Magyarország kormánya a szakmai szervezetek és a szakszervezetek tiltakozása ellenére sem vonta vissza a kulturális és közgyűjteményi területen dolgozókat a kiszolgáltatottabb helyzetbe kényszerítő és szégyenteljes jövedelmi helyzetüket tartósító törvénymódosítását. Május 19.-én a parlament dönteni fog „a kulturális intézményekben foglalkoztatottak közalkalmazotti jogviszonyának átalakulásáról, valamint egyes kulturális tárgyú törvények módosításáról” című javaslatról.
Dacára ígéretének, semmiféle egyeztetést nem folytatott a legnagyobb számban érintett dolgozókat képviselő szakmai szakszervezettel, a KKDSZ-el!
Emlékeztetőül: A törvénymódosítás következtében a közművelődési és közgyűjteményi dolgozók kikerülnek a közalkalmazotti törvény hatálya alól. Elveszítik, a szakmai munkájukat értékelni hivatott szerény pótlékkal járó szakmai címeiket, jogosultságukat a több évtizedes szolgálatukért eddig járó csekély jubileumi jutalomra, az évi 12 alkalomra szóló utazási kedvezményt, a felmondás és végkielégítés terén élvezett előnyeiket. Elveszítik a biztos egzisztencia és előmenetel lehetőségét ígérő bértáblát is. Azt a bértáblát melynek kategóriái már régóta, nem kis mértékben a kormány bérpolitikája következtében, nem biztosítottak fizetésemelést. Az ágazatban dolgozók döntő része függetlenül végzettségétől, beosztásától, munkájától minimálbért kapott csak. Béreink nem érik el a nemzetgazdasági átlagbér kétharmadát. A kormány illetékesei is tudnak erről, hiszen álságos érvelésük szerint éppen hogy a bértábla megszüntetése nyitja meg a lehetőséget munkánk méltó díjazása előtt.
Álságos, mert tudniuk kell, hogy a bértábla nem felfelé, hanem lefelé zárt. Összegei a minimálisan kötelező bért határozták meg, nem tiltották a tisztességes munka díjazását. A több bér fizetésének a gátja a fenntartó önkormányzatok anyagi lehetőségeinek korlátossága volt eddig is. Ebben a helyzetben a bértábla megléte állami garanciát és felelősség vállalást jelentett legalább a minimálbérek kifizetésére. A bértábla megszüntetés ezt a garanciát szünteti meg, és hozza az önkormányzatokat anyagilag nehezebb helyzetbe. A bértábla megszüntetése már első lépésben azt fogja eredményezni, hogy a béreket terhelő járadékokat ezek után a fenntartónak kell fedeznie.
Az elmúlt időszakban a kormányzat ráadásul jövedelmeket vont el és tervez még elvonni az önkormányzatoktól. Valóban azt gondolja a kormány, hogy támogatás csökkentés és jövedelmek elvonása után a kultúra munkásai a fenntartó önkormányzatokkal szemben kedvezőbb alkupozícióba fog kerülni?
Kivéreztetett és az államnak kiszolgáltatott önkormányzatok, cselédbéren tartott és kiszolgáltatott alkalmazottjai lesznek, csökkenő létszámban. A közgyűjteményekben őrzött értékek átadásához, jól képzett, motivált alkalmazottak kellenek. Alulfizetetten, kiszolgáltatott állapotban, a legnagyobb lelkesedéssel sem lehet hosszú ideig színvonalasan dolgozni.
Történeti hagyományaink iránt elkötelezett kormányunk jóvoltából megkaptuk Tiborc szerepét. Az ország nagyjait nem érdekelte Tiborc nyomora, kormánypárti honatyáinkat sem érdekelték sem a szakmai sem a szociális szempontok. Nem zavarja őket, hogy a törvény következtében vidéken a dolgozók elbocsájtása, vagy önkéntes elvándorlása miatt meg is szűnhet kulturális örökségünk tárgyi emlékeinek szakszerű kezelése, és az értékek minőségi közvetítése.
Bátorság kell ehhez a döntéshez.
A népfelség elvén alapuló országgyűlésben a képviselők felelősek azért, hogy a köz javát előmozdító döntéseket hozzanak. A most elfogadott törvény nem szolgál közérdeket. A törvény elfogadó képviselők kit is képviselnek és kinek tartoznak felelősséggel?