A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) legutóbbi javaslatai a koronavírus járvány okozta gazdasági nehézségek kezelésére, több mint egyszerű válságkezelési kívánság a kormány felé. Ez egy nyílt támadás a munkavállalók jogai ellen. Az MGYOSZ tagjai kimutatták, hogy mennyire tartják azokat a magyar munkavállalókat, akik munkájából származik a profitjuk.  

A kormány a 47/2020. (III. 18.) kormányrendeletében megszüntette a kollektív munkavállalói jogokat, a vészhelyzet időtartamára. Azonban láttuk már, hogy a válságok kezelésére a munkavállalók kárára hozott törvények, a kormányok ígéretei ellenére sem szűnnek meg azok megszűnése után. Ha az MGYOSZ javaslatai fogadókészségre találnának a kormányzatnál, akkor visszafordíthatatlan károkat okoznának a vészhelyzet utáni gazdasági talpra állásban is.

A munkaköri leírástól eltérés, a csoportos létszámcsökkentési szabályok enyhítése vagy a munkaidő beosztásának enyhítése mind olyan kérés, ami megvalósulása esetén a munkaadók kényúrként rendelkeznének a munkavállalóik felett.

Ezek a munkaadók pár hónapja még azért panaszkodtak, hogy nem találnak elegendő szakképzett munkavállalót. Most ahelyett, hogy igyekeznének megtalálni a kompromisszumot, megtartanák a kollégáikat, inkább rövidtávú érdekeik mentén alakítatnák át a Munka törvénykönyvét, hogy könnyebben elbocsájthassák, vagy éppen korlátlanul túlóráztathassák őket.

Remélhetőleg a világ és Magyarország gazdasága pár hónapon belül ismét növekedési pályára áll. Akkor a MGYOSZ tagjai ismét tanácstalanul fognak szétnézni a munkaerőpiacon, nem lesz elegendő „rabszolgájuk”, hiszen a ma még itthon maradtak közül is külföldre menekül majd aki teheti.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés is egyetért azokkal a javaslatokkal, amelyek inkább a jövedelmüktől eleső munkavállalókat támogatná. Európa több országában akad jó példa a vírusjárvány miatt kialakuló szociális válság elleni lépésekre. Az ÉSZT inkább ezeket ajánlja a kormány figyelmébe.

ÉSZT