A Nemzeti Felsőoktatási Törvény napokban – minden előzetes egyeztetés nélkül – benyújtott módosítási javaslata a nagy múltú magyar agrárfelsőoktatás kemény átszervezését tartalmazza, melynek nem látjuk racionális szakmai indokait.

A javaslat szerint a Pannon Egyetem Georgikon Kara a Pannon Egyetem szervezeti egységéből 2020. július 31-én kiválik és a Szent István Egyetem szervezetébe olvad be. 2020. augusztus 1. napjától a Kaposvári Egyetem és a Szent István Egyetem összeolvadásával a Szent István Egyetem jön létre. A tervezett törvénymódosítással két nagy múltú agrárfelsőoktatási intézmény elveszíti önállóságát. Gond az is, hogy fizikailag ezeket az intézményeket jelentős távolság választja el. A minőségi oktatás alapvető kritériuma, hogy az intézményi infrastruktúra és a személyi állomány fizikailag ne különüljön el és ezzel az átalakítással a jelenlegi helyzethez képest ez romlani fog. Az átalakítás kivitelezése előtt tisztázni kell, hogy a keszthelyi és a kaposvári intézményeknek mi lesz a jogi státusza, - mi történik a személyi állománnyal, az új intézményi formában mi lesz az oktatói és nem oktatói alkalmazotti státusz. Kérdés, hogy megmaradnak-e a jelenleg folyó képzések hosszú távon? Mi a garancia, hogy ezeket az intézményeket az átszervezés során nem számolják fel teljesen?

Véleményünk szerint a törvénytervezet alkotói az agrárfelsőoktatás mélyebb ismerete nélkül alkották meg e törvénytervezetet. Ami azért is gond, mert a magyar mezőgazdaság a jövőben is Magyarország gazdaságát meghatározó nemzetgazdasági ágazata.

Ezért fontosnak tartjuk, hogy mielőtt a parlament tárgyalná e törvénytervezetet hívják össze a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanácsot, ahol e tervezet szakmai vonatkozásairól érdemi egyeztető tárgyalást folytatnánk az érdemi megegyezés, a probléma megoldásának céljából.

A tervezet szerint a Kormány újabb hat egyetem alapítványi fenntartói és finanszírozási modellváltásáról, továbbá számos intézményt érintő szervezeti átalakításokról döntött. A módosítási javaslatok között olyanok is szerepelnek, amelyek a nem állami intézményeknél a fenntartó jogává teszik a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadását. Egy ilyen szabályozás törvényerőre emelése utat nyit az intézményi autonómia teljes felszámolásához. A javaslatok továbbra sem tartalmaznak garanciákat a szerzett munkavállalói jogok megőrzésére az átalakuló intézményeknél.

Javasoljuk, hogy a végső döntés előtt készüljön hatástanulmány a modellváltással kapcsolatos folyamatokról, az intézmény működésére gyakorolt kedvező és kedvezőtlen hatásokról, az átalakítás munkavállalói jogokat érintő elemeiről.

Ezt követően az ITM az érdekvédelmi szervezetek bevonásával folytasson valódi egyeztetéseket a kor kihívásainak, a gazdasági és a társadalmi elvárásoknak megfelelni képes felsőoktatás kialakításához szükséges feltételek megteremtéséről.

Ezért egyetértve érintett tagszervezeteinkkel kezdeményezzük a Felsőoktatási Érdekegyeztető Tanács haladéktalan összehívását, és csak azt követően kerüljön sor a törvénytervezet parlamenti megtárgyalására.

Budapest, 2020. április 5.

Dr. Kuti László, az ÉSZT elnöke