A koronavírus terjedésével egyre több korlátozó intézkedésre lehet számítani. Most mindennél fontosabb a munkáltatók és munkavállalók közötti folyamatos tájékoztatás, az együttműködés és a mindenki számára előnyös megoldások kidolgozása. Az alábbi tájékoztató 3 részből áll, az első a munkaügyi vonatkozás, a második a vállalkozás gazdasági érdekeire a harmadik néhány mondat erejéig az emberi oldalra helyezi a hangsúlyt. Az ado.hu cikke.

 1. rész

A Kormány különleges helyzetben jogosult felfüggeszteni bizonyos törvények alkalmazását, de mivel erre irányuló döntés még nem született, az alábbi ismertető a jelenleg hatályos jogszabályok szerinti eljárást tartalmazza, gyakorlatias megközelítésből.

Tájékoztatási kötelezettség:

• munkáltató kérheti a munkavállalóktól, hogy előzetesen jelentsék be:
• külföldi útjukat,
• ha a környezetükben megbetegedés történt;
• munkáltató tájékoztassa a munkavállalókat, hogy amennyiben észleli, hogy beteg a munkavállaló, az alábbiak szerint köteles eljárni:
• megtagadja a foglalkoztatást,
• gondoskodik róla, hogy ne érintkezzen a többi munkavállalóval,
• felhívatja a háziorvosát, ezért minden munkavállalónak álljon rendelkezésére az orvosa neve, telefonszáma (ha beleegyezik, célszerű esetleg előre bekérni minden munkavállalótól az adatokat, illetve felvenni a kapcsolatot az üzemorvossal. Amennyiben betegség gyanúja esetén a háziorvost nem lehet elérni, a mentőket kell hívni);
• koronavírus tüneteiről (láz, fáradtság, száraz köhögés, de lehet még izomfájdalom, orrdugulás, orrfolyás, torokfájás, hasmenés, légszomj), továbbá a megelőzésről is érdemes tájékoztatni a munkavállalókat.

Az alábbiakban tekintsünk át néhány életszerű helyzetet.

Ha folyik a termelés, a munkáltató rendesen üzemel: ez esetben a dolgozónak munkavégzési kötelezettsége van, de a munkáltató kötelezettsége biztosítani az egészséges munkavégzés feltételeit, tehát például:

• kézfertőtlenítőt, munkakör függvényében kesztyűt biztosítani;
• ha kockázatosnak ítéli a munkahelyen történő megjelenést, és megoldható, az otthoni munkavégzést elrendelni. Ekkor munkaidőben a munkavállalónak rendelkezésre kell állnia, munkát végeznie, és köteles a munkavégzésre vonatkozó szabályokat betartani. Ez ugyanolyan munkavégzésnek minősül, mint a normál munkavégzés, ugyanúgy munkabér jár részére.

 Ha a munkáltató dönt úgy, hogy bizonyos ideig nem, vagy csökkentett időben/teljesítménnyel üzemel:

• a munkavállalónak állásidőre járó alapbért kell fizetni (mintha ’dolgozna’);
• az időbeosztás, munkavégzés, esetleg munkakörök átszervezése javasolt;
• ha megoldható, a munkáltató otthoni munkavégzést rendelhet el;
• a munkáltató szabadságra küldheti a munkavállalót annyi időre, ahány nappal munkáltatóként rendelkezik, amennyiben a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkavállalónak. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek.

 Ha vis major (elháríthatatlan külső ok, pl. járvány miatt kihirdetett zárlat) miatt nem lehetséges a munkavégzés:

• nem jár bér a munkavállalónak, de ettől el lehet térni természetesen, a munkavállaló javára, ezért javasolt a mindenki számára optimális megoldásra törekedni.

 Ha a munkavállaló azért nem megy dolgozni, mert ’fél’, de nincs megalapozott oka rá, nincs orvosi igazolása, nem beteg, ugyanakkor a munkáltató biztosítja az egészséges munkavégzés feltételeit:

• munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek.
• munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér);
• munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá – ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).
• munkajogi szempontból munkáltatói szankciót vonhat maga után, igazolatlan távollétnek minősül, vagy – jelenleg – akár munkaviszony megszüntetésének is indoka lehet. Utóbbi, drasztikus lépés előtt javasolt mindkét fél számára optimális megoldásra törekedni.

 Ha a munkavállaló jogosan tagadja meg a munkavégzést, mert nincsenek biztosítva az egészséges munkavégzés feltételei, a munkahelyen magas a fertőzés kockázata:

• részére munkabér (állásidőre járó bér) jár, akkor is, ha nem megy be dolgozni. Ugyanakkor ez idő alatt is munkára képes állapotban rendelkezésre kell állnia.

 Ha a munkavállaló járványügyi zárlat miatt (karanténban van, ő vélhetően nem beteg, de a környezetében fertőzött valaki) nem tud megjelenni munkahelyén:

• a munkáltató köteles más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg foglalkoztatni – leginkább az otthonról történő munkavégzés a járható út, ha megoldható;
• ha más munkahelyen/munkakörben nem foglalkoztatható: keresőképtelennek minősül, és a keresőképtelenség első napjától kezdve táppénzre jogosult.

 Ha a gyermekkel kell otthon lenni, mert nincs iskola/óvoda, és nincs, aki vigyázzon rá – de egyébként mindenki egészséges:

• munkavállaló kiveheti a szabadságot, amennyivel ő rendelkezik, ha a szabadság kezdetének időpontját 15 nappal hamarabb jelezte a munkáltató felé. El lehet tekinteni a 15 nappal korábbi közléstől, ha a szabadság időpontjáról közösen megegyeznek a felek;
• munkavállaló kérhet munkavégzés alóli mentesítést, mely időszakra megegyezhetnek a munkáltatóval a díjazás mértékéről (ez a díj lehet akár alacsonyabb is, mint a minimálbér);
• munkavállaló kérhet fizetés nélküli szabadságot: ha a munkáltató engedélyezi, az adott időszakot jelenteni kell a NAV felé, továbbá – ezen időszak alatt szünetel az egészségbiztosítási járulékfizetés – a munkavállalónak fizetnie kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó).

Fentieket összegezve a lehetőségek:

• átszervezés: munkakör, munkaidő, stb.,
• otthoni munkavégzés,
• szabadság kiadása,
• fizetés nélküli szabadság: a munkavállaló kérelmére!,
• munkavégzés alóli mentesítés: ha a munkavállaló kéri a díjazás megegyezés függvénye; ha a munkáltató rendeli el, akkor állásidőre járó alapbért kell fizetni részére,
• táppénz.

Kiemelten fontos a könyvelővel, bérszámfejtővel való szorosabb együttműködés is. A szakembereknek tudniuk kell a fent írt, bekövetkező helyzetről, bárminemű változásról.

2. rész

A veszélyhelyzetre való tekintettel a Pénzügyminisztérium vezetésével megalakult Pénzügyi Akciócsoport, melynek feladata az új államháztartási rend kialakítása. Megalakult továbbá a  Gazdasági Újraindítási Akciócsoport, amelynek feladata a koronavírus világjárvány magyar gazdaságra gyakorolt hatásainak ellensúlyozása. Tehát honatyáink már dolgoznak azon, hogy a gazdaság hirtelen, nagy mértékű de átmeneti hanyatlását átvészeljék a vállalkozások. További információ, hogy az EU kidolgozta és megszavazta a gazdasági kármentesítésre vonatkozó programját, beruházási támogatást fog nyújtani a tagállamoknak, emellett hitelt biztosít a legnehezebb helyzetbe került ágazatok vállalatainak.

Ettől függetlenül soha nem volt még ennyire nélkülözhetetlen a kommunikáció, az összetartás, és a rugalmasság mind a munkáltatók, mind a munkavállalók részéről.

Koronavírussal kapcsolatban mindenki másképp gondolkozik, van aki retteg, van aki nem veszi komolyan, én személy szerint a megelőzést tartom célszerűnek. A hétköznapokban megtanultunk kezet mosni, tüsszenteni, távolságot tartani, hogy igyunk sok folyadékot, együnk sok C vitamint. Veszélyhelyzetet hirdettek ki, valóban legyünk körültekintőbbek, de az élet megy tovább, éljük!

Nekünk, szakembereknek a munkavállalók biztonságát, ugyanakkor a vállalkozások gazdasági érdekét is szem előtt kell tartani, mi ebben tudunk segítséget nyújtani. Ez a jelenlegi helyzetben nagy kihívás számunkra, de – a többi szakember nevében is szólva – minden tőlünk telhetőt megteszünk azért, hogy a vállalkozások átvészeljék ezt az időszakot.

Vállalkozóként:

Egy mindenki számára új és idegen helyzet állt elő. A pánik helyett alkalmazkodjunk a folyamatosan alakuló körülményekhez. „Reméld a legjobbat, de készülj fel a legrosszabbra.”

Itt az idő számot vetni:

• mennyi a vállalkozás tartaléka,
• mennyi az átlagos havi költsége (rezsi, járulékok, stb.),
• ha leáll a termelés vagy bezár az üzlet, van-e ’passziválható’ jövedelemforrás. Például a házhoz szállítást meg lehet-e oldani, online értékesíthető-e a termék, szolgáltatás. Ha igen, érdemes felkészülni, weboldalt létrehozni, marketingest keresni, megbízható számítógépet vásárolni, stb., továbbá akár átcsoportosítani a munkavállalók munkakörét, munkaidejét;
• ha nincs átcsoportosítható jövedelemforrás, fontos tisztában lenni azzal, hogy a meglévő, alapvető költségek mellett mennyi ideig tart ki a vállalkozás vagyona/tartaléka. Ezt követően érdemes átnézni, hogy a költségek mivel és hogyan csökkenthetők minimumra.

Vigyázzunk a szakemberekre! Nem szükséges részletezni, hogy mennyire nehéz jó szakembert találni. Legyen az könyvelő, bérszámfejtő, marketinges, stb.

• A minimális költségbe kalkuláljuk bele a folyamatosan igénybe vett szolgáltatásra szerződtetett szakember díjazását is! Egy jó szakembernek mindig lesz munkája, viszont a vállalkozásnak egyáltalán nem mindegy, hogy ki képviseli. Ez a nehéz időszak pedig nem tart örökké, és ha valaki már pl. hónapokig nem fizette a vállalkozás a könyvelési díjat, és nem is kommunikálta le ezt a könyvelővel, utána már hiába keresi meg őt a vállalkozás újbóli fellendülésekor, nem valószínű, hogy az adott szakember elvállalja ismét a cég képviseletét.
• Esetükben a díjazáson csökkenteni nehezebb:
• a marketingesre lehet, hogy bizonyos vállalkozási formák esetén kevésbé lesz szükség, némelyeknél viszont most lesz csak igazán;
• könyvelőnek, bérszámfejtőnek ugyanúgy minden hónapban el kell készítenie a bevallásokat, itt csak a számla mennyiségének hosszú távú, drasztikus csökkenése, és a munkavállalók száma csökkentheti a költséget valamelyest;
• ha átmenetileg fizetőképtelenné válna a cég (ami majdnem kizárt, ha van elegendő tartalék, továbbá az átcsoportosítások, és a jövedelem passziválása sikeres) mindenképp a kommunikációra, közös megegyezésre van szükség;
• ha nem akarjuk elveszíteni a szakembert, aki a vállalkozásunkat képviseli, fontos tudni, hogy hosszú távon az együttműködés csak akkor mindenki számára pozitív, ha tudunk egymás helyzetéről, és megvan a kölcsönös tisztelet, elismerés és a bizalom. Ezek érdekében nélkülözhetetlen a határidők betartása – szakember oldaláról a bevallások, jelentések küldése a hatóság felé, a vállalkozás oldaláról pedig a szakember felé a számlák, munkaidő-nyilvántartás, egyéb dokumentumok időben történő leadása, továbbá a díjának határidőig történő kifizetése. Bármi okból történő csúszás esetén fontos jelezni azt, bármilyen kellemetlen, a szakember értékelni fogja az őszinteséget. Alapvető jelezni a kiegyenlítés pontos dátumát, és ha a szakember (vélhetően) megértő és beleegyezik a halasztásba, ezt a dátumot alapvető tartani is. Az egyenes, korrekt ügyfeleket minden szakember értékeli.

Munkáltatóként:

Vigyázzunk a munkavállalóinkra! Az utóbbi években egyre nehezebb volt jó munkaerőt találni, ezért ha vagyunk abban a szerencsés helyzetben, hogy találtunk egy kiváló munkaerőt, ne engedjük el!

• A fenti minimális költségbe kalkuláljuk bele a munkavállaló után fizetendő közterheket. Lehet átszervezni, minimalizálni, részmunkaidőre csökkenteni a munkavégzését, vagy a munkakört módosítani – ez mind egymás közti kommunikáció és megegyezés kérdése. Ha nagyjából 2-3 hónap alatt elmúlik a ’veszély’, ne kelljen teljesen a nulláról felépíteni újra a vállalkozást, hanem a meglévő dolgozók, akik jól végzik a munkájukat, lendületesen részei lehessenek a vállalkozás újbóli felvirágoztatásának. Nélkülük sokkal nehezebb lenne.
• Apró gesztusok is sokat számíthatnak ilyenkor, érdemes elgondolkozni, hogy mi az, ami még semmilyen szempontból nem különösebben megterhelő a vállalkozás számára, viszont a munkavállalók felé törődést közvetít. (kisebb engedmények, ha dolgozna a munkavállaló gyermek megőrzést biztosítani, stb.)
• A munkavállaló – ha megfelelően van felé lekommunikálva – hálás lesz, hogy a nehéz helyzetben is tett kenyeret az asztalára a munkáltatója, a vállalkozásnak pedig érdeke, hogy hálás, jó munkavállalói legyenek. Persze továbbra is fontos az együttműködés. A munkavállaló tudjon róla, hogy ha nehezebb időszakon megy keresztül a vállalkozás, de érezzék, hogy ennek ellenére nem akarjuk magukra hagyni őket, fontos a dolgozók és családjuk léte (a jóléte majd később). Az esetleges megszorítások, átcsoportosítások mind a munkavállalók érdekében is történnek – hogy ne kelljen megválni tőlük, ugyanakkor megmentsük a céget is. Áthidaló megoldásokat kell találni, de a jó munkaerőt nem célszerű elengedni, ugyanis ha elmúlik a ’baj’, kicsi a valószínűsége, hogy ismét a mi vállalkozásunkban szeretnének majd dolgozni.
• A fentiek fordítva is igazak természetesen, a munkavállalónak is rugalmasnak kell lennie, mi is most tudjuk meg, hogy számíthatunk-e rájuk. Amennyiben a munkavállaló felismeri a helyzetet és a törődést, talán sok-sok évre nyerünk magunknak egy vagy több olyan dolgozót, aki szívvel-lélekkel kitart a vállalkozás mellett, és az érdekeit képviseli.

Munkavállalóként:

Becsüljük meg, ha kitart mellettünk a munkáltatónk, a vállalkozását minden tekintetben próbára tevő időszakban is!

• Teljesen természetes, hogy mindenki félti a megélhetését, a legkülönbözőbb élethelyzetekben élnek az emberek. Van, aki egyik hónapról a másikra él, van ahol több gyermek van, esetleg még a szülő egyedül is neveli őket, albérletet vagy lakáshitelt fizet, és még sorolhatnám. De nélkülözhetetlen felismerni, hogy a jelenlegi helyzetet a legtöbb vállalkozás megérzi – még azok is, akik stabil lábakon állnak. A vállalkozásoknak most nagyon fontos, hogy ’életben’ tudjanak maradni, és hosszú távon továbbra is munkahelyeket tudjanak biztosítani. Munkavállalóként vegyük észre, ha a munkáltató áthidaló megoldásokat keres, a vállalkozás életben tartása mellett gondoskodik arról, hogy a munkavállalók ne kerüljenek az utcára. A megoldás teljesen változó lehet az adott vállalkozás tevékenységi köre, elhelyezkedése szerint, ezért bízzunk abban, hogy munkáltató a lehetőségei szerinti legjobb megoldásra törekszik.
• Ebben az időszakban nagyon nehéz munkát találni, de ha elmúlik a ’veszély’ ugyanúgy szükség lesz a jó munkaerőre, mint eddig. Ezzel a vállalkozások is tisztában vannak, de ha a cég nem éli túl ezt az időszakot, munkát sem tud biztosítani. Nélkülözhetetlen a türelem, a megértés, a bizalom, a munkáltató felelősségteljes döntéseinek elfogadása. Fontos, hogy értékeljük, ha a munkáltató továbbra is gondoskodik arról, hogy ne maradjunk jövedelem/egészségügyi ellátásra való jogosultság nélkül. Ha a munkáltató érzi, hogy értékeljük a pozitív hozzáállást, amennyire lehet mi is rugalmasak vagyunk és megértőek, a veszélyhelyzet elmúltával, hosszú távon nyerhetünk magunknak egy biztonságot nyújtó, stabil munkahelyet.

Vállalkozás szünetelése:

• Egyéni vállalkozó szünetelhet, amennyiben nincs munkavállalója. Ha nem végez tevékenységet, lehetősége van a vállalkozását minimum 30 napra, legfeljebb 2 évig szüneteltetni. Meggondolatlan megszűntetés nem javasolt, ugyanis katásként leghamarabb csak 2022.01.01-el indíthatna újra katás vállalkozást. Átmeneti megoldásként a szünetelés lehet a jó döntés. Ez idő alatt a katás egyéni vállalkozó mentesül a kata fizetés alól, a főállású egyéni vállalkozónak azonban nem lesz egészségügyi ellátásra való jogosultsága, tehát egyészségügyi szolgáltatási járulékot kell maga után fizetnie. (2020-ban 257 Ft/nap; 7 710 Ft/hó). Szünetelés bejelentésére könyvelő segítségét javasolt igénybe venni.
• Gazdasági társaság (bt., kft., stb.) nem szünetelhet, azonban lehetőség van csökkenteni az ügyvezető és/vagy tulajdonos közterheit, amennyiben a társasági szerződésben vagy taggyűlési határozatban rögzítettek megengedik, továbbá a személyes közreműködés jellege és időtartama megkívánja. Ezzel kapcsolatban is könyvelő, adótanácsadó vagy tb-, bérügyintéző segítségét javasolt igénybe vanni. A felsorolt szakemberek a helyes elbírálás menetéről és a személyre szabott optimalizálásról a könyvemből tájékozódhatnak (őszintén nem tudok egyéb közérthető forrást javasolni, ahol viszonylag gyorsan elérhetőek a szükséges információk).

3. rész

Átnéztük a munkaügyi tényállást, taglaltuk a vállalkozás gazdasági érdekét, most néhány szót ejtenék az átmenetileg bizonytalanná vált helyzet emberként történő megéléséről is. Nem szokás, de most elengedhetetlennek tartom, hiszen ez a tájékoztató ezzel együtt ’kerek’. Most talán az egész világ megállt egy pillanatra, értékrendek változnak, fontossá válik, ami eddig nem volt az, és jelentéktelennek tűnik, amit néhány hete még a legnagyobb problémaként éltünk meg. Tudom, hogy csak a hozzáálláson kell picit változtatni, és valahogy minden könnyebb – pedig mind ugyanazt éljük meg. A vírus terjedésének megelőzéséről rengeteg információt találunk a neten, ezeket amennyire csak tudjuk, természetesen tartsuk be!

A felszabadult időt pedig töltsük hasznosan! Ha kényszerűségből ugyan, de nem tudunk annyit dolgozni, mint szeretnénk, olvassunk, tanuljunk:

• vásároljunk a munkánkhoz kapcsolódó szakkönyveket, tankönyveket, amelyek által fejlődhetünk – házhoz szállítják, vagy e-book formában is tökéletes;
• vállalkozóként kutassunk fel új beszállítókat, tájékozódjunk a termék vagy szolgáltatás-palettánk későbbi bővítéséről, legyünk kreatívak;
• a konferenciák, előadások legtöbbje már online formában is elérhető, érdemes ezzel a lehetőséggel is élni;
• tanácsadás, konzultáció szakemberrel vagy tanárral szintén megoldható interneten keresztül, akár nyelvet is tanulhatunk;
• használjuk a kényszerűségből felszabadult időt arra, hogy figyeljünk magunkra, a környezetünkben élőkre, beszélgessünk, játsszunk a gyerekekkel, kezdjük el olvasni a könyvespolcon felhalmozott, de eddig csak vágyakozva figyelt könyveinket, rakjunk rendet ’kívül’ és ’belül’ egyaránt! Hozzuk ki a legjobbat és a legtöbbet a nem általunk választott, de élt helyzetből!

Remélem a fenti összefoglaló hasznos segítséget nyújt, és arra az összetartásra ösztönöz mindenkit, amire mindannyiunknak szükségünk van ebben az időszakban, hiszen most emberségből is vizsgázunk.

Én egy nagyon fontos dolgot megtanultam édesanyámtól, aki míg köztünk volt, mindig nevetett. Minél nagyobb volt a „baj”, annál hangosabban. Folyton megviccelt valamivel. „Nevess! Ha nincs baj azért, ha van azért, mert így könnyebb átvészelni!” Vigyázzunk magunkra és egymásra!

Forrás: ado.hu