Nemcsak a minimálbért, hanem a nyugdíjakat, a családi pótlék, a GYES és az árvaellátás összegét, valamint az otthonápolási díjat is sürgősen emelni kell – reagált közleményben a Magyar Szakszervezeti Szövetség a Pénzügyminisztérium pénteken – december 20-án – közzétett elemzésére, miszerint a novemberi adatok alapján a tavalyihoz képest jelentősen nőtt a kormány bevétele. A MASZSZ ezért az eddigieknél is határozottabban szorgalmazza a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórumát (VKF) mielőbbi összehívását, hogy érdemben tárgyalhassanak végre a béremelés mértékéről.

Most, hogy a PM nyilvánosságra hozott elemzéséből is kiderült, a tavalyinál jóval dinamikusabban nőtt az államháztartási bevétel, a Magyar Szakszervezeti Szövetség még inkább indokoltnak tartja a kétszámjegyű, legalább 10 százalékos – akár ennél is több – béremelést. Ezzel azonban nem éri be a mintegy 130 ezer embert képviselő szakszervezeti szövetség, a közzétett számok alapján határozottan állítja, ebből a pluszból már kell, hogy jusson nyugdíjemelésre, a családi pótlékok rendezésére, a GYES, az árvaellátás és az otthonápolási díj rendezésére is – szögezte le Kordás László. A MASZSZ elnöke mindezt azzal támasztotta alá, hogy a PM részletes jelentéséből is egyértelmű: jól jártak a vállalkozók és a kormány is. A jelentős növekedésből kell, hogy jusson a minimálbérért dolgozóknak és mindazoknak, akiket évek óta háttérbe szorít a kormány – szögezte le Kordás. Ehhez azonban minél előbb össze kell hívni a VKF – jelentette ki, hozzátéve, hogy a szövetség kész a tárgyalásokra, az egyeztetésekre.

Az elnök felhívja a figyelmet a bérek között tátongó óriási szakadékra is, amelynek kialakulása és évek óta tartó konzerválása mindenképpen a kormány és a vállalkozók felelőssége. A MASZSZ megrendelésére a Policy Agenda idén is kimutatta: döbbenetes a béregyenlőtlenség, s ezt a torz helyzetet az egykulcsos adórendszer is konzerválja. A legjobban kereső, alig több mint 400 ezer ember – a munkavállalók 10 százaléka – tavaly annyit vitt haza, mint az alacsony jövedelműek kétharmada, csaknem 2,8 millióan. Másfél millióan azonban a létminimum összegénél, 94 820 forintnál is kevesebbet keresnek havonta.  

Elérkezett az idő, hogy ezt a végtelenül igazságtalan helyzetet rendezze a kormány, hiszen éppen most adta hírül, hogy a vártnál jelentősebb többletre tett szert. Ebből a munkavállalóknak is jár. Most ők következnek – jelentette ki határozottan Kordás László.

 

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ