy a tudományos élet függetlenségét féltők is megnyugodhattak, hiszen a politika semmilyen módon nem telepedett rá a tudományos életre, mindeközben a kormány által ígért jelentős többletforrások is megérkeztek.”, majd így folytatta: “Még az idén tizenegymilliárd forintos kiegészítést kapunk, jövőre pedig huszonkétmilliárddal egészítik ki az Akadémiától „örökölt” évi tizenhét és fél milliárdot. Vagyis a kutatóintézeti hálózat költségvetése több mint kétszerese lesz a korábbinak.”

Az ELKH-intézethálózati dolgozók jogviszonyváltásának lebegtetése mellett sem kormányzati oldalról, sem az ELKH oldaláról még igény szintjén sem került sor arra, hogy a kutatóhálózat dolgozóinak véleményét kikérjék, akár egy rövid felmérés formájában. Ezt volt hivatva pótolni a 2020. szeptember 25-én publikált, a szakszervezet és az Akadémiai Dolgozók Fóruma (ADF) által közösen készített felmérés, amelyből kiderült, hogy a dolgozók ragaszkodnak közalkalmazotti státuszukhoz, elvételét elsősorban elvi okokból utasítják el, és a kétségek között tartott kutatóhálózati közösség egyre bizonytalanabbnak érzi munkahelyét, illetve kutatói pályáját, a munkajogi és finanszírozási környezettel együtt.

A OTKA-pályázatok szakmai zsűrijének döntéseibe utólagosan belenyúló botrányos eljárás kapcsán nehezen tudunk osztozni Elnök úr azon meglátásában, hogy a tudományos élet továbbra is független. A politika jelenlétét a tudományos életben pedig leginkább az a kormányzati akarat bizonyítja, amely újabb forrásokhoz juttatja azt a párhuzamos kutatóhálózatot, amelynek tudományos teljesítménye mérhetetlen, miközben a volt akadémiai kutatóhálózatot úgy állítja be, mint aminek nem megfelelő a tudományos kimenete, és ezért átszervezésre szorul. Annak ellenére, hogy az ELKH-intézményekre szánt pénzügyi források rendelkezésre állását Palkovics László miniszterrel közös sajtótájékoztatón jelentették be, az ITM-hez és személyesen Palkovics miniszter nevéhez köthető ún. Nemzeti Laboratóriumok létrehozásának a kutatóhálózatra gyakorolt hatásáról semmilyen konkrét tájékoztatás nem történik.

Mindezek után érthető, hogy az ELKH vezetésével szembeni bizalmatlanság kézzel fogható a kutatóhálózatban, hiszen az ígért többletforrások nem érkeztek meg, a bérrendezés késik, az új kutatói életpályamodellnek még a tervezése sem történt meg, a kutatóközpontok, az intézetek vezetői, a szakszervezet és így a kutatóhálózat dolgozói sem munkajogi, sem finanszírozási kérdésekben nem kaptak hivatalos tájékoztatást, különös tekintettel a beharangozott szervezeti-működési modellváltás mibenlétére. Ezen problémák megoldására csak érdemi tárgyalások és egyeztetések során lehet törekedni, ezen törekvés azonban mindeddig nem jelent meg az ELKH vezetőinek kommunikációjában.

Mivel az egyes kutatóközponti és kutatóintézeti vezetőségek a reprezentatív szakszervezettel való törvényben rögzített együttműködési, konzultációs és tájékoztatási kötelezettségüket – különös tekintettel a munkavállalók nagyobb csoportját érintő munkáltatói intézkedésekre; a bérek alakulására és a bérkifizetéssel összefüggő likviditásra, a foglalkoztatás jellemzőire; új munkaszervezési módszerek és a teljesítménykövetelmények bevezetésére – az ELKH mint fenntartó elégtelen és hiányos kommunikációja miatt nem tudják teljesíteni, szakszervezeti jogosultságunkat az ELKH vezetése felé kívánjuk érvényesíteni.

A kutatóhálózati szinten reprezentatív TDDSZ ezúton kéri konzultációs és véleményezési jogának érvényesítését, valamint érdemi tárgyalásokat kezdeményez Maróth Miklósnál, az ELKH elnökénél a fenti kérdésekben.

A TDDSZ a 2020. szeptember 25-én publikált felmérés eredményére hivatkozva képviseli a kutatóhálózat dolgozóit, továbbra is ellenzi a közalkalmazotti jogviszony kivezetését és azzal az eddigiekben alkalmazott kutatói életpályamodell megszüntetését.

Budapest, 2020.10.05.

a TDDSZ vezetősége