Befektetés a gondozásba

A dolgozó emberek számára semmi sem fontosabb, mint tudni, hogy gyermekeiket és az idős hozzátartozóikat megfelelő gondozásban részesülnek.

Az ápolás, különös tekintettel a kisgyermekre és az idős emberekre, az egyik leggyorsabban növekvő ágazat Európában. Becslések alapján az ápolásban körülbelül nyolc millió embert foglalkoztatnak, azaz a teljes munkaerőben dolgozók körülbelül 5% -át. Az ápolásban dolgozók túlnyomó többsége, 88,2% -a nő.

Az ápolás élvonalában dolgozó emberek szerepe létfontosságú, amely nélkülözhetetlen a gyermekek és a hozzátartozóik jólétéhez, valamint ők teszik lehetővé a kisgyermekes szülők és idős hozzátartozókkal rendelkezők számára, hogy dolgozni tudjanak megélhetésükért.

Ugyanakkor az ápolási munka, amelyet a legtöbb esetben nők végeznek, alulfizetett és alulértékelt, a és nagy a munkaerőhiány az ágazatban.

Az ápolási munkák gyakran
· alulfizetettek
· mind fizikai és érzelmi szempontból is nagyon megterhelőek
· sokan bizonytalan körülmények között, megfelelő képzettség és karrierlehetőség nélkül, és
néhány szélsőséges esetben a rabszolgaságra hasonlító körülményei között végzik.

Míg az ápolási dolgozók gyakran rosszul fizetettek, az ápolás viszont drága azok számára, akiknek a saját zsebükből kell fizetniük érte. Az EU egészére kiterjedő 2015-ös felmérés szerint az emberek csaknem 60% -ának nehézsége volt a gyermekgondozás költségeink kifizetésével, 5% -uknak pedig nehézséget okozott a gyermekgondozáshoz való hozzáférés.
Nincs elég hely a gyermekgondozásban, és még fokozottabban igaz az időskorúak gondozási helyeire – pl. Spanyolországban és Olaszországban az otthoni gondozásra szóló igény kb. 30%-a (nem a gyermekgondozási) - nem teljesül.


A gondozási szektorban dolgozókat mind az állami, mind a magánszektorban foglalkoztatják, de  vannak olyan háztartási munkavállalók is, akiket közvetlenül a család, vagy gondozást és támogatást igénylő személy közvetlenül alkalmaz.

A rendszerbe nem történik elégséges állami beruházás. Az ápoláshoz való jogot, amelyre az életünk egy szakaszában mindnyájunknak szüksége van, garantálni kell.

„Azok, akiknek gyermekeik vagy az idős szülők számára gondozására van szükségük, ez gyakran drága, míg azok, akik az ápolási munkát végzik, alulfizetettek ”- mondta Esther Lynch az Európai Szakszervezeti Szövetség (ETUC). főtitkárhelyettese.
„A gondozáshoz jobb hozzáférést kell biztosítani azért, hogy számos női munkavállalónak javuljanak az esélyei arra, hogy maradni tudjanak a munkahelyükön, de ennek nem lenne szabad a gondozásban dolgozók kárára történnie. Javítanunk kell az ellátáshoz való hozzáféréshez Európa-szerte, és ezzel egyidejűleg javítani kell az ápolásban dolgozók munkájának minőségén is”.

Az EPSU, az Európai Közszolgálati Szövetség szerint az ápolósban dolgozóknak nagyobb mértékű állami beruházásokra van szükségük, arra, hogy magasabb fizetést kapjanak, jobbak legyenek a munkakörülményeik, nőjön az alkalmazottak száma, javuljon a munkaegészségügy és a munkahelyi biztonság, legyen több képzés és legyenek karrierfejlesztési lehetőségek a színvonalasabb gondozási munka érdekében.

Az UNI Európa, az Európai Közszolgálati Szakszervezet szerint, az ellátásban dolgozóknak több mint fele a munkaidejük 75% -ban érzelmileg megterhelő helyzetben vannak, és minden negyedik, a gondozásban dolgozó azt mondja, hogy további képzésre lenne szükségük a feladataik sikeres ellátásához. A munkavállalóknak a fizikai terhelésen túl jelentős kárt okoz, hogy a munkavállalók cserélődése egyes EU országokban eléri az 50%-ot. Különösen a multinacionális vállalatoknál, például a Fresenius és az Orpea dolgozóknak van jobb munkakörülményekre szükségük, amit meg is érdemelnének.

Ez az oka annak, hogy az Uni Europa és az EPSU ágazati kollektív tárgyalásokat kezdeményez az összes gondozó számára. Az ágazati kollektív alku kulcsfontosságú annak biztosításához, hogy a munkavállalóknak jobb munkakörülményeik legyenek, aminek óriási a hatása a munkavállalók és a polgárok jólétére.

„A kormányoknak nagy a szerepe” - tette hozzá Esther Lynch ETUC főtitkár-helyettes.
"Az állami, a megfizethetőbb és a minőségi gondozási szolgáltatások biztosítását célzó politikáknak foglalkozniuk kell az alacsony fizetésekkel és az ápolási dolgozók rossz munkafeltételeivel is. Ennek egyik módja a kollektív szerződések támogatása."

Az EFFAT, az Élelmezési, Mezőgazdasági és Idegenforgalmi és Kereskedelemi Dolgozók Európai Szakszervezetinek Szövetsége szerint a több százezer háztartási dolgozó többségét az informális gazdaságban foglalkoztatják, kiszolgáltatott helyzetben, elszigetelten, szegénységben, zaklatásnak és erőszaknak kitéve, és egyes esetekben akár a rabszolgajellegű foglalkoztatásnak teszik ki őket. Több EU-tagállam - még mindig kevés - felismerte a háztartási munkavállalók kemény és létfontosságú munkájának értékét, és bevonják őket a formális gazdaságba, állami támogatott rendszereken, például szolgáltatási utalványokon keresztül. Ennek ellenére a háztartási munkások szakszervezeteinek szervezése és megerősítése kulcsfontosságú eszköz a tisztességes munka biztosításához az ágazatban.

„A gondozásban részesülő munkavállalók különösen kiszolgáltatott helyzetben vannak, de ennek ellenére ők vannak a leginkább kizárva a foglalkoztatási jogok védelméből az EU –n belül”- kommentálta Esther Lynch. „Ezt a most felálló Bizottságnak kellene kezelnie egy jogi szabályozás bevezetésével, amely a vonatkozó EU irányelveket összhangba hozza a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) Háztartási munkavállalókra vonatkozó 189 Egyezményével. ”

 

Eseménynaptár

Társ-szerkesztőségünk:

Sztrájk 2.0



Meg­je­lent Ber­ki Er­zsé­bet tu­do­má­nyos i­gé­nyű össze­fog­la­ló mű­ve a mun­ka­harc esz­kö­ze­i­nek ma­gyar­or­szá­gi al­kal­ma­zá­sá­ról.
A Sztrájk 2.0 el­ér­he­tő e‐book for­má­ban.

További információ