Levélben kér intézkedéseket a felesleges feszültségek elkerülése érdekében a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete, a Pedagógusok Szakszervezete és a Civil Közoktatási Platform. A levélhez civil szervezetek és további szakszervezetek is csatlakoztak. 

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

Tisztelt Kásler Miklós Miniszter Úr!

Tisztelt Palkovics László Miniszter Úr!

Tisztelt Gulyás Gergely Miniszter Úr!

A magyar köznevelés-közoktatás egésze a koronavírus-járvány következményei miatt rendkívüli időszakát éli. Az ágazat szinte minden érintettje egyetért azzal, hogy a szükségszerűen bevezetett digitális tanrend a nehézségek mellett lehetőség is: megfelelő kezelése nagy lépést jelenthet a digitális módszerek és tartalmak szélesebb körű ismeretében és alkalmazásában. Az elmúlt napokban úgy érzékeltük, hogy a rendkívüli helyzetben a szakszervezetek észrevételeit, javaslatait a járvány előtti időszakhoz képest nagyobb arányban vették figyelembe az oktatás irányítói.

Ebben a helyzetben úgy gondoljuk, hogy közös a felelősségünk abban, hogy a következő hónapokban lehetőség szerint a lehető legkevesebb legyen a felesleges feszültség minden ágazatban. Ehhez most arra van szükség, hogy a járványügyi vészhelyzethez szorosan nem kapcsolódó vitás ügyeket átmenetileg félretegyük, és azokra a problémákra, kihívásokra koncentráljunk közösen, amelyek a koronavírus-járvány következtében hozzák új, váratlan és nehéz helyzetbe a tanárokat, diákokat, szülőket.

Mindezek alapján a levélhez csatlakozó érdekvédelmi és civil szervezetek arra kérik Önöket és a döntéshozókat, hogy függesszék fel a Nemzeti Alaptanterv 2020 szeptember elsejére tervezett bevezetését, amelyet az eddig megfogalmazott számos szakmai kritikán kívül az is indokol, hogy:

  • A bevezetésére szánt idő rendkívül rövid.
  • A szükséges elvégzendő feladatok elől a digitális munkarendre való átállás elvonja az időt, energiát.
  • Amennyiben elhalasztásra kerülne a Nemzeti Alaptanterv, a rendkívüli helyzetben szerzett tartalmi, módszertani tapasztalatok beépíthetők lennének az új alaptantervbe.
  • Az oktatási ágazat dolgozóinak többsége megnyugvással fogadna egy ilyen több mint gesztusértékű bejelentést.

A közoktatás másik nagy területén, a szakképzésben szintén jelentős átalakítások zajlanak. Itt annyiban mindképpen más a helyzet, hogy itt az átalakítás már megkezdődött. Ennek ellenére a levél aláírói kérik, hogy átmenetileg a szakképzés átalakítását is függesszék fel. Különösen aggályosnak és feszültségkeltőnek tartjuk 30 ezer ember munkajogi helyzetének átalakítását egy olyan időszakban, mikor egyébként is rendkívüli munkajogi intézkedéseket kellett már, s minden bizonnyal még kell is foganatosítani. A munkajogi változásokon túl minimális elvárásként szükségesnek látjuk az egyéb szabályok, rendelkezések hatálybaléptetésének újragondolását, ami értelmezésünk szerint nem jelentené minden pont elhalasztását, hiszen pl. az új ösztöndíjrendszer bevezetését, illetve a kerettantervektől való eltérés lehetőségét bármikor támogathatónak látjuk.

A fenti fontos intézkedéseken túl most két rendkívül aktuális problémára is felhívjuk a figyelmet. Ezek közül a tankönyvrendelés ezekben a hetekben aktuális folyamatát kénytelenek vagyunk összekapcsolni a módosított NAT kérdésével. Ebben az esetben, mivel az új és módosított tankönyvek nem készültek el, a könyveket látatlanban kellene megrendelni, és ez már önmagában egy olyan feszültségpont, melyet egyetlen intézkedéssel, az alaptanterv bevezetésének elhalasztásával lehetne enyhíteni.

A másik mindinkább sürgető kérdés az érettségi és a szakmai vizsgák ügye. Úgy látjuk, hogy fogy az az idő, amin belül az érintetteknek konkrét tájékoztatást szükséges adni. Ezen a ponton rendkívül fontosnak tartjuk, hogy a megfogalmazható alternatív megoldásokat együtt dolgozza ki a rendelkezési jogkörrel és felelősséggel felruházott oktatásirányítói oldal és a gyakorlati megvalósíthatóságot könnyebben áttekintő érintettek.  E gondolatot követve hívjuk fel a figyelmét arra, hogy az alternatív vizsgaidőpontok meghatározásába, a vizsgák esetleges újszerű lebonyolításának kidolgozásába feltétlenül vonják be a szakmai és érdekvédelmi szervezeteket és a diákság képviselőit.

Végezetül hadd emlékeztessük ezen levélen keresztül is a döntéshozókat és a magyar társadalom minden olyan tagját, akinek módjában áll másokon segíteni, hogy közösen tegyünk meg minden tőlünk telhetőt a speciális nevelésű igényű, a nehéz sorsú családokban élő és a gyermekvédelmi szakellátásban nevelkedő gyermekekért. Ők semmi esetre se maradjanak ellátás nélkül, lehetőleg számukra még a leginkább hátrányos helyzetű településeken is legyen biztosítva a távoktatás hatékony és reális formája, és értékelésük is igazodjék sajátos helyzetükhöz.

Tisztelt Miniszterelnök Úr! Tisztelt Miniszter Urak!

Kérjük, gondolják át a fenti javaslatainkat, hiszen ezekben a vészterhes időkben fokozottan kell törekedni az élet minden területén arra, hogy lehetőleg a különféle intézkedés mögött minél szélesebb támogatottság legyen, és a közmegegyezés kialakításában a mindenkori irányítók, vezetők felelőssége a nagyobb.

Budapest, 2020. március 30.

Civil Közoktatási Platform

Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete

Pedagógusok Szakszervezete

Csatlakozó szervezetek:

Agóra Oktatási Kerekasztal

Akadémia Határok Nélkül

Alapítványi és Magániskolák Egyesülete

Alternatív Diákközpontú Oktatásért Mozgalom (ADOM)

Civil Kollégium Alapítvány

Csak Együtt Van Esély – szülői érdekvédelmi csoport az SNI-s gyermekekért

Demokratikus Ifjúságért Alapítvány (DIA)

Diákszolidaritás Akció

Hálózat a Tanszabadságért

Hívatlanul Hálózat

Igazgyöngy Alapítvány

Keresztény Pedagógus Társaság

Keresztény Pedagógusok Szakszervezete

Könyvtárostanárok Egyesülete

Magyar Környezeti Nevelési Egyesület

Magyar Pedagógiai Társaság

Magyartanárok Egyesülete

Oktatási Vezetők Szakszervezete

Osztályfőnökök Országos Szakmai Egyesülete (OFOE)

Szülői Hang Közösség

Szülői Összefogás Gyermekeink Jövőjéért

Tanítanék Mozgalom

Tankönyvesek Országos Szövetsége (TANOSZ)

Történelemtanárok Egylete

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ