Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés (ÉSZT) többször felhívta már a politika figyelmét, hogy az oktatási rendszer átalakítása, rövidtávú gazdasági érdekek céljainak alárendelésével nem történhet.
A közoktatási törvény ismételt átalakítása még tovább nehezíti az iskolapadból kikerülő fiatalok továbbtanulási esélyét. Mindezt úgy, hogy az utóbbi tíz évben így is drasztikusan csökkent a felsőoktatásban tanulók száma. A magasan képzett munkavállalónak lényegesen nagyobb lehetősége van, hogy megfeleljen a változó munkaerő piaci követelményeknek. Pár évtizeden belül, az automatizáció és a mesterséges intelligencia térnyerése miatt munkahelyek milliói és számtalan szakma szűnhet meg, miközben új készségeket igénylő, jelenleg akár nem is létező munkakörök jönnek létre. Ha ezekre a kihívásokra reagálni képtelen munkavállalókat képzünk, akkor végérvényesen elveszítjük a gazdasági versenyképességünket.
Ezért hatalmas felelőssége van a mindenkori kormányoknak, hogy az iskolarendszer az élethosszig tanulásra készítse fel a diákokat. Kifejezetten rossz irány az, amikor az a cél, hogy a közoktatásból kikerülő diák minél hamarabb helyezkedjen el egy alacsony képzettséget igénylő munkakörbe. Ez néhány gazdasági szereplő pillanatnyi érdekeit szolgálja, nem az ország hosszú távú érdekeit. A kormánynak ellen kell állnia az ilyen szirénhangoknak, és valódi szakértők bevonásával, sikeres külföldi példák tanulmányozásával, az alapoktól, szisztematikusan kell megújítani az oktatási rendszert.
Az oktatás, felsőoktatás és a tudomány szabadságát vissza kell állítani. Komolyan kell venni a felsőoktatási hallgatók csökkenő számát, a növekvő tanárhiányt, az egyre nagyobb mértékben jelentkező agyelszívást. Ezek mind olyan jelek, amelyek jelzik, hogy valami nagyon nincs rendben az országban.
