Az elsősorban közlekedési szakszervezeteket tömörítő Munkástanácsok Zala Megyei Szövetsége szerint nem normális, extrém helyzetben (a mostani vészterhes, vírus uralta időszak kiváltképp az) nem normális viszonyok kezdhetnek el uralkodni. Elhatalmasodhat a türelmetlenség, indulatok feszülhetnek egymásnak, elfelejtjük az empátia szükségességét. Elkapkodott, végiggondolatlan döntések, intézkedések születhetnek. Ez a helyzet hatványozottan lecsapódik a munka világában is. Ott, ahol a mostani állapotok különösképpen feltételezik a munkáltatói és a munkavállalói képviseletek konstruktív együttműködését, a problémamegoldás mindenekelőtti szándékát.

A Zalai Munkástanácsok nem tartják szerencsésnek a Volánbusz Zrt-nél a menedzsment és egy kb. 1.700 fős szakszervezet (a cég talán legnagyobb hatású szervezete) közötti rendkívül fagyos viszonyt. A szakszervezet kritikája az volt, hogy a cégvezetés nem tesz meg mindent a munkavállalók és az utazó közönség egészségének megóvása érdekében, a menedzsment pedig sajtóközleményben cáfolta a vádakat. A maga módján mindkét félnek egyszerre igaza van és nincs is. A szakszervezet jogosan tette szóvá, hogy számos feltétel hiányzott az autóbuszvezetők egészségének megóvásához, a menedzsmentnek pedig abban, hogy ilyen helyzettel a munkáltatók nem szembesültek, nincsenek bevált gyakorlati modellek. Ugyanakkor mindkét félnek felróható, hogy hiányzott az önmérséklet, a mértéktartás és a közös felelősségvállalás most mindent felülíró parancsa. Ellenben az autóbuszvezetők jelesre vizsgáztak ebben az emberpróbáló időben. Akinek nem vagy kevés volt a fertőtlenítő szere, kapott a kollégájától, egymást segítették. Nyitott volt a fülke? Lezárták egy partvisnyéllel, leleményesen megoldották a kordont és az utasok vették a lapot, legalábbis a döntő többsége. És feltétlenül szólni kell a karbantartók és az üzemeknél dolgozó ügyviteli alkalmazottak helytállásáról is.

Krízishelyzet van, előfordul, hogy ingerlékenyebbek, frusztráltabbak vagyunk a megszokottnál, az összefogáskényszert azonban tudomásul kell vennünk, ez megkerülhetetlen munkáltató és szakszervezetek között. Felül kell emelkednünk vélt vagy valós sérelmeinken, szimpátia-antipátia viszonyainkon.

A zalai érdekvédők szerint a Volánbusz Zrt. vezetésének pedig be kell látnia, hogy az az érdekegyeztetési mechanizmus, miszerint közel 20 ezer munkavállaló sorsáról 2-3 emberrel kíván egyeztetni, tarthatatlan. Ennyi munkavállalói képviselő képtelen szintetizálni ekkora munkavállalói kör érdekét, akaratát, viszonyulását a mindennapi munkavégzés körülményeihez. Most más idők járnak, mint egy rossz álmon, bízzunk benne, hogy mihamarabb túl leszünk ezen az extrém helyzeten.

Mindenesetre a járvány elmúltával több tekintetben is új fejezet kezdődik a munka világában is. Most – tetszik, nem tetszik – egyenrangú partnerként az együttműködés, a közös felelősségvállalás idejét éljük, mondhatni: ez korkövetelmény.

A Szövetség hangsúlyozza: most az egészségvédelem elsődlegességet kell, hogy élvezzen! A rendkívüli helyzet elmúltával azonban a szakszervezeteknek a munkáltatóval közösen a munkaerő-helyzet felbillenésével a munkahelyek megőrzését és a munkabérek (különösképpen a kialkudott emelt összegű keresetek) megtartásáért, biztosításáért kell erőiket nyomatékkal latba vetniük.

 

 

Horváth László

elnök

Munkástanácsok Zala

Megyei Szövetsége

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ