Magyarország miniszterelnökéhez, a magyar kormányhoz, a magyar parlamenti képviselőkhöz. Minden magyar emberhez, akinek fontos a nemzeti kultúra ügye!

„A kulturális örökséghez tartozó javak múltunk és jelenünk megismerésének pótolhatatlan forrásai, a nemzeti és az egyetemes kulturális örökség egészének elválaszthatatlan összetevői; szellemi birtokbavételük minden ember alapvetőjoga” /1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről/

„Egy nemzet ereje a kiművelt emberfők sokaságában rejlik” vallotta Széchenyi István, és ezt a szavak szintjén egy politikus sem tagadja. Mégis, a nemzeti kultúra alapintézményei, a könyvtárak, múzeumok, levéltárak, művelődési otthonok működési feltételei szinte semmit sem javultak az elmúlt években. Futballpályák épültek az utóbbi tíz évben, nem művelődési házak, könyvtárak és múzeumok. Ugyanakkor egy megyei jogú város közművelődési intézményei legalább akkora látogatószámot produkálnak, mint a nemzeti bajnokság teljes évi nézőszáma! Ma Magyarországon a stadionépítések, a sportakadémiák és látványsportok támogatása nemzetstratégiai ügy, de olyanra példa még nem volt, hogy ilyen beruházások, alapozták volna meg a gazdaság fejlődését, ezzel ellentétben a kultúra támogatása több országban is sikeresnek bizonyult.

A kultúra jelenlegi sanyarú helyzete szembetűnő, ha a területen dolgozók béreit nézzük. A KSH adatai szerint ma Magyarországon a bruttó átlagbér 359 800 Ft, amely nettó: 239 267 Ft! A kultúrában dolgozók bére ennél sokkal kisebb. Bértábla alapján kapják fizetésüket, a közalkalmazotti bértáblát pedig 11 éve – 2008-ban – módosították utoljára és fizetési alapértékei azóta sem változtak.

Az éves rendszerességgel történő minimálbér emelések „eredményeként” a bértábla tételeinek nagy része elmarad a garantált bérminimumtól, így érvénytelenné vált. A túlhaladott rész a bértáblának nem kevesebb, mint 76%!

  • -Ez azt jelenti, hogy e területen dolgozó munkavállalók döntő része garantált bérminimumért dolgozik. A pályakezdő és a nyugdíj előtt álló közalkalmazott egyaránt.
  • – Ez azt jelenti, hogy az érettségizett pályakezdő is pont annyit keres, mint egy 12 éve dolgozó tudományos munkatárs.
  • – E szerint a kormány annyira becsüli meg a tudást, hogy a legmagasabb tudományos fokozattal rendelkező közalkalmazott pályája végén a bértábla szerint kevesebb bért kap, mint az átlagbér,

nettó: 213 961 Ft-ot!

  • Összegezve a mai Magyarországon nem érték a tudás!

Forintban kifejezhetetlen értékek őrzői ezek az intézmények, de forintban nagyon is kifejezhető az az érték, amit ezen intézményekben a művelt, tájékozott munkavállaló létrehoz a munkájával.

A cselédbéren foglalkoztatott munkavállalók vajon meddig képesek megőrizni a rájuk bízott nemzeti kincseket, és meddig képesek biztosítani ezen értékek közzétételét?  Közművelődési és közgyűjteményi szakemberek hiányában, hogyan lesz képes megőrizni a nemzet kultúráját, értékeit? Nem a konzumkultúra fosztja meg a nemzetet kultúrájától, hanem a kormányzat érdektelensége.

Kulturális örökségünk emlékeit őrző múzeumaink és levéltáraink a nemzeti örökség kincstárai, a könyvtárak a szellem kincseinek bankjai, ahol mindenki a tudáshoz juthat.

A nemzeti kultúra templomai a művelődési intézmények a nemzeti és az egyetemes emberi kultúra értékeit közvetítik minden magyar polgárnak.

Követeljük Magyarország kormányától és a magyar parlamenttől, hogy biztosítson tisztességes béreket a közművelődés és közgyűjteményi területeken dolgozóknak!

Ne a garantált bérminimumhoz süllyessze le a béreket, hanem legalább a nemzetgazdasági átlagbér színvonalára emeljefel! Kezdjen érdemi bértárgyalásokat az érdekvédelmi szervezetekkel és 2020-ra érzékelhető módon emelje az ágazat béreit.

  • Könyvtár nélkül nincs esélyegyenlőség
  • Múzeum nélkül nincs nemzeti emlékezet
  • Levéltár nélkül nincs hiteles nemzeti múlt
  • Közművelődés nélkül nincs nemzet

Kérünk mindenkit, hogy támogassa a nemzeti kultúra ügyét és a kultúrát őrző munkatársak követelését. Bízunk minden becsületes, értékettisztelő ember támogatásában.

Budapest, 2019. december 2.

Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) országos elnöksége

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ