Egyetért a személyi jövedelemadó további csökkentésével a Magyar Szakszervezeti Szövetség, amiről az Állami Számvevőszék elnöke nyilatkozott. Javult ugyan a munkavállalók helyzete, azonban Domokos László szerint még mindig magas az adókulcs, még mindig megéri a jövedelem egy részét eltitkolni.

A jelenlegi folyamatok mellett lehetővé válhat a személyi jövedelemadó további csökkentése, ami elősegíti a gazdaság további fehéredését – mondta a Magyar Hírlapnak Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) ezt támogatja, mert végre csökkennének a munkavállalók terhei is. A konföderáció eleve az egyszámjegyű – vagyis tíz százalék alatti – szja bevezetését szorgalmazta az eddigi tárgyalásokon.

Erről korábban mások, így idén februárban Varga Mihály pénzügyminiszter és Matolcsy György MNB-elnök a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara gazdasági évnyitóján is nyilatkozott. A MASZSZ álláspontja: az ígéretek helyett ebben a kérdésben a kormánynak is lépnie kellene, miközben a 2020-as költségvetés tervezetében erről egyetlen szó sem esik, vagyis a 15 százalékos szja marad.

A konföderáció úgy véli, a munkavállalókat terhelő adó csökkentése valóban a legális foglalkoztatás bővülését szolgálhatja, ezért egyetért az ÁSZ elnökének erre vonatkozó nyilatkozatával. Az szja mérséklésével ugyanis mindenki jól jár: több pénz kerülhet a dolgozók számlájára, így az elkölthető jövedelmük növekedne, miközben a munkaadók terhei sem nőnek.

Óvatosan bánna viszont a MASZSZ a munkaerőpiaci járulék ÁSZ-elnök által javasolt csökkentésével. Ez most másfél százalék, tehát nem igazán nagy tétel. Ebből fedezik például az álláskeresési járadékot – a három hónapig járó munkanélküli-segélyt –, a foglalkoztatásösztönzési programokat, illetve az átképzési költségeket. 

Az érdekképviselet szerint ezt nem kellene csökkenteni, mert a munkanélkülieknek biztosított három hónapos támogatás az unión belül már most is a legrövidebb. Inkább azon kellene gondolkodni, hogy ezt az összeget hogyan lehetne a digitalizáció és a robotizáció negatív hatásaival érintett munkahelyek munkavállalóinak képzésére, átképzésre vagy felnőttképzésre fordítani.